Öt év alatt nagyot nőtt Izrael támogatottsága Magyarországon

A Telex megbízásából készült Závecz Research–felmérés kimutatta azt is, hogy jelentősen javult a zsidók megítélése is: öt éve még 49%, idén már csak 35% véli úgy, hogy a zsidók veszélyeztetnék az ország jövőjét.

Egy öt évvel ezelőtti felmérést ismételt meg most a Telex megbízásából a Závecz Research, amelyben egyebek mellett arra voltak kíváncsiak, hogy a különböző országok és országcsoportok iránt milyen attitűdjei vannak a magyar lakosságnak.

Arra a kérdésre, hogy közeledni vagy távolodni kéne–e Izraeltől, a megkérdezettek 31 százaléka válaszolt igennel a közeledésre, 40 százaléka szavazott az eltávolodásra. Ez a listán felsorolt országok, országcsoportok között a legnagyobb pozitív elmozdulás 2017–hez képest: akkor a megkérdezettek 18 százaléka volt csak közeledéspárti, és 63 százalék távolodott volna a zsidó államtól.

Ugyancsak kedvező változás figyelhető meg a zsidósághoz való viszony tekintetében: a felmérés szerint 35 százalék vélte úgy, hogy a zsidókat “veszélyeztetik Magyarország jövőjét”, míg öt éve ez a szám még 49 százalék volt – a listán ez a legnagyobb pozitív elmozdulás. Csökkent a muszlimoktól, a migránsoktól és a cigányoktól tartók aránya is – írja a Telex.

Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a megkérdezettek kétharmada számára “a globális háttérhatalom” épp akkora veszélyeztető tényező az ország számára, mint öt éve – ezt a terminológiát nehéz elválasztani az antiszemita toposztól. (A “politikai szereplők kedveltsége” táblázatban pedig Soros György változatlanul a legnépszerűtlenebbek között van, ugyanúgy 36 százalékot kapott, mint öt éve.)

“Korábbi kutatások azt mutatták, hogy a muszlimellenesség és az antiszemitizmus erősödése jellemzően együtt mozog”

– nyilatkozta a lapnak Krekó Péter, a Political Capital igazgatója, aki szerint a magyar közvélemény alakulása ezen a téren azzal függhet össze, hogy “etnikai csoport elleni hangos gyűlöletkeltés most nincs a politika főáramában”, miközben jelentősen nőtt azoknak a száma, akik az idegengyűlöletben látnak veszélyt.

Ez a felmérés is igazolja a Tett és Védelem Liga (APL) és a zsidó közösségeket és szervezeteket tömörítő Európai Zsidó Szövetség (EJA) tavalyi kutatását, amely azt mutatta ki, hogy a magyarországi zsidók kevésbé érezték magukat fenyegetve, mint hét évvel azelőtt. Mint akkor Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija elmondta, Magyarországon világosan felismerték a problémát, és az állami szervezetekkel közösen oktatási, felvilágosító programokat dolgoztak ki és valósítottak meg.

Az akkori felmérés szerint egyébként a lengyel és a görög válaszadók körében volt a zsidókkal szembeni ellenséges magatartás a legelterjedtebb – a magyarok mellett. Az antiszemita nézetek magas szintje ellenére azonban ezekben az országokban ritkán fordulnak elő erőszakos támadások a zsidók ellen

Érdekes adata egyébként a Závecz kutatásának, hogy míg az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal kapcsolatban szinte azonos attitűd figyelhető meg a magyaroknál 2017–hez képest, addig nagyot változott a Moszkvához való viszony: nyilván szoros összefüggésben a februárban indított háborúval ma már – az öt évvel ezelőtti 48 százalékhoz képest – csak a megkérdezettek 33 százaléka közeledne jobban Oroszországhoz, 45 százalék már távolodna, ez négy százalékos növekedés.