Köves Slomó: Az antiszemitizmus elleni küzdelemnek a politikai napirend fölött kell állnia  

Ira Formannal az antiszemitizmus elleni küzdelem a politikai menetrend alakításának eszközévé vált – írja a The Jerusalem Postban megjelent cikkében Köves Slomó. Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija értetlenségének adott hangot az amerikai kormány antiszemitizmussal foglalkozó korábbi különmegbízottjának véleménycikke kapcsán, amelyben Forman értéktelennek nevezi az Európai Zsidó Szövetség (EJA) Budapesten bemutatott tanulmányát.

Az EJA éves konferenciáján júniusban nyilvánosságra hozott vizsgálat nemzetközi kutatásokat összesítve rangsorolta az európai országokat a zsidóság helyzetével kapcsolatban. Eszerint Magyarország, Olaszország után a második „legbarátságosabb” a zsidósággal.   

A tanulmány megállapításait megkérdőjelezve Forman azt írja: “átkozott hazugságok, itt vannak a valós tények.”

Köves Slomó szerint az írás féligazságokat és hazugságokat tartalmazó idézetekkel vezeti félre az olvasót, arra a következtetésre jutva, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök kormánya antiszemita.

A volt különmegbízott azt is írja, hogy Orbán Viktor és kormánya kollaboránsokat használ az alternatív tények visszhangozására, hogy elrejtsék valódi antiszemitizmusukat. “Ezzel Forman azt sugallja, hogy az EJA és az általam vezetett Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség tehet erről” – fogalmaz a vezető rabbi.  

Köves Slomó az EJA budapesti konferenciáján 2022-ben. Fotó: YONI RYKNER

Felidézi, hogy Ira Forman 2013 és 2017 között az volt Egyesült Államok Külügyminisztériumának az antiszemitizmussal foglalkozó megbízottja, aki cikkében elfelejtette megemlíteni, hogy 1996 és 2010 között a Demokrata Párt holdudvarához tartozó Zsidó Nemzeti Demokrata Tanács (NJDC) vezérigazgatójaként dolgozott. A zsidó származású, demokrata lobbista a legjobb jelöltnek tűnt a politikai napirend szempontjából a tiszteletreméltó külügyminisztériumi pozícióra.   

A vezető rabbi szerint az európai zsidók nehezen felejtik el a 2013 és 2017 közötti négy évet a példátlanul szörnyű antiszemita támadássorozatok miatt. 2014-ben egy terrorista tüzet nyitott a belgiumi Zsidó Múzeumra Brüsszelben, három embert megölve. A Hyper Cacher párizsi kóserboltot ért támadást és túszejtést, amely során négy ember vesztette életét. 2017-ben pedig ismét brutális gyilkosság helyszíne volt Franciaország, a 64 éves zsidó asszonyt, Sarah Halimit Párizsban ölték meg. Sajnos a lista még hosszasan folytatható.

Mit tett Forman különmegbízottként ezekkel a támadásokkal kapcsolatban? – teszi fel a kérdést Köves Slomó.

A jelek szerint nem sokat. Barack Obama akkori elnök 2016-os washingtoni holokauszt-emléknapi beszédében felsorolta az elmúlt évek nagyszerű eredményeit az antiszemitizmus elleni küzdelemben. Beszámolójának központjában egyetlen eredmény állt: az amerikai kormánynak sikerült megakadályoznia, hogy a 100 ezer lakosú magyar kisváros, Székesfehérvár szobrot állítson Hóman Bálintnak.

“Hóman egy harmadrangú politikus volt, aki az 1930-as években magyar oktatási miniszterként tevékenykedett, majd 1944-ben a magyar fasiszta parlament tagja lett. Az, hogy a városi tanács megakadályozta Hóman Bálint kitüntetését, kétségtelenül jelentős eredmény a külügyminisztérium számára” – írja a rabbi.  

Köves értetlenségének ad hangot annak kapcsán, hogy miért nem alkalmazták ugyanezt az amerikai nyomást sikeresen a franciaországi vagy belgiumi zsidókat fenyegető mindennapos fizikai veszély ellen. Miért nem tudott Obama szólni Belgiumról, ahol évente több száz antiszemita gyűlölet-bűncselekményt követnek el, és ahol például éppen egy évvel korábban egy iszlám terrorista négy ártatlan embert ölt meg egy zsidó múzeumban. A belga törvények tiltják a magán biztonsági cégeknek a fegyverviselést, és a nemzeti bűnüldöző szervek nem biztosítanak éjjel-nappal fegyveres védelmet a zsidó intézmények számára. Ez nyilvánvalóan könnyű célponttá teszi a zsidó létesítményeket az antiszemita támadások számára.   

“Felmerül a kérdés, hogy miért nem foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Feltehetően Ira Forman antiszemitizmus elleni különmegbízottal az antiszemitizmus elleni küzdelem a politikai menetrend előmozdításának eszközévé vált – és nem fordítva. A Magyarországgal szembeni szkeptikus hozzáállásáról ismert Obama-kormányzat számára fontos volt, hogy politikai nyomást gyakoroljon egy magyar kisváros önkormányzatára, megakadályozandó egy viszonylag ismeretlen magyar náci szobrának felállítását, és látszólag kevésbé volt fontos a belga zsidók biztonságának szavatolása”

– fogalmaz Köves Slomó.  

Hozzáteszi: a tanulmányt, amelyet nyers elfogultsággal vádol Forman Forman, a londoni székhelyű Institute for Jewish Policy Research (JPR) vezető kutatója, Dr. Daniel Staetsky készítette, aki megkísérelte feloldani a másik kutatási eredményből fakadó ellentmondást, és létrehozni egy átfogó európai antiszemitizmus-indexet. 

Köves Slomó kezdeményezésére, 2017 és 2019 között az Európai Tett és Védelem Liga (APL) átfogó kutatást készített az európai antiszemitizmusról, mely tizenhat európai országban – köztük Magyarországon – vizsgálta a jelenséget. A kutatást Kovács András, a Közép-európai Egyetem (CEU) professzora, az európai antiszemitizmus-kutatás doyenje vezette. A felmérés során tizenhatezer alannyal készítettek személyes interjút, a kérdőív 72 kérdést tartalmazott.   

A felmérés valóságos aranybányának és információs tárháznak bizonyult. A számos érdekes következtetés között egy nagyon feltűnő ellentmondás is akadt:

nem mutatható ki összefüggés az antiszemita előítéletesség mértéke és a súlyos antiszemita gyűlöletcselekmények gyakorisága között.

Számos olyan országban, amelyekben nagy az antiszemita előítéletesség, mint például Magyarországon, Romániában és Szlovákiában, elenyésző számú erőszakos cselekményt regisztráltak. Ellenben sok antiszemita atrocitás – támadás, zaklatás és rongálás – történik olyan országokban, amelyekben alacsony az antiszemita előítéleteket táplálók aránya, mint például Franciaországban, az Egyesült Királyságban és Németországban. 

“A fenti következetlenséget látva arra a következtetésre jutottunk, hogy elengedhetetlen egy olyan átfogó index megalkotása, amely nem kizárólag a társadalmi attitűdöket méri, nem korlátozódik az antiszemita incidensekre, illetve nem kapcsolódik a zsidó közösség általános közérzetéhez, hanem megpróbál átfogó képet adni az összes rendelkezésre álló információ alapján. Az EJA megbízásából készült Tisztelet és Tolerancia Index egy első korai kísérlet e cél elérésére. A kutatás kísérletet tesz az európai zsidó közösségek állapotának teljes egészében objektív és sokoldalú megragadására”

– írja a vezető rabbi.  

Az index mennyiségi mutatók széles skálájára támaszkodik. Ezek mindegyike a zsidó közösségi élet különböző aspektusaira vonatkozik, és három fő pillérre épül:  

  • Az említett Kovács András és Fischer György által készített, az európai antiszemita előítéleteket vizsgáló 2020-as felmérés; 
  • A zsidó életre, valamint a zsidó érzékelésre és tapasztalatokra vonatkozó kormányzati intézkedések, amelyek a kormányhivatalok toleranciával és együttéléssel kapcsolatos teljesítményének adatain alapulnak; 
  • A zsidók antiszemitizmusnak való kitettségének szintjére vonatkozó információk, valamint az antiszemitizmusnak, mint az adott országban tapasztalható veszélynek a zsidók általi megítélése (az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége által az európai zsidó közösségek körében végzett 2018. évi felmérésből).

“A zsidó életnek ez a három pilléren nyugvó áttekintése jelentős mértékben növeli az európai zsidókról való tudásunkat. Egyszerre átfogóbb és kifinomultabb, mint valaha. És hogy miért volt erre szükség? Azért, hogy elkerüljük, hogy akár a bal-, akár a jobboldal az antiszemitizmus kérdését eszközként használja fel saját politikai napirendjének alakítására. Pontosan úgy, ahogy Forman és barátai teszik ezt oly sok éve”

– fogalmaz Köves Slomó.