Újra nő a sárkány feje, avagy új antiszemita párt Franciaországban?

Liste antisioniste

Liste antisioniste

Soós Eszter Petronella írása (további cikkeit itt találja)

Formálisan is új anticionista, antiszemita párt alakult Franciaországban, amely saját magát tudatosan a mérséklődni, antiszemita gyökereitől megszabadulni próbáló, mérsékelten iszlámellenes Nemzeti Fronttól és Marine Le Pentől jobbra kívánja elhelyezni magát a pártpolitikai palettán. Tudjuk, hogy a radikális jobboldali közönség az átlagnál fogékonyabb az antiszemita üzenetekre. A kérdés, hogy fogékonyak lesznek-e akkor, ha ezeket az üzeneteket a hírhedt humoristától, Dieudonné M’Bala M’Balatól, és Alain Soral írótól kapják meg, merthogy ez – az amúgy már korábban beharangozott párt – az ő nevükhöz fűződik.

Az alapítókról érdemes tudni, hogy 2009-ben már indultak egy anticionistának nevezett listával választáson – most saját bevallásuk szerint elsősorban a különböző helyi választásokat tartják célnak, ami nem meglepő, hiszen korábbi kampányok során is láthattuk, a különböző vidéki jelöltek között még ma is sokkal könnyebb az antiszemita üzenetekre nyitott versenyzőket találni, mint nagy, országos voksolások jelöltjei között (gondolva itt különösen a Nemzeti Front helyi jelöltjeire).

Dieudonné

Dieudonné

A Réconciliation nationale (nemzeti megbékélés) névre hallgató formáció azt állítja magáról, hogy új rendszerellenes erő kíván lenni, mivel – így az érvelés – a Marine Le Pen-féle Nemzeti Front már nem az, ráadásul az FN Izrael-párti (és – sugallják – elsajátította az iszlámellenes diskurzust). Viszont Soral és Dieudonné szerint a radikális iszlám fogalma „amerikai és cionista kreáció”, s a párt ötlete is Marine Le Pen egy volt tanácsadójának Izrael-párti megnyilvánulásait követően született meg. Az új szervezet székhelyének címe – nyilván a nemzeti megbékélés jegyében – megegyezik egy Soralhoz kötődő, antiszemita könyvek kiadásáról hírhedt kiadó székhelyének a címével.

Bár nem valószínű, hogy ez a párt – egyelőre – tömegeket vonzana, mégis képes lehet arra, hogy befolyásolja a közbeszédet. Egyrészt a szervezet igencsak vonzó lehet azoknak a (muszlim) fiataloknak, akik tartanak az iszlamofóbiától és a „civilizációk harca” diskurzustól, de Izrael-ellenes, esetleg nyíltan antiszemita érzelmeket-nézeteket vallanak. Másrészt pedig erősítheti az üzenetet, hogy a két főszereplő botrányhős, nem egyszer meggyűlt a bajuk a hatóságokkal többek között antiszemita megnyilvánulások miatt, Dieudonné előadásait időnként betiltják, s ez állítólag segít is a radikálisok mobilizációjában. Ráadásul a hírérték szerint szerveződő média sok esetben érdekesebbnek találja egy ismert antiszemita új megnyilvánulásait, mint a tenger kékségét vagy egy semmi botrányosat nem mondó politikusok szövegét (ugyanakkor – az előző megjegyzés árnyalásaként – megjegyzendő, hogy a párt formális megalakulásáról nem tengtek túl a hírek a francia lapokban).

Miközben nem szabad az új párt jelentőségét alábecsülni, túlértékelni sem kell. Egy alig leplezetten antiszemita pártot több indokkal is be lehet tiltani Franciaországban, mert erre megvannak a jogi lehetőségek, ha úgy alakul a helyzet. Igaz, egyes szakértők szerint szólnak amellett is érvek, hogy esetleg az állam hagyja a pártot kicsit futni és mozogni, elvégre egy felépített szervezet elleni nyomozás alkalmával kiérleltebb adatbázisokhoz, nyilvántartásokhoz juthatnak a hatóságok.

Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő, politológus (ELTE ÁJK, 2009), francia nyelv és irodalom szakos bölcsész (ELTE, BTK, 2008). Egyetemi tanulmányai alatt eltöltött egy évet a párizsi Sciences Po-n, az Eötvös Collegium tagja volt, illetve nemzetközi kapcsolatokat hallgatott a Mathias Corvinus Collegiumban. 2019-ben szerzett doktori fokozatot (PhD) az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Politikatudományi Doktori Iskolájában. A Milton Friedman Egyetem adjunktusa, a www.franciapolitika.com szerkesztője.

A szerző további írásai itt olvashatók