Összeesküvéstől a gyilkosságra uszításig: kampánylabdák, amelyeket lecsapnak

Nagy felhördülést keltett, hogy Jean-Luc Mélenchon, a Lázadó Franciaország (LFI) elnökjelöltje egy interjújában arról beszélt, hogy a 2022-es elnökválasztás előtt valami súlyos esemény vagy gyilkosság történhet, mint anno 2012-ben a toulouse-i Merah-ügy (Mohamed Merah 2012 márciusában több zsidó iskolást és egy rabbit is megölt egy antiszemita-iszlamista merényletsorozatban).Bővebben

Újrapublikálták a Mein Kampfot Franciaországban (de nem úgy)

Miután a szerző halálának hetvenedik évfordulóján kikerült a szerzői jogvédelem alól, megnyílt az út Adolf Hitler hírhedt röpirata, a Mein Kampf újbóli kiadása előtt. A német és a lengyel nyelvű történészi, kritikai kiadás után a napokban megjelent a francia nyelvű változat is, amely úgy Mein Kampf, hogy alig az: a kiadó hangsúlyozza, hogy a kötet kétharmada a történészi kommentár és a lábjegyzet. Ennek megfelelően a cím is más: „a gonosz történeti kontextusba helyezése”.

Read more

Büntetőjogi változásokhoz vezethet a zsidó asszony meggyilkolása

Jogilag eldőlt a Semmítőszéken, hogy Sarah Halimi, a 2017-ben az ablakon kidobott zsidó asszony gyilkosa, Kobili Traoré nem büntethető, mert a tett elkövetésének időpontjában nem volt beszámítható. Nem is akármiért nem volt az: drogot, kannabiszt fogyasztott. Az ítéletre válaszul a kormányzat most úgy módosítaná a büntető törvénykönyvet, hogy aki tudatmódosító szer hatása alatt követ el súlyos bűncselekményt, az ne menekülhessen meg a tárgyalástól és az esetleges büntetéstől.

Read more

Európa legnagyobb mecsete épülhet Strasbourgban: fizeti-e a francia adófizető?

Sokszor írok a TEV oldalain (is) arról, hogy a francia köztársasági gondolkodás mennyire egységes, individualista, mennyire nem különböztet meg vallási, helyi, nyelvi és egyéb csoportokat, s különösen nem támogat ilyen-olyan autonómiákat; mert azokat a köztársasági egyenlőség megbontójának tekinti. Márpedig ebben az egységes köztársaságban az állam az 1905-ös törvény értelmében nem ismer el, nem támogat, nem finanszíroz egyházi-vallási tevékenységeket. Ehhez képest a napokban hatalmas vihart kavart, hogy Strasbourg önkormányzata elvi döntésével pénzt – 2,5 millió eurót – ajánlott egy török-kötődésű mecset építésére, s hamarosan a végleges döntés is megszülethet. Adódik tehát a kérdés, hogy „és ezt így hogy?”. Nos, hát úgy, hogy mint minden szabály esetén, azért itt is van kivétel.

Read more

Identitás-viták Franciaországban: most egy diákszervezet a vitatéma

Ahogy arról korábban a TEV oldalain beszámoltunk, Franciaországban erőre kapott az ún. iszlám-balossággal kapcsolatos vita, s e vitának egyik leágazása volt a grenoble-i Sciences Po-n zajló iszlamofóbia-botrány, melyről részletesen írtunk korábban. Emlékeztetőül, a grenoble-i eset középpontjában áll az Unef (Union nationale des étudiants de France) nevű diákszervezet: Read more

Folytatódik a francia egyetemeken az iszlám-vita

Folytatódik a francia egyetemeken az iszlám-vita

Ahogy arról a TEV oldalain korábban beszámoltunk, a Covid-járvány örvén komoly minipolémiát kavart a francia felsőoktatási minszter azon kérése, hogy induljon vizsgálat azó vitatott, ún. iszlamo-balosság egyetemi, kutatási jelenlétével kapcsolatban. Mint azt korábbi cikkünkben jeleztük, nem úgy tűnik, hogy a francia kormánytöbbség most mélységében akarná lefolytatni ezt a vitát. Ugyanakkor a vita ettől függetlenül is zajlik, most éppen Grenoble egyik elitegyetemén tört ki egy nagyon „tanulságos”, a helyzetet és felmerült kérdéseket elég jól illusztráló botrány.

Read more

Új szakaszba lépett a szeparatizmus elleni csomag tárgyalása

Ahogy arról az MTI nyomán a magyar sajtó is beszámolt, francia keresztény egyházak tiltakoznak az iszlamizmussal, az iszlamista szepratizmussal szemben fellépő, hivatalos nevén a „köztársaság elveinek megerősítését” célzó törvényjavaslat jelenlegi formája ellen. Érdekesség, hogy a zsidó közösségek ezúttal sem állnak ott a tiltakozók között, pedig a törvényjavaslat adminisztratív szigorításai minden egyházra vonatkoznak majd.

Read more

Iszlám-balosság: a vita, amelyet nem most folytatnak le a franciák

Miközben a francia egyetemisták anyagi, pszichológiai nehézségeitől hangos a sajtó, Frédérique Vidal felsőoktatási miniszter el tudott indítani még egy minipolémiát a felsőoktatási szektorban. Arra szólított fel, hogy készüljön felmérés, kutatás az ún. iszlám-balosság ideológiai hatásáról a francia kutatásokban (ez annyira nem jött jól a kormányoldalnak, amely inkább a diákok nehéz helyzetéről fogalmazna meg üzeneteket). Az egyetemi-kutatási szektor haragos, a vitában magának a koncepciónak a léte is kérdőjeles. Az viszont érdekes, hogy a közvélemény-kutatásokban kik gondolják, hogy létezik / nem létezik iszlám-balosság, azaz islamo-gauchisme.

Read more

Gyűlölet és nyomás: reflektorfényben Trappes

Fenyegetések érhettek egy filozófiatanárt Trappes (Yvelines-megye) városában, ahol megelőző járőrözéseket tartanak, s a tanár maga is védelmet kap (Gérald Darmanin belügyminiszter személyesen szigorított védelmet ajánlott neki). Didier Lemaire kísérettel jár dolgozni, s úgy véli, hogy nem tudja befejezni a félévet, áthelyezését kérte (más hírek szerint elhagyja a pályát). Lemaire, aki politikailag meglehetősen aktív, és a laikus állam radikális híve, több nyilatkozatban taglalta a településen zajló folyamatokat, s komoly vitába keveredett a baloldali Génération.s párthoz tartozó polgármesterrel. Azt azonban nemcsak az illető tanártól tudjuk, hogy ez a kisváros a franciaországi iszlamizmus-kommunotarizmus egyik melegágya. A Paty-gyilkosság nyomán kommunotarizmus- és iszlamizmus-ellenes közéleti véleményt megfogalmazó Didier Lemaire ügye ismét felkavarta a Trappes-vitát, bár az nem teljesen világos, hogy esetében milyen konkrét fenyegetésekről lehet szó.

Read more

Szeparatizmus elleni törvénycsomag: aggódó egyházak

Korábban is lehetett arról hallani, hogy a komoly egyházak nagy része nem örülne az őket szabályozó 1905-ös rezsim átalakításának, mert félnek, hogy minden változtatás a szigor felé menne. A köztársasági elnök 2019-ben még úgy nyilatkozott, hogy nem is kíván változtatni az állam és egyház szétválasztásáról szóló klasszikus jogszabályon. Aztán az iszlamizmus elleni fellépés igénye csak elérte az egyházszabályozást is. Most az egyházak az eddigi status quo-t, szabadságaikat féltik a szeparatizmus elleni törvénycsomag által ajánlott változásoktól. Nem a csaomag alapvető céljával (az iszlamizmus és az iszlamista szeparatizmus elleni fellépéssel) van bajuk, de egyedül a zsidó közösség főrabbija tűnik a többieknél megengedőbbnek a megoldásokkal kapcsolatban.

Read more