ENSZ–jelentés: minden platformon terjed a holokauszttagadás

A holokauszt eltorzítása és tagadása minden közösségi médiaplatformon jelen van, de a moderálás és az oktatás szerepe jelentősen csökkentheti ezt – áll az UNESCO és az ENSZ mérföldkőnek számító jelentésében.

Az Oxford Internet Institute elemzőivel, a Zsidó Világkongresszus partnerségével készített, History under attack (támadás alatt a történelem) c.  kutatás megpróbálta felmérni ennek a jelenségnek a mértékét a közösségi hálózatokon, ezért öt nagy platformon közel 4000, a holokauszttal kapcsolatos bejegyzést azonosítottak és elemeztek: a Facebookon, az Instagramon, a Telegramon, a TikTokon és a Twitteren.

Kiderült, hogy a holokauszt tagadása és eltorzítása nagyon elterjedt a Kelet-Európában széles körben használt Telegram közösségi médiaplatformon. A holokauszttal kapcsolatos nyilvános tartalmak közel fele tagadja vagy elferdíti a tényeket.

A kutatók azt is megállapították, hogy ez az arány a német nyelvű üzenetek esetében több mint 80 százalékra, az angol és francia nyelvűek esetében pedig 50 százalék körülire emelkedik. Ráadásul a Telegramon közzétett, holokauszttal kapcsolatos információkat keresők számára könnyen elérhető üzenetek gyakran kifejezetten antiszemita tartalmúak.

Még a moderált platformokon is jelen van a tagadás és a torzítás, de kisebb mértékben – derül ki a kutatásból.

A jelentés szerint a holokauszttal kapcsolatos tartalmaknak a Twitteren 19 százaléka, a TikTokon 17 százaléka , a Facebookon 8 százaléka, az Instagramon pedig 3 százaléka  tartalmazott torzításokat és valótlanságokat.

A kutatók azt is kimutatták, hogy az elkövetők megtanulták, hogyan kerüljék ki a tartalom moderálását humoros és parodisztikus mémek használatával, amelynek stratégia célja az antiszemita eszmék normalizálása és mainstreamként való megjelenítése.

Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke megállapította:

“Nyilvánvaló, hogy ha a platformok összehangolt erőfeszítéseket tesznek a gyűlöletbeszéd e különleges formájának kezelése érdekében, az eredményre vezet. De többet kell tenni a jelenség megszüntetéséért. Ahogy a holokauszttagadók egyre szofisztikáltabbá válnak, úgy kell mindazoknak is, akik e gonosz ellen küzdenek.”

Audrey Azoulay, az UNESCO főigazgatója pedig elmondta:

“A jelentésből kiderül, hogy még mindig vannak olyan közösségi hálózatok, ahol a holokauszttagadás és -torzítás akadálytalanul terjed, és ezeket a tartalmakat a gyűlölet szítására használják. E jelenségek ellen a tartalmakkal szembeni fellépéssel és a felhasználók oktatásával tudunk küzdeni. Az UNESCO partnersége a Facebookkal és a TikTokkal, amely a felhasználókat ellenőrzött információkhoz irányítja át, a legjobb példa erre. Nem támaszkodhatunk azonban csak a platformok önkéntes részvételére: közös elvekre és iránymutatásokra is szükségünk van.”

Maga a jelentés is egyébként egy sor gyakorlati ajánlást fogalmaz meg, amelyek a közösségi médiaplatformok és a kormányok nagyobb mértékű fellépésére szólítanak fel a holokauszt eltorzítása és tagadása ellen.