Átfogó közvélemény-kutatást publikált a francia Ifop és a baloldali Jean Jaurès Alapítvány arról, hogy mit gondolnak a francia muszlimok a világról, a vallásról és különösen a francia laikus államról. A kutatók a 15 évesnél idősebb muszlimok reprezentatív mintáját kérdezték telefonon (összesen 1012 főt) 2019 augusztusában és szeptemberében.… Bővebben
(Soós Eszter Petronella írása)
Yann Moix francia író nemrég publikálta a nagy tekintélyű Grasset kiadónál Orléans című önéletrajzi ihletettségű regényét, melyben gyerekkori szülői bántalmazásokról is szó esik. Miközben a családdal folytatott nyilvános polémia – például az apa kategorikusan tagadó, és a fiát nem éppen jó színben feltültető nyilatkozata – színesítette a megjelenést, és minden bizonnyal növelte az eladott példányszámot, az Express nevű lap nyilvánosságra hozta, hogy az ifjú Moix huszonéves korában egy holokauszt-tagadó, antiszemita lapban publikált.… Bővebben
2019. július elején három év börtönre ítélte a bíróság az ismert antiszemita humorista-provokátort, Dieudonné M’bala M’bala-t. A helyzet jelen állása szerint három évből kettőt kellene leülnie, és 200 000 eurónyi pénzbüntetést is kapott. Elítélték az élettársát és a Dieudonné ügyeit intéző céget mint szervezetet is. De ezzel még nincsen vége, az ügy másodfokon folytatódik, és a francia büntetés-végrehajtási jog szabályai miatt az sem biztos, hogy a polemistának be kell majd vonulnia. Read more
Feszültté vált a viszony a francia kormányzat és a muszlimok ernyőszervezete, a Muszlim Vallás Francia Tanácsa (Conseil français du culte musulman, CFCM) között, s e feszültség jelképeként sem a kormány, sem az elnök nem képviseltette idén magát a ramadant megszakító hivatalos ünnepi vacsorán (iftár). Az egyházi ügyekért is felelős belügyminiszter rendkívül szimbolikusan egy olyan regionális vacsorán vett részt, amelyet egy, a szervezet belső ellenzékéhez tartozó imám, Abdelhaq Nabaoui szervezett. Read more
Ilan Halimi neve ma baljósan cseng a francia zsidóság számára. A 23 éves, marokkói zsidó származású fiatalembert ugyanis 2006 januárjában elrabolta és halálra kínozta egy, magát a „barbárok bandájának” nevező bűnbanda. Halimi azóta a XXI. századi franciaországi antiszemitizmus első, szimbolikus áldozatának számít.… Bővebben
(Soós Eszter Petronella cikke)
A francia hatóságok szerint az antiszemitizmus, rasszizmus és gyűlöletbeszéd elleni fellépés fontos eszköze lehet az internetes gyűlöletcunami keretek közé szorítása. Erről évek óta beszélnek. Emmanuel Macron köztársasági elnök az új szabályozás elfogadására személyesen tett ígéretet a francia zsidó szervezeteket tömörítő ernyőszervezet, a Crif előtt még az év elején (amikor a francia társadalmat megrázták a sorozatos antiszemita cselekmények).… Bővebben
Soós Eszter Petronella francia antiszemitizmus-történeti sorozatának következő része.
A Rue des Rosiers-merénylet, vagy a Goldberg Étterem-merénylet néven ismert támadás Párizs Marais nevű, történelmi zsidó negyedében (a IV. kerületben) történt 1982. augusztus 9-én.
… BővebbenA helyszín Jo Goldberg étterme, a terroristák ebédidőben támadtak.
Az egykori Nemzeti Front (FN), a mai Nemzeti Tömörülés (RN) átalakulása, mérséklődése hangsúlyos elemévé tette az antiszemitizmus elleni küzdelmet. Bár e küzdelem keretében Marine Le Pen pártelnök még apját és egyben elődjét is eltávolította a pártból, maradtak még antiszemiták a Tömörülésben. Ezúttal az egyik pártvezető, Nicolas Bay európai parlamenti asszisztenséről derült ki, hogy szeret „zsidónak öltözni”, illetve a zsidósággal viccelni, amin állítólag az egész delegáció jót mulatott. Fegyelmit indítottak ellene, de főnöke megvédte. Read more
A francia köztársasági elnök erőteljes iszlámmal kapcsolatos politikai programot fogalmazott meg legutóbbi, a sárga mellényesek követeléseire reagáló sajtótájékoztatóján. Emmanuel Macron szigorú fellépést ígért az ún. politikai iszlám ellen – különösen a külföldi finanszírozás erősebb kontrolljára utalva. Read more
(Soós Eszter Petronella írása)
Még mindig áll az Emmanuel Macron által tavalyra ígért iszlám-reform, amely potenciálisan az 1905-ös, az állam és egyház elválasztását szabályozó törvényt is érintheti. Sajtóhírek szerint nem is akármennyire: a kormányzat akár a törvény egyharmadát is átírná. A laicitásról szóló, nagy hagyományokkal bíró törvény módosítása azonban nem tetszene mindenkinek… Read more