Így tenne rendet Macron az interneten

(Soós Eszter Petronella cikke)

A francia hatóságok szerint az antiszemitizmus, rasszizmus és gyűlöletbeszéd elleni fellépés fontos eszköze lehet az internetes gyűlöletcunami keretek közé szorítása. Erről évek óta beszélnek. Emmanuel Macron köztársasági elnök az új szabályozás elfogadására személyesen tett ígéretet a francia zsidó szervezeteket tömörítő ernyőszervezet, a Crif előtt még az év elején (amikor a francia társadalmat megrázták a sorozatos antiszemita cselekmények). Lassan már rajzolódnak ki az új szabályozás szigorodó körvonalai. De mit tudunk most, hogy nézhet majd ki a kormányzati rendrakási szándék a gyakorlatban?

Márciusban Lætitia Avia párizsi En marche-képviselő mutatta be az internetes gyűlöletbeszéd elleni javaslat első változatát, mely épít egy korábbi – részben a képviselő által készített – jelentés ötleteire is. Vagyis nem egyszerűen rohammunkában készült.

E csomag szerint a különböző oldalaknak, közösségi médiáknak és keresőoldalaknak 24 órájuk lenne arra, hogy eltávolítsák a nem megfelelő, gyűlöletkeltő tartalmakat, amelyeket egyébként minden oldalon egy egységes grafikai megjelenésű, francia nyelvű menüponton, gombon lehetne jelenteni. Az ilyen formában jelzett tartalmakat lenne kötelező eltávolítani az oldalakról, platformokról. Avia képviselő a tudósítások szerint mindenesetre azt szeretné, hogy a 24 órás szabály azokra az oldalakra és fórumokra vonatkozzon, amelyeknek legalább kétmillió felhasználója van, nyilvánvalóan azért, hogy a kisebb és kevésbé profitábilis oldalakra ne rójon aránytalan terhet a szabályozás.

A büntetések ugyanis akár az adott cég éves, globális összbevételének 4%-át is elérhetik, ami hasonlóan súlyos fenyegetésnek tűnik, mint a nemrég hatályba lépett uniós adatvédelmi rendelet (GDPR) által kínált kemény szankciók. Hogy kire vonatkozik majd a szabályozás és kire nem, az ugyanakkor még nincsen kőbe vésve, mert ezt a számot várhatóan majd kormányrendelet határozza meg. Vagyis a dolgokat a gyakorlat nyelvére lefordítva: bőven lesz még lehetőség arra, hogy az érintett vagy potenciálisan érintett cégek lobbizzanak a kormánytöbbségnél és a kormányzatnál. (Vagy magánál az elnöknél: Marc Zuckerberg, a Facebook alapító-vezérigazgatója például már járt idén a francia köztársasági elnöknél, és nem meglepő módon a közösségi média állami szabályozásának a lehetőségeiről beszélgettek…)

A köztársasági elnök korábbi ígéretei alapján arra is lehetőség lehet, hogy a magánszemély-elkövetőket azonosítsák. Az eredeti cél az, hogy ki is tilthassák őket az egyes oldalakról, platformokról, igaz, ennek a célnak a végrehajtása technikailag is nehézkesnek tűnik, hiszen nem biztos, hogy az érintett nem csinál új profilt magának, hogy az IP-címét nem használja más családtag is stb. Érdemes lesz figyelni, hogy ezt a problémát sikerül-e megoldani a végső szövegben. Aminek a kialakulása akár még hetekig is várathat magára.

A javaslat tárgyalása ugyanis jelenleg folyik a Nemzetgyűlésben, a plenáris ülésen pedig július elejétől. Ahonnan minden bizonnyal majd a Szenátusban folytatja útját (ha két ház nem tud megegyezni, akkor a szöveg a paritásos vegyesbizottságba megy tovább, ha pedig ott sem sikerül egyezségre jutni, akkor az egész csomag a Nemzezgyűlésben fejezi be parlamenti pályáját, azaz ebben az esetben a kormánytöbbség egyedül dönthet…). A Nemzetgyűlés máris számos módosítást végrehajtott a szövegen (lásd itt és itt). Így többek között az illegális tartalmak eltávolításának a megtagadása büntethetővé válhat, illetve a terrorizmust dicsérő és védő szövegek ugyanúgy 24 órán belül eltávolítandóak lesznek, mint a gyűlöletkeltő tartalmak. A képviselők azt is szeretnék, hogy a visszaélésszerű bejelentgetéseknek ne legyen helye és tere: azt is börtönnel és bírsággal büntethető cselekménnyé tennék.

A törvényszöveg minden bizonnyal érdemi vitát fog generálni, hiszen érinti a szólásszabadság és a személyes szabadság alapvető kérdéseit is (bár a szólásszabadság korlátozásának van már francia gyakorlata, vagyis ezt a vitát egyszer már lefolytatták a gallok). Ugyanakkor nem valószínű, hogy ez a téma lesz a nyár „nagy slágere”: a nyugdíjreform és a munkanélküli segélyezés induló reformja – egyelőre – gyúlékonyabb és konfliktusosabb elegynek tűnik.

Soós Eszter Petronella politológus (ELTE ÁJK, 2009), francia nyelv és irodalom szakos bölcsész (ELTE, BTK, 2008). 2014-ben szerzett abszolutóriumot az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Politikatudományi Doktori Iskolájában. Kutatói és oktatói munkái mellett politikai tanácsadóként dolgozik.

A szerző további írásai itt olvashatók