Gyorsított eljárásban négy hónap letöltendő börtönt és pénzbüntetést kapott egy algériai származású ételfutár, miután nem volt hajlandó elfogadni egy megbízást, mondván, „zsidóknak nem szállít”. Az eljárás során kiderült az is, hogy a futár szabályosan nem is dolgozhatott volna Franciaországban, mert jogcím nélkül, illegálisan él az országban. Most ki is toloncolják.
December végén megválasztották Franciaország szépét (Amandine Petit, azaz Miss Normandie nyerte el a címet 2021-re). De nem erre figyelt az ország, hanem arra, hogy az interneten, elsősorban a franciák által igen kedvelt Twitteren antiszemita áradat indult meg az első udvarhölgyével szemben, akinek az édesapja történetesen izraeli-olasz származású.
Mohamed Gnabaly, Île-Saint-Denis (Seine-Saint-Denis) színesbőrű polgármestere november 10-én arra ébredt, hogy ismeretlenek halálos fenyegetéssel kísért horogkereszteket pingáltak a házára. Aznap a szomszédok értesítették, hogy nézzen már ki, mi van az ajtaján. Az eset nemcsak az önkényuralmi jelkép használata miatt figyelemre méltó, hanem azért is, mert rámutat egy szélesebbb tendenciára és egy igen hangos franciaországi vitára.
Bár Mindenszentekkor még lehetett misézni, s a zárás előtti utolsó pillanatokban a muszlimok is megünnepelhették a ,Mohamed próféta születése napját, azonban az újabb „karantén” a franciaországi egyházi közösségeket összességében nehéz helyzetbe hozta. Hatalmas vita és tiltakozás tört ki, különösen a katolikusok köreiben, hogy azt újabb korlátozások hozta tiltás nem sérti-e aránytalanul és igazságtalanul a vallás- és lelkiismereti szabadságot.
Emmanuel Macron október elején egy nagyívű beszédben rajzolta fel, hogy mit kíván tenni az iszlamista szeparatizmus ellen. A beszédben a francia köztársasági elnök többek között az iskola jelentőségét hangsúlyozta, mutatva, hogy a gyerekek egyre nehezebben fogják tudni elkerülni az állami oktatást, és a francia köznevelés keretében elsajátítandó értékeket. Mint ahogy a potenciálisan térítést végző, de civilként megjelenő szervezetek ügyeibe is aktívabban szólnának bele, s komolyabban kontrollálnák a finanszírozás ügyét, a pénz útját is. A hatósági keménységet mindenesetre már demonstrálták, amikor októberben elkezdtek célzottan ellenőrizni, illetve feloszlatni ismert, radikalizmussal gyanúsított szervezeteket. Ugyanakkor az elnök által kitűzött cél nem könnyen elérhető, számos nehézség áll az útban.
A sokadik olyan elemzés jelent meg, melyből az derül ki, hogy a fiatal muszlimok egy része – ebben a felmérésben 10-ből mintegy 6 fő – a Köztársaság törvényei elé helyezné a vallási törvényt. Ezúttal az IFOP közvélemény-kutató adatai mutatják azt, hogy elvi táptalaja bőven lehet az ideológiai térítésnek. Még akkor is, ha tudjuk, hogy a szigorúan vett vallási radikalizmus és a terrorista radikalizáció (egyelőre?) keveseket érint.
Miközben zajlik a 2015-ös merényletek pere, komoly fenyegetések miatt elhagyta otthonát a Charlie Hebdo HR-felelőse, Marika Bret, s úgy hírlik, hogy nem is tud már ott élni többé. A napokban pedig a Charlie Hebdo régi székhelyén estek hentesbárdos terrorcselekmény áldozatul egy produkciós cég dolgozói. A támadó ezúttal „csak” sérüléseket okozott, emberi életet kioltani szerencsére nem tudott.
Ahogy korábban az online gyűlölet – így a világhálón jellemző antiszemitizmus – ellen fellépni igyekvő Avia-törvény esetében, ismét az alkotmánybíróság szerepét betöltő Alkotmánytanács határozatán bukott el egy nagy érdeklődést kiváltó francia törvénycsomag. Ezúttal egy olyan jogszabály-tervezet bizonyult alkotmányellenesnek, amely a börtönből szabadult, legalább öt esztendős börtönbüntetést kapó terroristák hatósági utókövetését tette volna lehetővé.… Bővebben
Újabb antiszemita támadás történt a francia fővárosban. A francia sajtó beszámolója szerint egy 29 éves férfit támadtak meg Párizs 19. kerületében (Észak-Párizs), amikor az a kislányáért ment a szüleihez. Az áldozat kipát hordott a fején, vagyis a zsidó közösséghez tartozása egyértelmű volt a támadói számára.… Bővebben
Az alkotmánybíróság funkcióját betöltő Alkotmánytanácshoz fordult a francia Nemzetgyűlés elnöke, miután a Parlament véglegesen megszavazta a börtönből szabaduló, legalább öt éves büntetést kapó terroristák felügyeletéről és nyomkövetéséről szóló jogszabály-módosításokat. Read more