Zsinagógából lesz mecset Marseille-ben

2016. június 1.

Soós Eszter Petronella írása (további cikkeit itt találja)

Marseille városközpontjában, az I. kerületben áll egy elhagyott, graffitivel mocskolt épület, amely 1962-től egészen mostanáig az Or Thora zsinagógaként volt ismert. Ahogy azonban a zsidó közösség tagjai más, gazdagabb városrészekbe költöztek, a zsinagóga gyakorlatilag elvesztette funkcióját, hiszen hívek már alig-alig látogatták. Az épület ugyanakkor már nem sokáig áll üresen, hamarosan ismét megtelik élettel, ugyanis mecset, vagyis muszlim imahely lesz belőle: az egykori zsinagóga épületét a város vezető rabbijának és más közösségi vezetőinek a tudtával és beleegyezésével 400 000 euróért eladták a muszlim közösség Al Badr egyesületének.

A BBC tudósítása szerint a zsidó híveket az üzlet nem rázta meg különösebben, de a dolgok nem jó irányba mennek a városban, amennyiben a két közösség a költözések és a városon belüli mozgások miatt egyre inkább elkülönül fizikailag egymástól és egyre kevesebb a találkozási lehetőség (ami további lehetőség a radikalizmus számára). Ráadásul az antiszemitizmus miatti félelem és néhány erőszakos ügy már eddig is nagyon komoly felekezetközi feszültségeket okozott. A Crif területi vezetője (aki maga sem ellenzi az eladást) valószínűleg nem véletlenül fejezte ki abbéli reményét, hogy az új mecsetben már csak a hely szelleme miatt sem kerül sor antiszemita hergelésre. A prefektúra azt ígérte, hogy figyelemmel kíséri a fejleményeket és az új mecset működését.

A „zsinagógából mecset”-sztorit zsigerileg könnyű úgy értelmezni, hogy a marseille-i zsidó közösség zsugorodik és a muszlim közösség elfoglalja a helyét. Valójában azonban itt nem erről van szó. Éppenséggel a marseille-i zsidó közösségről azt olvasni, hogy kifejezetten virágzik, 30 év alatt például 26 zsinagógát építettek a városban, majdnem megduplázva azok számát. Inkább arról van ebben az esetben szó, hogy a mintegy 70 000 fősnek becsült marseille-i zsidóság (bár Franciaországban mindenféle vallási és etnikai adattal óvatosan kell bánni) az idők során áttelepedett a gazdagabb, illetve antiszemitizmus szempontjából kevésbé veszélyesnek tartott környékekre, magára hagyva a városközpontot.

A Le Figaro szerint ezzel a demográfiai átalakulással a háttérben zsidó közösség már sokallta a 250 fős zsinagóga fenntartásának a költségét és a rabbi fizetését, különösen a hívek időnként tucatnyi számához képest. A szomszédos muszlimok viszont gyakran az utcára kényszerültek, mivel nem fértek el a saját mecsetükben péntek esténként (a városban a becslések szerint 220 000 – 250 000 ezer muszlim él, 25-70 000 közé tehető a vallásgyakorlók száma). Így tehát az igények találkoztak, és az üzlet megköttetett. A zsinagógát eddig működtető egyesület, az Or Thora az üzleten keresett 400 000 eurót egyébként arra fogja használni, hogy egy másik, a zsidó közösség által immáron sűrűbben lakott kerületben új zsinagógát alapítson.

Az Or Thora zsinagóga (forrás: La Provence)

Az két közösség között megkötött üzlet ugyanakkor azért mégiscsak érdekes, mert sokaknak eszükbe juttatta Dalil Boubekeur-nek, a párizsi nagymecset vezetőjének és a CFCM elnökének tavalyi felvetését, miszerint az elhagyatott (keresztény) templomokat át lehetne alakítani mecsetté, ahol erre igény van. Igény márpedig van, mert a marseille-i muszlim közösség nem az egyetlen, amely péntekenként az utcára kényszerül (amiért aztán természetesen komoly támadásokat kell elszenvednie a közrendért és az utcaképért aggódóktól, no meg a szélsőjobb híveitől, akik idegenkednek az utcai imádság látványától – egyébként nem teljesen alaptalanul, hiszen a francia szabályozásban a vallásgyakorlás jogának egyetlen korlátja a közrend fenntartásának igénye, amit persze sokféleképpen lehet értelmezni az ember aktuális politikai hangulata függvényében…).

Az is kérdés, hogy a Marseille város önkormányzata mit szól ehhez a üzlethez, a szerződés dolgában ugyanis vétójoga van. Korábban már szóltam ezen oldalakon a francia szekuláris állam iszlámmal kapcsolatos új dilemmáiról. Ha van ennek a marseille-i a történetnek általános tanulsága, akkor ismét a szekuláris állam francia modellje környékén kell keresgélni: vajon van-e egyáltalán köze két vallási közösség egyetértésben megkötött megállapodásához egy (a laikus államot megtestesítő) önkormányzatnak, és ha igen, miért? A hírek szerint ugyanis a muszlim közösség több épületvásárlási próbálkozását akadályozta már a marseille-i önkormányzat. Nem lényegtelen információ ez sem, amikor tudjuk, hogy jelenleg a – szociális problémákkal is küzdő – francia muszlim közösség fér hozzá a legkevésbé hazai, nemzetbiztonságilag is „kóser” avagy „halal” forrásokhoz, amelyek a közösség normális működését biztosíthatnák.

Szerző:
Kategóriák: Hírek
Címkék: