Új dokumentumfilm vizsgálja a lettek és litvánok holokausztban betöltött szerepét

A Balti igazság (Baltic Truth) című alkotás egyik jelenetében a rigai gettó túlélője, Marger Vesterman játszik a zongorán egy dalt, ami a gettóban keletkezett. Aztán felidézi: „Ha túléled, senkinek sem kell emlékeztetnie téged arra, hogy kötelességeid vannak.”

A The Algemeiner beszámolója szerint a “dermesztő” dokumentumfilm arra hívja fel a figyelmet, hogy nem csak a nácik mészároltak le a zsidókat.

“A lettek és a litvánok is szívesen oltották a zsidó vér utáni szomjukat még akkor is, ha ez azt jelentette, hogy le kellett lőniük azokat a szomszédjaikat, akikkel korábban születésnapjukat ünnepelték.”

A dokumentumfilm narrátora Dudu Fisher izraeli énekes. Fisher arról beszél, hogy édesanyja, Miriam 1932-ben született Rigában, és ha családja nagy része nem költözött volna Palesztinába, akkor „ő a meg nem született zsidó gyermekek milliói közé tartozott volna”.

1941. július 4-én leégett a rigai Nagy Korál zsinagóga. A lettországi zsidók azt gondolták, hogy a lengyelországi testvéreik elleni mészárlások csak pletykák. Mivel Lettországot 1940-ben Oroszország, majd 1941-ben Németország szállta meg, a zsidók azt remélték, hogy a düh a bolsevikok ellen irányul. A filmben George D. Schwab elmagyarázza, hogy apja virágot adott a német hadseregnek, üdvözölte őket, és megkérdezte, mi lesz a zsidókkal. Azt mondták, ne aggódjon, a fő cél a bolsevikok elleni harc. Napokkal később kivájták az apja szemét, megkínozták, majd kivégezték. Akniste városában levágták a zsidó férfiak orrát és fülét, mielőtt agyonlőtték őket.

Arról, hogy a tisztes állampolgárok miért vesznek részt ilyen atrocitásokban, három elmélet tartja magát: ki akarták fosztani őket, így javítva saját gazdasági helyzetüket; befolyásolta őket a zsidókat bűnbakká kikiáltó náci ideológia; elhitték a propagandát, amely szerint minden zsidó kommunista és támogatja az orosz hatalomátvételt.

A túlélő Elly Lasar Gotz azt mondja a dokumentumfilmben, hogy 1941. október 29-én a litvánok náci felügyelet mellett tízezer zsidót öltek meg. Egy erdő szélén, két nap alatt további 25 ezer zsidót gyilkoltak meg. A felnőtteket egy golyóval lőtték fejbe, de hogy takarékoskodjanak a lőszerrel, a gyerekek fejét puskatussal verték szét.

Litvániában a második világháború előtt 400 ezer zsidó élt, a világégést követően néhány százan maradtak.

A Balti igazságot mindenkinek látnia kell, aki fontosnak tartja, hogy harcoljon a történelmi tényeket tagadók ellen – írja a cikk szerzője, aki utal a filmben megszólaló Los Angeles-i Grant Gochin szavaira: Litvániában számos emlékműve áll Juozas Kristaponisnak, aki zsidókat gyilkolt Fehéroroszországban, köztük Simon Peresz néhai izraeli miniszterelnök rokonait.

Gochin figyelmeztet, ha Litvániának megengedik, hogy átírja a történelmét – ahogyan ezt próbálja –, akkor bárki megteheti.

“Ha a zsidógyilkosok emlékművet kaphatnak Litvániában, akkor miért ne állíthatnánk emlékművet Adolf Hitlernek Berlin központjában? Miért nem állítanak emlékművet New Yorkban Oszama bin Ladennek?” – kérdezi.

A válasz erre az, hogy mindannyiunknak szerepet kell vállalnia ennek megállításában – jegyzi a The Algemeiner szerzője.