A krakkói rendezvényt megnyitó beszédében Menachem Margolin rabbi, a brüsszeli székhelyű Európai Zsidó Szövetség elnöke elmondta: 75 évvel a vészkorszak borzalmai után a megdöbbentő jelenlegi trend az, hogy a kontinensen ismét növekvőben van az antiszemitizmus. A szemináriumon később több hozzászóló kitért arra, hogy az antiszemitizmus nem ritkán az Izrael-ellenesség formáját ölti.

Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija, a Tett és Védelem Alapítvány kezdeményezője Szegedi Csanád történetével ismertette meg hallgatóságát. Amikor a volt jobbikos politikus – miután ráébredt, hogy saját nagyanyja is holokauszttúlélő zsidó – megkereste őt, a rabbi feltette a kérdést, hogyan volt egyáltalán lehetséges, hogy olyan gyűlölködő gondolatokat tápláljon korábban a zsidósággal szemben. Köves ezzel az esettel illusztrálta, hogy mennyi teendő van még az eszmék terén vívott küzdelemben.

Az EMIH vezető rabbija három pontban foglalta össze a ma is megmutatkozó antiszemitizmus elleni küzdelem kulcskérdéseit: szerinte először is egységet kell teremteni az ügy érdekében fellépők között, másodsorban „tanulmányozni kell a harcmezőt”,

mert az antiszemitizmus olyan vírus, amely országonként eltérő mutációban jelentkezik, harmadrészt pedig tudatosítani kell azt, hogy a leghatásosabb fegyver a nevelés.

Mintegy ezt a gondolatot fűzte tovább Ejal Kaminka, az izraeli Jad Vasem holokauszttanulmányokkal foglalkozó nemzetközi oktatási intézményének az igazgatója. Arról beszélt, hogy a digitális forradalom korában egyáltalán nem mindegy, kitől is származnak az információk – lehetséges ugyanis, hogy az úgynevezett influenszerek ezreitől. Mint hangsúlyozta, nem kizárólag hivatalos, formális keretekre van szükség a holokauszt oktatásához, hanem átfogóbb nevelési feladatról van szó.

Lényegében erről beszélt João Costa, a portugál oktatási minisztérium helyettes államtitkára is, kifejtve, hogy hazájában a fiatalok sokoldalú személyiségfejlesztésére törekednek, és igyekeznek olyan projekteket megvalósítani, amelyek képessé tesznek a különbözőségek kezelésére, és normává emelik azt, hogy a konfliktusok megoldásának nem lehet alapja az erőszak. Portugáliában egyébként – tette hozzá – nem kirívóan erős az antiszemitizmus, de a toleranciára nevelés nemcsak ez ellen, hanem az idegenek, a migránsok gyűlölete vagy éppenséggel a romagyűlölet ellen is irányul.

A portugál politikus a pozitív példák, jó gyakorlatok témakör megvitatásakor szólalt fel. E vitatéma vezető szónokának Varga Judit magyar igazságügyi minisztert kérték fel a szervezők, aki beszámolt arról, hogy a Magyarországon élő zsidóság biztonságban érezheti magát, és – ellentétben az általános európai trenddel – fizikai erőszaktól nem kell tartania, így például nem fordulnak elő zsinagógák elleni támadások. A kisebb súlyú antiszemita cselekmények, megnyilvánulások is egyre ritkábbak. A miniszter szólt a zsidó kultúra budapesti reneszánszáról és arról, hogy tavaly a magyar fővárosban rendezték meg a Maccabi Játékokat.

Felszólalt a szemináriumon Aharele Tamir, az Élet Menete elnevezésű nemzetközi kezdeményezés alelnöke is. Kiemelt elismeréssel szólt Magyarországról, ahonnan nem csupán a minden tavasszal Lengyelországban tartott megemlékezésre érkeznek rendszeresen szép számban magyarok, hanem – példamutató kezdeményezésként – Magyarországon is szerveznek Élet Menete rendezvényeket, résztvevők ezreivel.

A meggyőzés erejének példájaként szólalt fel a krakkói rendezvényen a német Yonatan Langer, aki korábban, még Lutz Langerként, lényegében a valamilyen közösséghez tartozás vágyától vezetve egy neonáci csoportosulásnak volt a tagja, később azonban – mint fogalmazott – megnyílt a szíve és felébredt a lelkiismerete, majd végül felvette a zsidó vallást.

Antonio Tajani olasz néppárti politikus, az Európai Parlament volt elnöke arról beszélt, hogy a zsidóság és Európa sorsa egymástól elválaszthatatlan, és saját identitásától akarja megfosztani Európát az, aki a zsidóság identitására tör.

A szeminárium résztvevői – az Európai Zsidó Szövetség kezdeményezésére – jogalkotási javaslatokkal fordultak a különböző európai országokból a rendezvényre érkező, eltérő pártállású törvényhozókhoz annak érdekében, hogy fejlesszék tovább, egészítsék ki a hazájukban ma is meglévő jogi előírásokat az antiszemitizmus elleni küzdelem jegyében.

Az első indítványcsomag azt célozza, hogy tegyék büntetendővé, illetve hivatalból üldözendővé az antiszemita sztereotípiák nyilvános hirdetését. A második javaslatsor a már említett tudatosításról, a holokausztból levonható tanulságok átadásáról szól.

A kezdeményezők felhívják a figyelmet arra, hogy Európában növekszik a tájékozatlanság a holokauszt történelmi tényeit illetően, főként a fiatalok körében. Ennek, teszik hozzá, részben a bevándorlás az oka, ami bizonyos térségekben jelentősen megváltoztatta a lakosság összetételét.

A krakkói javaslatok a helyzet javítása érdekében egyebek közt azt tartalmazzák, hogy az egyes nemzeti oktatási hatóságok nevezzenek ki olyan különleges képviselőt, aki kapcsolatot tartana az ország zsidó közösségének szakértő képviselőivel, és együttesen állapítsák meg, hogy miként lenne célszerű továbbfejleszteni a tananyagot, hogyan lehetne gazdagítani a diákok ismereteit nem csupán a holokauszt tényeiről, hanem azzal kapcsolatban is, hogy miként járul hozzá a zsidóság az adott nép életéhez.

Az indítványok harmadik csoportja arra irányul, hogy kifejezetten tiltsák meg a náci emléktárgyakkal való kereskedést. Ennek az elvi alapját az a kiinduló tétel adja, hogy az ilyen emléktárgyak lényegében a gyűlöletbeszéd tárgyiasult, vizuálisan érzékelhető megnyilvánulásának tekinthetők. Ezek adásvételének a tilalma alól csak azokban az esetekben lehetne felmentést adni, ha történészek, illetve más tudósok szerint a szóban forgó tárgyak jelentős történelemtudományi érdeklődésre tarthatnak számot, és az adásvétel éppen azt célozza, hogy ezek az emléktárgyak nemzeti irattárakba, múzeumokba, illetve hivatalosan elismert oktatási intézménybe kerühessenek.

Az általános tilalom alól felmentést biztosító, közérdekű szempontot képviselő elgondolás olyannyira nem élettől elrugaszkodott, hogy a krakkói rendezvényen történetesen egy ilyen jellegű ügyben játszott példaértékű szerepéért tüntették ki Dávid Király-díjjal a Svájcban élő, de libanoni Abdallah Chatilát.

A férfi tavaly novemberben azzal váltott ki hatalmas megdöbbenést szerte a világon, hogy rengeteg náci relikviát vásárolt meg egy müncheni árverésen – köztük például Hitler kalapját, egy példányt a Führer Mein Kampfjának a horogkereszttel ékesített díszkiadásából, nemkülönben Eva Braun koktélruháját – összesen 660 ezer dollárért.

Az aggodalom aztán hamar szertefoszlott, mert Chatila (képünkön) a megvásárolt náci relikviákat hiánytalanul felajánlotta a jeruzsálemi Jad Vasem intézetnek. Mint elmondta, a vásárlással éppen az volt a célja, hogy ezeket a tárgyakat kivonja a náci ereklyekereskedelem forgalmából.

A krakkói szeminárium résztvevőihez videóüzenetben fordult Benjámin Netanjáhú izraeli miniszterelnök, aki egyebek közt arról beszélt: Izrael sok támogatóra számíthat a világban, de újra és újra meg kell tapasztalnia, hogy önmaga megvédéséről saját magának kell gondoskodnia, és ezt meg is teszi. Szintén videóüzenetben köszöntötte a résztvevőket Beni Ganc, a Kék és Fehér elnevezésű izraeli politikai párt vezetője, valamint Juli-Joel Edelstein, a Kneszet elnöke.

Az auschwitzi tábor felszabadulásának a pontos évfordulója január 27. Idén erről mind a helyszínen, mind Izraelben kiemelt módon, magas politikai szinten emlékeznek meg. Az izraeli külügyminisztérium közlése szerint 41 államfőt várnak Jeruzsálembe, és Reuvén Rivlin izraeli elnök olyan eseménynek lesz a házigazdája, amely Izrael állam 1948-as megalapítása óta a legnagyobb politikai rendezvény az országban. A program nem csupán a megemlékezésről szól majd, hanem a mai antiszemitizmus elleni küzdelem kérdéseiről is. Magas rangú izraeli kormányzati források a sajtónak elmondták: azt remélik, hogy a jeruzsálemi eseménysor mintegy katalizátorként szolgálhat az antiszemitizmus azon definíciójának a széles körű nemzetközi elfogadtatásához, amelyet a Nemzetközi Holokausztmegemlékezési Szövetség (angol rövidítéssel: IHRA) dolgozott ki. Ez a definíció meglehetősen vitatott: bírálói szerint az izraeli kormány címére intézett legitim kritikákat is az antiszemitizmus jelenségei közé kívánja sorolni.

Ugyancsak izraeli kormányzati források szóltak arról: azzal, hogy meghívták a megemlékezésre Vlagyimir Putyin orosz elnököt, azt a szerepet kívánják hangsúlyosan elismerni és méltatni, amit a szovjet Vörös Hadsereg játszott a náci Németország legyőzésében, a koncentrációs táborok felszabadításában. Mint ismeretes, a második világháború tényeinek értelmezésével kapcsolatos orosz–lengyel viták oda vezettek, hogy Andrzej Duda lengyel elnök lemondta részvételét a jeruzsálemi megemlékezésen. A hétfői krakkói szeminárium résztvevői előtt azonban felolvasták az államfő üdvözlő üzenetét, amelyben Duda hitet tett a lengyeleknek a zsidósággal való teljes szolidaritása mellett.