Az egyetemi antiszemitizmust és az iszlamista aktivistákat célozza Donald Trump új elnöki rendelete
Egy három elemből álló rendeletcsomag részeként Donald Trump egyik újabb parancsának célja az antiszemitizmus elleni küzdelem. Főleg az egyetemeken, ahol a zsidóellenesség súlyosan elharapózott a gázai háború kitörése óta. A tervezet deportálásokat is kilátásba helyez – számol be az Euronews magyarországi kiadása.
Trump a választási kampány során ígéretet tett arra, hogy kitoloncolja a tüntetőket, és visszavonja azoknak a főiskoláknak az akkreditációját, amelyek nem foglalkoztak a törvénynek megfelelően a zsidóellenes gyűlöletbeszéddel vagy erőszakkal a kampuszaikon.
A dokumentum szerint az elnök felszólítja azoknak a bennlakó külföldieknek a kitoloncolását – köztük a vízummal rendelkező diákokat is –, akik a 2023. október 7-i, Gáza invázióját kiváltó terrortámadásokat követő Izrael-ellenes tüntetések résztvevőjeként szegték meg a törvényeket.
A parancs utasítja a szövetségi ügynökségeket, hogy 60 napon belül vizsgálják felül az összes bűnügyi és polgári hatóság intézkedéseit az üggyel kapcsolatban, valamint az antiszemitizmus elleni küzdelemhez rendelkezésre álló intézkedéseket, beleértve a főiskolai kampuszokat is.
Az elnök azonnali intézkedésre kötelezi az Igazságügyi Minisztériumot
„a Hamasz-párti vandalizmus és megfélemlítés elfojtására, valamint a zsidóellenes rasszizmus kivizsgálására és megbüntetésére a baloldali, Amerika-ellenes főiskolákon és egyetemeken”, beleértve a „törvényeinket megsértő külföldiek eltávolítását”.
Az amerikai főiskolai kampuszokat elborító tiltakozások során aktivisták táborokat állítottak fel és egyetemi épületeket szálltak meg annak érdekében, hogy az intézményeket arra kényszerítsék, hogy szakítsák meg kapcsolataikat Izraellel, a terrorista szervezet elleni gázai hadjárat miatt.
Az egyetemek adminisztrátorai nehezen és vonakodva kezelték a tiltakozásokat, sokak szerint tartva az arab hallgatók szponzorainak elvesztésétől, és általában az erőszaktól. A kritikusok szerint figyelmen kívül hagyták a zsidó diákokkal és tanárokkal szembeni antiszemita megfélemlítést, nem tudták megvédeni őket a gyűlöletbeszédtől és sok esetben a fizikai erőszaktól.
A Harvard és a Pennsylvaniai Egyetem vezetői a képviselők nyomására lemondtak a kongresszusi meghallgatások után. További 93 felsőfokú tanintézetre vetül a gyanú, hogy nem léptek fel az antiszemita rasszizmus ellen az intézmény falain belül.
A képviselőház hat republikánusa jelentést adott be, amelyben felszólította a szövetségi kormányt, hogy tegyen többet az antiszemitizmus kezelése érdekében, beleértve a főiskoláknak nyújtott szövetségi segélyek feltételeit, és szigorúbb politikákat kényszerítsen ki a zsidóellenes elfogultság ellen.
A jelentés nagy hangsúlyt fektetett a Columbia Egyetemre, egy nagy tábor helyszínére, ahol számos dokumentált példát mutattak be a zsidó diákok elleni erőszakról, megjegyezve, hogy a megengedő főiskolák 2,7 milliárd dollár szövetségi forrást vettek fel a 2023-as pénzügyi évben. A képviselők követelték ezeknek a juttatásoknak a megvonását is.
A 2023 decemberében a kongresszus elé idézett kollégiumi elnökök megtagadták a választ arra a kérdésre, hogy a zsidók népirtására való felszólítás büntetendő magatartás-e. A kérdést Elise Stefanik New York-i képviselő tette fel, aki Trump ENSZ-nagyköveti jelöltje a következő ciklusra. Az egyetemi vezetők azzal érveltek, hogy a szólásszabadság védelme játszott szerepet megengedő magatartásukban.
A gyűlöletbeszéd általában megengedett vagy eltűrt az Egyesült Államokban, de a Kongresszus decemberi jelentése szerint viszont már tilos szövetségi pénzeszközök juttatása a gyűlöletet szító személyeknek és szervezeteknek. A szövetségi bíróságok azt is megállapították, hogy a nem-állampolgároknak kisebb mértékű szólásszabadságuk van, és nem uszíthatnak szabadon az amerikai demokratikus rend ellen.
Precedensként a Legfelsőbb Bíróság az 1972-es, mérföldkőnek számító ‘Kleindienst vs Mandel‘ ügyben kimondta, hogy a kormány megtagadhatja a vízumot egy belga marxista újságírótól, és egyben megerősítették az anarchista és kommunista nem-állampolgárok kitoloncolásának lehetőségét.
A Hamászt támogató aktivizmus legismertebb esetei Washington DC-ben történtek. Többek között ezek során tartóztatták le Zaid Mohammed Mahdawit, a palesztinai amerikaiak elnökét is, amiért felmászott egy emlékmű tetejére a Capitolium közelében, és felfestette a „HAMAS IS COMING” (Jön a Hamász) feliratot – idézi fel az Euronews.