Egy 35 évvel ezelőtti antiszemita röpirat botránya Bajorországban

Németország nem felejt és nem bagatellizál: a konzervatív bajor koalíciót alaposan megtépázta Söder miniszterelnök helyettesének egy állítólag 16 éves korában írt antiszemita röpirata.

Hetekkel a bajor tartományi választások előtt megingott a Markus Söder (CSU) vezette koalíció, miután a Süddeutsche Zeitung kiderítette: Söder helyettese és gazdasági minisztere, a Szabad Választók nevű kis jobboldali párthoz tartozó Hubert Aiwanger 16 éves korában nemzetiszocialista szellemiségű, a holokauszttal viccelődő, antiszemita röpiratot fogalmazott, pontosabban egy ilyen iratot találtak akkor az iskolatáskájában.

Söder végül a napokban úgy döntött: egyelőre megtartja Aiwingert, de az ügy őszinte feltárását várja tőle.

„Tudom, hogy nem mindenkinek fog tetszeni a döntésem, és sokaknak maradnak kétségei. De ismét hangsúlyozom, ez a döntés egy tisztességes és szabályos eljárás eredménye.”

A bajor ellenzéki pártok – még a radikálisan jobboldali AfD is – egyhangúlag Aiwanger lemondását követelték, éspedig ugyanazzal az indoklással: Aiwanger a szélsőjobboldaliság gyanúja és az ezzel való bánásmódja miatt tarthatatlanná vált. Az ügyre egyébként még rátett egy lapáttal a politikus egyik volt osztálytársa, aki a bajor rádióban azt állította, hogy néha, amikor Aiwanger belépett a zsúfolt osztályterembe, hitleri karlendítést mutatott.

Maga a politikus először tagadta a vádakat, majd közölte, hogy nem is ő, hanem a bátyja írta az ominózus röpcédulát (aki ezt meg is erősítette), amelynek tartalmát „visszataszítónak és embertelennek” tartja, végül sokak számára igen gyengén bocsánatot is kért az ügy miatt. Hírek szerint egyébként Aiwanger egyik volt gimnáziumi tanára hívta fel a német lap figyelmét az egykori röpiratra.

Felix Klein, a német szövetségi kormány antiszemitizmus-ellenes megbízottja elégtelennek nevezte Aiwanger elhatárolódását, és azt javasolta, hogy a politikus „a szolidaritás jeleként” látogassa meg a dachaui koncentrációs tábor emlékhelyét. A javaslatot azonban a dachaui intézmény elutasította, tekintettel a most folyó bajor választási kampányra.

Josef Schuster, a Németországi Zsidók Központi Tanácsának elnöke is elégedetlenségét fejezte ki a bajor miniszterelnök-helyettes reakciójával kapcsolatban, szerinte hiányzott belőle a bűnbánat és az alázat, és még az sem volt egyértelmű, pontosan miért is kért bocsánatot. Ráadásul a politikus szerinte nem válaszolta meg elég egyértelműen azt a 25 kérdésből álló ívet sem, amit Söder küldött át neki, hogy pontosan tisztázza a történteket.

Charlotte Knobloch, a müncheni zsidó hitközség elnöke viszont saját állítása szerint elutasította Hubert Aiwanger bocsánatkérését. Mint a Deutschlandfunk rádiónak elmondta, a Szabad Választók elnöke felvette vele a kapcsolatot, de „elég világosan elmagyaráztam neki a véleményemet róla. Nem fogadtam el a bocsánatkérést”. Knobloch ugyanakkor – Schusterhez hasonlóan – elfogadta Söder miniszterelnök döntését, hogy Aiwanger maradjon hivatalában.

Wolfgang Benz német antiszemitizmus-kutató az ügyről úgy nyilatkozott:

„Ezt az antiszemita röpiratot és Aiwanger nyilvánvalóan szélsőjobboldali tevékenységét fiatalkori botlásnak tekinteném, ha ezekről egyértelműen nyilatkozott volna, és kifejezi szégyenét. De semmit sem tanult, és nyomás alatt a testvérét tolta előre.”

A holokauszt tagadása illegális Németországban, csakúgy, mint a nácik uralma alatt elkövetett bűncselekmények bagatellizálása.