Antiszemitizmus-körkép: Előítéletesség a mai magyar társadalomban

Előítéletesség a mai magyar társadalomban

  • A Jobbik szavazók 57%-a nyitott az antiszemita gondolatokra.
  • A középkorú, alacsonyabb jövedelmű férfiak körében a legmagasabb az antiszemitizmus.
  • A holokauszt tagadására-relativizálására való fogékonyság drasztikusan növekszik.
  • A magyar társadalom ötödére jellemző az erőteljes zsidóellenes beállítódás.
  • A teljes kutatási jelentés itt található.

Napjainkban általában véve erős az idegenellenesség, az antiszemita előítéletesség pedig az elmúlt évben minimálisan ugyan, de tovább nőtt Magyarországon.  Érdekes eredményekkel szolgált a Tett és Védelem Alapítvány megbízásából készült felmérés az antiszemitizmusról. A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 2016 novemberében átfogó felmérést végzett, melynek keretében 1200 főt kérdezett meg a zsidósághoz és a holokauszthoz való viszonyáról. A zsidósággal kapcsolatos vélemények és képzetek mellett vizsgálták az antiszemita előítéletek gyakoriságát és erősségét is. 

A zsidóellenesség 2010-ben erősödött meg számottevően, azóta csak szerény mértékű elmozdulások történtek. 2015-ről 2016-ra valamelyest nőtt az antiszemita állításokkal egyetértők aránya, valamint 2010 óta 21-26 százalék között ingadozik a zsidókkal szembeni érzelmi előítéletesség. Habár a zsidók elutasítása más etnikumokhoz képest nem volt magas fokú, európai összehasonlításban a magyarok még mindig kevésbé elfogadóak. A nemzetközi összehasonlító adatok azt mutatják, hogy az antiszemitizmus szintje hazánkban magasabb, mint számos Nyugat-Európai országba. Abban ugyanakkor jóval kedvezőbb a hazai zsidóság helyzete, mint a nyugatiaké, hogy kevésbé kell fizikai attrocitásoktól tartania. A magyarok listáját egyébként a cigányoknál is nagyobb ellenszenvvel szemlélt migránsok „vezetik”.

A megkérdezettek a „zsidó” szóról jellemzően három dologra asszociáltak: leggyakrabban vallásra, népre, országra, sokan a holokausztra és az üldöztetésre, és szintén gyakori volt a pénz, befolyás, hatalom típusú említés. Nehéz megállapítani, hogy ez utóbbi képzettársítás elismerésből vagy féltékenységből fakad, mindenesetre az irigység is sok esetben táptalaja az antiszemitizmusnak. Ugyanakkor a kifejezetten negatív említések, lealacsonyító jelzők („kapzsi”, „hataloméhes”, „másokat semmibe vevő”) csak minden tizedik válaszadónál jöttek elő, nagyjából ugyanennyi volt a kifejezetten pozitív minősítések aránya is („tanult”, „összetartó”, „okos”). Hasonlóak voltak az arányok akkor, amikor Izraelről és a jellegzetes zsidó tulajdonságokról kérdeztük az embereket: a többség semleges asszociációt társított ezekhez.

Az évek óta ismétlődő kérdésekre adott válaszokból kiolvasható tendenciák alapján kijelenthető, hogy kis mértékben, de mégis észrevehetően nőtt a kognitív antiszemitizmus Magyarországon. A kutatásból kiderült, hogy a nem antiszemiták aránya fokozatosan csökkent, míg az erősen antiszemitának bizonyuló válaszadóké évről évre nőtt. A társadalom mintegy harmadára jellemző valamilyen fokú antiszemitizmus, ötödére pedig az erőteljes zsidóellenes beállítódás. Sőt, a lakosság harmada, negyede szerint a zsidók „túlzott”, „veszélyes” befolyással rendelkeznek. A legijesztőbb adatok talán azok, melyek szerint még a zsidók kivándorlásának követelésétől sem riadt vissza a válaszadók 18 százaléka, továbbá minden negyedik válaszadó még a numerus clausus szellemét idéző állításra is rábólintott.

A korábbi eredményekkel összhangban a férfiak valamivel fogékonyabbak az antiszemitizmusra, mint a nők. Életkor szerinti bontásban az tapasztalható, hogy a középkorúak (30-59) valamivel nagyobb mértékben bizonyultak zsidóellenesnek, mint a legfiatalabbak (18-29) és a legidősebbek (60 felettiek).  Ugyanakkor új fejlemény, hogy a jövedelmi csoportok szerint is jelentős különbség mutatható ki az antiszemiták arányát tekintve: a gazdagok zsidóellenessége csökkent, a szegényeké viszont nőtt valamelyest.

A holokauszttal kapcsolatban érdekes adatok továbbá, hogy a vészkorszak emlékezete mélyen megosztja a magyar társadalmat: a megkérdezettek mintegy fele szerint napirenden kellene tartani a kérdést, a másik fele szerint teljesen el kellene hagyni azt. Ezekben az ügyekben időbeli elmozdulás nem volt kimutatható, ám a nyílt holokauszt-tagadó kijelentések támogatottsága nőtt. Noha a választóközönség nagy többsége elhatárolódik a holokauszt tagadását vagy relativizálását kifejező gondolattól, a válaszadók nem elhanyagolható része fogékony rá: a teljes tagadásra 11, a részlegesre és a relativizálásra 18-24 százalék. Ráadásul ez a hányad egyre nagyobb lett az utóbbi években.

A felmérés különös figyelemmel fordul a pártpreferencia kérdése felé, hiszen az a többi tényezőnél szorosabb kapcsolatban van az antiszemitizmussal. Megállapították, hogy a kormánypárti közönség zsidókhoz való viszonya átlagosnak számít, a baloldali pártok – különösen a kispártok – hívei között viszont az átlagosnál jóval ritkább az antiszemitizmus, illetve az antiszemiták a teljes népességhez viszonyítva átlagosan közelebb esnek a jobboldali és a radikális pólushoz. 2016-ban sem volt meglepő fejlemény, hogy a Jobbik szavazóinak 46 százaléka az erősen zsidóellenes, további 11 százaléka pedig a mérsékelten antiszemita csoportba került: az elemzésbe bevont összes változó közül ez bizonyult a legmagasabb aránynak.

Az elmúlt évek változásait, a magyarországi helyzet feltérképezését tűzte ki céljául a Tett és Védelem Alapítvány által megrendezésre kerülő konferencia, melyen neves előadók kerekasztal-beszélgetéséből kaphattunk tájékoztatást. A résztvevők egyben megoldási javaslatokat kívántak tenni a békés együttélés lehetőségének megvalósítására.  Az eseményen elsőként Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója előadásában bemutatta a kutatást.  Ezt követően a meghívott vendégek bevonásával kerekasztal-beszélgetésre került sor.  A beszélgetésen felszólalt Hunyadi Bulcsú, a Political Capital vezető elemzője, Bodnár Dániel, a Tett és Védelem Alapítvány kuratóriumi elnöke, valamint Lakner Zoltán, a 168 Óra főszerkesztő-helyettese és Róna Dániel politológus, a Medián kutatója is.

Törvénytelenül működik a Hóman Bálint Alapítvány

Az Akadémia után a bíróság is megállapította, hogy a Hóman Bálint Alapítvány elnevezése jogszabályba ütközik. Mivel az alapítvány nem változtatta meg a nevét, a székesfehérvári cégbíróság jogerős határozatban elutasította a kérelmét, amelyben személyi változások átvezetését kérte. Így azonban nemcsak a szervezet elnevezése, de a működése is törvénysértővé vált.

A Tett és Védelem Alapítvány 2015. decemberében fordult a civil szervezetek törvényességi felügyeletét gyakorló ügyészséghez, mert a Hóman Bálint Alapítvány elnevezése sérti a civil szervezetekről szóló törvény azon szakaszát, mely kimondja, hogy „szervezet elnevezésében nem szerepelhet olyan személy neve, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában vezető szerepet töltött be”. A TEV indoklása szerint Hóman Bálint nemcsak hozzájárult a nyilasok hatalomra jutásához, hanem a nyilas parlament munkájában is részt vett, ezzel is legitimálva a Szálasi-féle önkényuralmi rendszert.

A székesfehérvári cégbíróság kérte a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását, majd mivel azt nem találta egyértelműnek, újabb állásfoglalás kiadására kérte az MTA-t. Lovász László elnök július 20-án kelt levelében egyértelművé tette, hogy Hóman Bálint az Akadémia álláspontja szerint is részt vett önkényuralmi rendszer fenntartásában, ezért a nevét nem viselheti Magyarországon bejegyzett szervezet.

Ennek értelmében a bíróság a Hóman Bálint Alapítványt az elnevezés megváltoztatására szólította fel, egyúttal jelezte, hogy ennek megtörténtéig semmilyen változtatást nem tud bejegyezni. Az alapítvány a felszólításnak sem a szeptemberi határidőig, sem 2017. márciusáig nem tett eleget. A bíróság ezért jogerős végzésében elutasította az alapítvány vezetésében történt változás bejegyzését is, ennek eredményeként a szervezet működése törvénysértőnek minősül.

A Tett és Védelem Alapítvány továbbra is elkötelezett amellett, hogy Magyarországon fajvédő és a nyilas hatalmat támogató politikusok nevét közterület vagy szervezet ne viselhesse, ezért jelezte  a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészségnek a törvénysértő állapot fennállását, egyúttal kéri a törvényesség helyreállítására.

A TEV egyébként hasonló beadvánnyal fordult az illetékes kormányhivatalokhoz a váci Hóman Bálint út elnevezése és több, Nyirő Józsefről elnevezett közterület miatt is. A hatóságok mindegyik esetben a TEV-nek adtak igazat, így az említett közterületek ma már más nevet viselnek.

Kitörés Napja – a Btk. módosításának tükrében

Budapest, 2017. február 14. – A Tett és Védelem Alapítvány közleménye.

A Magyar Országgyűlés a Btk. 2016. október 28-án hatályba lépett módosításával megteremtette a közösség elleni uszítással és így a gyűlöletbeszéddel szembeni hatékonyabb fellépés lehetőségét. Az elmúlt 25 év jogalkotói gyakorlata miatt mérföldkőnek számító módosítással az idén 2017. február 11-12-én megrendezésre került, évek óta a magyar náci, hungarista és egyéb rasszista-szélsőjobboldali csoportok kitörés napi megemlékezése teljesen új jogi elbírálás alá eshet.

A Büntető Törvénykönyv módosítása  a közösség elleni uszítás törvényi tényállásának elkövetési magatartását bővítette oly módon, hogy az erőszakra uszítást is megjelenítette, amellyel egyértelművé válik, hogy a gyűlöletre uszítás és az erőszakra uszítás nem azonos fogalmak. Mivel a kialakult bírói gyakorlat gyűlöletre uszítás alatt ezidáig az erőszakra uszítást értette, így a két magatartás tételes elkülönítése ezen jogalkalmazói álláspontot nyilvánvalóan felülírja.

Alapítványunk következetes álláspontja volt, hogy a korábbi jogi szabályozás mentén kialakult bírói gyakorlat kiüresítette a jogszabályt és ennek érdekében 2014 óta az Igazságügyi Minisztérium előtt szakmai fórumokon, államtitkári egyeztetéseken a Btk.  jelenleg hatályos szövegével megegyező módosítását javasoltuk. Örömmel fogadtuk, hogy Alapítványunk jogi álláspontja a törvény indokolásában is visszaköszön.

A Tett és Védelem Alapítvány monitoring csoportja jelenleg is vizsgálja, hogy a Kitörés 60 neonáci megemlékezésen elhangzott beszédek kimerítik-e a közösség elleni uszítás bűncselekményét. Ennek alapján a rendezvényen elhangzott beszédek és megnyilatkozások az új törvényi szabályozás következtében új megvilágítást kaphatnak, lévén a bűncselekmény megállapításához most már nem szükséges az erőszak közvetlen veszélye, illetve az erőszakos jellegű konkrét sérelem reális lehetősége. Mindezek alapján az ilyen és ehhez hasonló szélsőjobboldali rendezvényeken elhangzó gyűlöletcselekmények miatt büntetőjogi felelősségvonással végződő eljárások sokasága indulhat.

A kitörésnapi túrán egy horogkeresztes zászlót is felvontak a Pest megyében található Tök településen. Az ügyben a TEV feljelentést tett a rendőrségen.

A zsidóságot védők és a tépelődők

Alapítványunk az azonosságtudatukban megsértett zsidó honfitársaink és a zsidó identitás tevékeny védelmezésével foglalkozik. Közel öt éves működésünk alatt jelentős tapasztalatot szereztünk a magyarországi zsidóellenességről. Meg nem szólítottként is hasznosnak véljük, hogy ismereteinkre támaszkodva hozzászóljunk Heisler András elnök úr múlt héten megjelent cikkéhez (2017.01.26., Magyar Narancs: Az udvari zsidók és a látszat).

Heisler úr a kormány udvari zsidóinak nevezte azt a rabbit és az általa vezetett hitközséget is, aki Vona Gábor hanukai üdvözlőlapjára reagálva fontosnak tartotta kifejezni és fenntartani kételyeit a párt néppárti fordulatának őszinteségével szemben. A felütésében is kifejezetten politikai – azaz egyedül kormányt és ellenzéket megkülönböztető, e kettősségnek minden mást alávető – bírálat felrója, hogy Köves Slomó kormánypárti médiafelületeken is hangot adott nézeteinek, és sejteti, hogy mindennek célja a haszonszerzés volna.

Az elnök úr cikkében a zsidóság és az Örökkévaló védelmezése helyett homályosan meghatározott “liberális”, illetve “baloldali” csoportokat vesz szárnyai alá. Ezeket kénytelenek vagyunk a szerző által előzőleg ellenszenvesnek talált politikai kategóriaként értelmezni. A témához ugyan szervesen nem kapcsolódóan, de a  cikk politikai prioritásait sajátos megvilágításba helyezi, hogy tapasztalataink szerint Magyarországon egy zsidó közösség felelős vezetőjének bőségesen akad teendője akkor is, ha azok érdekképviseletére és védelmezésére vállalkozik, akik a Tóra szerinti életben, a szombat megtartásában, a kóser háztartás vitelében és őseik, családjuk hagyományainak követésében látják a zsidó identitás megélését.

Heisler úr és környezetének írásaira rögvest felfigyelt a Jobbik-közeli sajtó és hirdetni kezdte, hogy lám, “a zsidók szerint” a párt immár érdemes a figyelemre. Az antiszemita gyökerű európai szélsőjobboldali pártok propagandáját is figyelemmel tartó szervezetként ezzel kapcsolatban jegyeznénk meg, hogy nemzetközi trend manapság e pártok kommunikációjának látványos filoszemita, Izraelbarát fordulata. Ugyan körülményeiben és fejlődéstörténetébenben teljesen más jelenségről van szó, mégsem jár tévúton, aki emögött valóban politikai szándékot vél felfedezni. Azonban az antiszemita megnyilvánulások, tettek és üzenetek megbánása és a csak ez úton elérhető katarzisélmény, ahogy a Jobbik esetében is,  mindannyiszor elmaradt. Noha ezt Heisler András is észleli, a politikai kategóriák bűvöletében megírt bírálat mellett mindez írása hátterébe szorul. A magyarországi realitás mégis az, hogy a „kamaszkorból kinőtt” pártelnök szerint (Hírtv 2017. Január 10.): a Mazsihisz „nagyon korrekten és üdvözlő hangnemben beszélt erről a gesztusról”. Ez a pártelnök ugyanebben a műsorban azt is kijelentette: „továbbra is fenntartja, hogy lemondana, ha kiderülne róla hogy zsidó” (!!!), bár soha „semmi olyat nem mondott, ami bárkit vallásában sértett volna”(!!!), mégis a saját tisztaságát a Mazsihisz „üdvözlő korrekt hangnemével” igazolja.

Fontos ismételten leszögezni, minden embernek van lehetősége a megtérésre. „Nincs semmi ami a megtérés útjába állhat…” – tanítja a Jeruzsálemi Talmud (Péa 1:1.) Amennyiben van megtérés, van fordulat, akkor lehet arról beszélni, hogy az mennyire őszinte vagy éppen mennyire önös szándékoktól vezérelt. Számunkra nyilvánvalónak látszik, hogy az ellenzéki párt oldalán a külvilágnak szóló intenzív bizonygatás kizárja a valós, belső, át- és megélt őszinte fordulat megtörténtét. A Jobbiknál mégcsak nem is az őszinteség a kérdés, sokkal inkább maga a fordulat. Egy olyan párt esetében, amelynek egész léte az etnicista gondolatra épült, és amelyik majd másfél évtizeden keresztül a cigányellenes és antiszemita rigmusok szószólója volt, ott a fordulat egyszerűen nem lehet annyi, hogy „kinőttünk a kamaszkorból” és küldünk egy hanukai képeslapot. Kell hogy legyen valami, ami a katarzist elhozza, ha pedig nincs ilyen katarzis, a fordulathoz nincs történet, pontosabban csak annyi, hogy „több szavazatot szeretnénk”, akkor vélhetően annak beteljesülése után nemcsak Vecsésen és Veszprémben, hanem Pesten is visszatér az a bizonyos kamaszkor.

Bár a Jobbik őszinteségébe vetett remény Heisler úr írása végére elfogy, s osztani látszik a mások mellett alapítványunk által is fenntartott kételyeket, mégis úgy tűnik, jobb belátását felülbírálja valamiféle, csak a zsidó közösségen belül értelmezhető ellentét. Azonban látnunk kell, hogy így írása mindösszesen két célra marad alkalmas: a Jobbik bizonygathatja vele antiszemita korszakának állítólagos lezártát, s táptalajt adhat azon magyarországi, számos Jobbik-alapszervezetnél kétségkívül megnyilvánuló antiszemita köröknek, melyek szerint “ezek a zsidók” folyton csak veszekednek és mindent – egymást is – kizárólag politikai szemüvegen át látnak.

Megszívlelendő az a sokat mondó kedves jiddis mondás: Mesüge mesüge aber a bisschel széchel darf men fahrt haben („hülyeség, hülyeség, de azért egy kis józan ész soha nem árt”).

 

Szalai Kálmán

A szerző a Tett és Védelem Alapítvány titkára

Az olvasói vélemény a Magyar Narancs február 9-i számában jelent meg.

A Jobbik és az utca embere

 

A Tett és Védelem Alapítvány évek óta nyomon követi az országgyűlési képviselők és egyéb jelentősebb tisztséget betöltő hazai politikusok kirekesztő, gyűlöletkeltő, antiszemita megnyilvánulásait. Ezekre rendszeresen felhívják a közvélemény és az érintett hivatalos szervek figyelmét is, aminek köszönhetően több eljárás is indult már, illetve elmarasztaló ítéletek is születtek. A Jobbik képviselőinek antiszemita, kirekesztő megszólalásaiból egy színész segítségével egy rövid videót készítettünk.

A TEV a politikusok mellett a közvélemény irányultságát, attitűdjét is évről évre méri: 2013-tól vizsgáljuk rendszeresen a Medián Közvéleménykutató Intézettel együttműködésben a hazai lakosság antiszemita előítéletességét. Az alábbi videó szerencsére azt mutatja, hogy egyes jobbikos képviselők vállalhatatlan kijelentései („Az izraeliek a földünket és a vizünket akarják megkaparintani!” vagy „Izraeli honfoglalás zajlik hazánkban, és ennek biológiai fegyvere a cigányság” stb.)  már az átlagemberek számára is – a legtöbb esetben – elfogadhatatlanok, felháborítóak.

A Tett és Védelem Alapítvány határozott álláspontja, hogy amíg a Jobbikban országgyűlési képviselő lehet olyan személy, aki a fentiekhez hasonló kijelentéseket tesz, addig nem lehet komolyan venni a párt arra vonatkozó törekvését, hogy a szélsőjobboldali jelzőt magáról lerázva kormányzóképes, mindenki számára „vállalható” néppárt lehessen.

Zsidó érdekképviselet: politikai válaszok az antiszemitizmusra

Köves Slomó (EMIH vezető főrabbi) Zsidó érdekképviselet: politikai válaszok az antiszemitizmusra címmel tart előadást.

Antiszemitizmus elleni küzdelem: politika, identitás, közösség
Minden küzdelem, minden harc esetén – ha sikerre akarjunk vinni küzdelmünket – fontos a motivációt, a célpontokat és a szerepeket tisztázni, és csak ez alapján lehet hatékony stratégiát építeni. Sokat hallunk az antiszemitizmusról és az az elleni küzdelemről, de mennyire végezzük el  hatékonyan az ehhez szükséges fenti feladatokat?
Mennyiben tekintjük az antiszemitizmust közvetlen vagy közvetett fenyegetésnek, és mennyiben válik észrevételnül is érzelmi identitásképzőnké?
Milyen mértékben feladata a zsidó vallási szervezeteknek az antiszemitizmus elleni harc, és milyen hatással van az antiszemitizmus elleni küzdelem a zsidó szervezetek és közösségek egymás közötti viszonyára?

Helyszín: Tom Lantos Intézet (1016 Budapest, Bérc utca 13-15.), Konferencia terem

 

Az eseményen való részvételhez regisztráció nem szükséges. Ha Ön rendelkezik Facebook profillal, megköszönjük, ha részvételi szándékát az esemény Facebook oldalán jelzi.

A TEV a Lauderben járt

Gyűlöletcselekményekről tartott órákat a Tett és Védelem Alapítvány a Lauder Gimnáziumban.

lauderPásztor Tibor, a TEV monitoring-vezetője két osztállyal beszélgetett és tartott előadást Gyűlöletcselekmények Magyarországon címmel a Lauder Gimnázium két osztályában. A cél, hogy a diákok tisztában legyenek olyan fogalmakkal, mint a sztereotípia, vagy az előítélet és képet kapjanak arról, hogyan lehet küzdeni ezekkel szemben.

Holokauszttagadó weboldalakat záratott be az ügyészség

Több weboldalt vonatkozásában intézkedett az Ügyészség, mellyel gátat vetett egy holokauszttagadó, gyalázkodó kiadvány terjesztésének, hozzájárulva a zsidó közösség és a történeti igazság védelméhez. A határozott, gyors döntés csaknem húsz weboldalt tesz elérhetetlenné, megakadályozva, hogy a bűncselekmény elkövetése folytatódhassék.

A Tett és Védelem Alapítvány kifejezi aggodalmát amiatt, hogy egyes érdekcsoportok a nemzeti összetartozás megbontásából, aljas indulatok szításából és ártatlan áldozatok emlékének megsértéséből kívánnak politikai és gazdasági hasznot húzni. A törvény szellemét érvényesítő döntés találkozik alapítványunk küldetésével. Megalakulásunktól fogva tevékenyen fellépünk minden gyűlöletkeltő, a társadalmat megosztó cselekedettel szemben. Tevékenységünknek köszönhetően eddig is több esetben váltak elérhetetlenné hasonló jellegű tartalmakat terjesztő oldalak és kiadványok.

A TEV bízik abban, hogy ez és a korábbi, hasonló célú intézkedések hosszú távon hatásosnak bizonyulnak, amennyiben maradéktalanul és sikeresen végrehajtják őket a hatóságok. A TEV feljelentése nyomán a kuruc.info ellen is született hasonló tartalmú, jogerős határozat, azt üzenve valamennyi gyűlöletkeltésre szakosodott szereplőnek, hogy az igazságszolgáltatás elkerülhetetlenül utoléri őket és megvédi a magyar közösséget megvetendő tevékenységüktől.

A Tett és Védelem Alapítvány reméli, hogy a büntetőeljárás az elkövető felelősségre vonásával zárul. Az ország közösségének állapota, a nyilvános érintkezést meghatározó beszéd és indulatok uralása közös ügyünk és felelősségünk.

[:]

Újabb provokáció a Veritas igazgatójától

A Veritas Intézet főigazgatója újabb kocsmai színvonalú provokációval „lepte meg” a közvéleményt. Egy internetes portálnak adott nyilatkozatában egyéb vállalhatatlan kijelentések mellett a numerus clausust, a zsidó származású diákok jogfosztásának aktusát jogkorlátozó intézkedéssé szelídítette. Szakály Sándor immáron másodszorra használ tudatosan és provokatív céllal olyan kifejezéseket nagy nyilvánosság előtt, mely a zsidóság jogfosztására vagy kiirtására tett huszadik századi kísérletek valamelyikét bagatellizálja, jelentőségét kisebbíti. Mindezt teszi a tudományosság álcáját öltve, alapvető emberiességi és így erkölcsi kérdéseket tudományfelfogásbéli, terminológiai kérdésekké silányítva. Aki a nemi alapú pozitív(!) diszkrimináció (lásd a Szakály által hivatkozott női kvótát) és a tömeggyilkosság előszobájának tekinthető faji alapú negatív diszkrimináció között sem módszertanilag sem erkölcsileg nem képes különbséget tenni, annak a helye a magyar tudományos közéletben és a hazai nyilvánosságban megkérdőjelezhető.

Furcsa „viccelődés” a Music FM rádióban

A Music FM rádió ma reggeli Önindító című műsorában 7 óra után pár perccel a BKV-val foglalkoztak. Az egyik hallgató sms-ét a műsorvezető, Bochkor Gábor úgy vélte, hogy érdemes megosztani a hallgatósággal:

Bocsi, most, hogy mesélsz, már-már bánom, hogy nem a németek nyerték meg a háborút.

A műsorvezető  ezt kiegészítette ezzel a megjegyzéssel: „Egyébként… én is.” A másik műsorvezető, István Dániel a teljesen elfogadhatatlan műsorvezető megjegyzést topítandó jegyzi meg, azonban ugyancsak igen aggályos stílusban: „Úristen. Hova vezetett volna mindez? … Nagyon messzire. Ha nem számolják föl a kis játékaikat a lengyel erdőkben.

Önindító, Music FM

Önindító, Music FM

A Tett és Védelem Alapítvány nyomatékosan felhívja a figyelmét az Önindító című műsor szerkesztőinek és a Music FM rádió vezetésének, hogy félreérthetetlenül egyértelművé teendő a részükről: nem tekintik humor forrásának vagy tárgyának a II. világháború borzalmait, és a „lengyel erdőkben” űzött „kis játékoknak” a haláltáborokat.