A Jobbik és az utca embere

 

A Tett és Védelem Alapítvány évek óta nyomon követi az országgyűlési képviselők és egyéb jelentősebb tisztséget betöltő hazai politikusok kirekesztő, gyűlöletkeltő, antiszemita megnyilvánulásait. Ezekre rendszeresen felhívják a közvélemény és az érintett hivatalos szervek figyelmét is, aminek köszönhetően több eljárás is indult már, illetve elmarasztaló ítéletek is születtek. A Jobbik képviselőinek antiszemita, kirekesztő megszólalásaiból egy színész segítségével egy rövid videót készítettünk.

A TEV a politikusok mellett a közvélemény irányultságát, attitűdjét is évről évre méri: 2013-tól vizsgáljuk rendszeresen a Medián Közvéleménykutató Intézettel együttműködésben a hazai lakosság antiszemita előítéletességét. Az alábbi videó szerencsére azt mutatja, hogy egyes jobbikos képviselők vállalhatatlan kijelentései („Az izraeliek a földünket és a vizünket akarják megkaparintani!” vagy „Izraeli honfoglalás zajlik hazánkban, és ennek biológiai fegyvere a cigányság” stb.)  már az átlagemberek számára is – a legtöbb esetben – elfogadhatatlanok, felháborítóak.

A Tett és Védelem Alapítvány határozott álláspontja, hogy amíg a Jobbikban országgyűlési képviselő lehet olyan személy, aki a fentiekhez hasonló kijelentéseket tesz, addig nem lehet komolyan venni a párt arra vonatkozó törekvését, hogy a szélsőjobboldali jelzőt magáról lerázva kormányzóképes, mindenki számára „vállalható” néppárt lehessen.

Zsidó érdekképviselet: politikai válaszok az antiszemitizmusra

Köves Slomó (EMIH vezető főrabbi) Zsidó érdekképviselet: politikai válaszok az antiszemitizmusra címmel tart előadást.

Antiszemitizmus elleni küzdelem: politika, identitás, közösség
Minden küzdelem, minden harc esetén – ha sikerre akarjunk vinni küzdelmünket – fontos a motivációt, a célpontokat és a szerepeket tisztázni, és csak ez alapján lehet hatékony stratégiát építeni. Sokat hallunk az antiszemitizmusról és az az elleni küzdelemről, de mennyire végezzük el  hatékonyan az ehhez szükséges fenti feladatokat?
Mennyiben tekintjük az antiszemitizmust közvetlen vagy közvetett fenyegetésnek, és mennyiben válik észrevételnül is érzelmi identitásképzőnké?
Milyen mértékben feladata a zsidó vallási szervezeteknek az antiszemitizmus elleni harc, és milyen hatással van az antiszemitizmus elleni küzdelem a zsidó szervezetek és közösségek egymás közötti viszonyára?

Helyszín: Tom Lantos Intézet (1016 Budapest, Bérc utca 13-15.), Konferencia terem

 

Az eseményen való részvételhez regisztráció nem szükséges. Ha Ön rendelkezik Facebook profillal, megköszönjük, ha részvételi szándékát az esemény Facebook oldalán jelzi.

A TEV a Lauderben járt

Gyűlöletcselekményekről tartott órákat a Tett és Védelem Alapítvány a Lauder Gimnáziumban.

lauderPásztor Tibor, a TEV monitoring-vezetője két osztállyal beszélgetett és tartott előadást Gyűlöletcselekmények Magyarországon címmel a Lauder Gimnázium két osztályában. A cél, hogy a diákok tisztában legyenek olyan fogalmakkal, mint a sztereotípia, vagy az előítélet és képet kapjanak arról, hogyan lehet küzdeni ezekkel szemben.

Holokauszttagadó weboldalakat záratott be az ügyészség

Több weboldalt vonatkozásában intézkedett az Ügyészség, mellyel gátat vetett egy holokauszttagadó, gyalázkodó kiadvány terjesztésének, hozzájárulva a zsidó közösség és a történeti igazság védelméhez. A határozott, gyors döntés csaknem húsz weboldalt tesz elérhetetlenné, megakadályozva, hogy a bűncselekmény elkövetése folytatódhassék.

A Tett és Védelem Alapítvány kifejezi aggodalmát amiatt, hogy egyes érdekcsoportok a nemzeti összetartozás megbontásából, aljas indulatok szításából és ártatlan áldozatok emlékének megsértéséből kívánnak politikai és gazdasági hasznot húzni. A törvény szellemét érvényesítő döntés találkozik alapítványunk küldetésével. Megalakulásunktól fogva tevékenyen fellépünk minden gyűlöletkeltő, a társadalmat megosztó cselekedettel szemben. Tevékenységünknek köszönhetően eddig is több esetben váltak elérhetetlenné hasonló jellegű tartalmakat terjesztő oldalak és kiadványok.

A TEV bízik abban, hogy ez és a korábbi, hasonló célú intézkedések hosszú távon hatásosnak bizonyulnak, amennyiben maradéktalanul és sikeresen végrehajtják őket a hatóságok. A TEV feljelentése nyomán a kuruc.info ellen is született hasonló tartalmú, jogerős határozat, azt üzenve valamennyi gyűlöletkeltésre szakosodott szereplőnek, hogy az igazságszolgáltatás elkerülhetetlenül utoléri őket és megvédi a magyar közösséget megvetendő tevékenységüktől.

A Tett és Védelem Alapítvány reméli, hogy a büntetőeljárás az elkövető felelősségre vonásával zárul. Az ország közösségének állapota, a nyilvános érintkezést meghatározó beszéd és indulatok uralása közös ügyünk és felelősségünk.

[:]

Újabb provokáció a Veritas igazgatójától

A Veritas Intézet főigazgatója újabb kocsmai színvonalú provokációval „lepte meg” a közvéleményt. Egy internetes portálnak adott nyilatkozatában egyéb vállalhatatlan kijelentések mellett a numerus clausust, a zsidó származású diákok jogfosztásának aktusát jogkorlátozó intézkedéssé szelídítette. Szakály Sándor immáron másodszorra használ tudatosan és provokatív céllal olyan kifejezéseket nagy nyilvánosság előtt, mely a zsidóság jogfosztására vagy kiirtására tett huszadik századi kísérletek valamelyikét bagatellizálja, jelentőségét kisebbíti. Mindezt teszi a tudományosság álcáját öltve, alapvető emberiességi és így erkölcsi kérdéseket tudományfelfogásbéli, terminológiai kérdésekké silányítva. Aki a nemi alapú pozitív(!) diszkrimináció (lásd a Szakály által hivatkozott női kvótát) és a tömeggyilkosság előszobájának tekinthető faji alapú negatív diszkrimináció között sem módszertanilag sem erkölcsileg nem képes különbséget tenni, annak a helye a magyar tudományos közéletben és a hazai nyilvánosságban megkérdőjelezhető.

Furcsa „viccelődés” a Music FM rádióban

A Music FM rádió ma reggeli Önindító című műsorában 7 óra után pár perccel a BKV-val foglalkoztak. Az egyik hallgató sms-ét a műsorvezető, Bochkor Gábor úgy vélte, hogy érdemes megosztani a hallgatósággal:

Bocsi, most, hogy mesélsz, már-már bánom, hogy nem a németek nyerték meg a háborút.

A műsorvezető  ezt kiegészítette ezzel a megjegyzéssel: „Egyébként… én is.” A másik műsorvezető, István Dániel a teljesen elfogadhatatlan műsorvezető megjegyzést topítandó jegyzi meg, azonban ugyancsak igen aggályos stílusban: „Úristen. Hova vezetett volna mindez? … Nagyon messzire. Ha nem számolják föl a kis játékaikat a lengyel erdőkben.

Önindító, Music FM

Önindító, Music FM

A Tett és Védelem Alapítvány nyomatékosan felhívja a figyelmét az Önindító című műsor szerkesztőinek és a Music FM rádió vezetésének, hogy félreérthetetlenül egyértelművé teendő a részükről: nem tekintik humor forrásának vagy tárgyának a II. világháború borzalmait, és a „lengyel erdőkben” űzött „kis játékoknak” a haláltáborokat.

 

Zsidóság a Fazekas forgószínpadán

A Fazekas Gimnázium március 21-én igazi forgószínpaddá változott, ahol a tanterven túlmutató ismeretterjesztő órákon okosodtak a diákok. Ide kapott meghívást a TEV, ahol négy különböző tematikájú előadással adott bepillantást a hallgatóknak a zsidóság életébe.

A Fazekas Gimnáziumban már hagyomány a Fazekas Fesztivál: a diákok a tavaszi szünet előtt nem középiskolás fokon ismerkednek a világgal. Diákok, tanárok és külsős előadók tartanak rendhagyó órákat egész nap, melyekre mindenki kedve és érdeklődése szerint jelentkezhet.

A TEV négy programmal jelent meg a fesztiválon. Az előadások sorát Köves Slomó nyitotta, aki a mindennapi zsidóságról beszélt a diákoknak. A második órán Szegedi Csanád ismertette különleges élettörténetét, beszélt politikáról, előítéletekről, családról és zsidóságról. Majd Pásztor Tibor, a TEV monitoring-vezetője tartott interaktív foglalkozást, amelyen a résztvevők a saját bőrükön érezhették, milyen másnak lenni és tanulhattak arról is, hogyan lehet védekezni a kirekesztés ellen. Végül a magyarországi gyűlöletcselekményekről hangzott el előadás.

A középiskoláknak szánt oktatási programjainkról az alábbi elérhetőségeken kapható részletes felvilágosítás:

Telefon: +36 1 2675754

Email: zsofi.lefkovics@tev.hu

Mi a zsidó?

A Tett és Védelem Alapítvány oktatási programja keretében a Dunaújvárosi Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskolában Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija tartott előadást és beszélgetést a zsidóságról. Szóba került a zsidóság története és a diákok bepillantást nyertek a mai zsidó mindennapokba is.

A középiskoláknak szánt oktatási programjainkról az alábbi elérhetőségeken kapható részletes felvilágosítás:

Telefon: +36 1 2675754

Email: zsofi.lefkovics@tev.hu

Enyhén nőtt az antiszemitizmus Magyarországon

Antiszemitizmus 2016

Antiszemitizmus 2016

A Tett és Védelem Alapítvány az antiszemita előítéletességet vizsgálta a mai magyar társadalomban – a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet által elvégzett felmérés szerint a lakosság mintegy harmada kisebb-nagyobb mértékben osztozik a leggyakoribb antiszemita vélekedésekben.

A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) megbízásából 2015 novemberében felmérést végzett a magyar társadalom zsidósághoz való viszonyáról. Az 1200 fős minta személyes megkeresésén alapuló, immár harmadik alkalommal elvégzett kérdőíves kutatás alapján megállapítható, hogy az elmúlt évben valamelyest nőtt az antiszemitizmus mértéke hazánkban, valamint a zsidókkal szemben támasztott előítéletek szoros kapcsolatban állnak az általános idegenellenességgel. A vizsgálat eredményeit Bodnár Dániel, a TEV kuratóriumának elnöke, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetőségi tagja és Hann Endre szociálpszichológus, a Medián ügyvezető igazgatója, a Róna Dániel politológussal közösen jegyzett tanulmány szerzője nemzetközi sajtótájékoztató keretében, kedd délelőtt mutatta be az alapítvány központjában.

A kutatás során a zsidókkal kapcsolatos beállítódás két, egymástól külön kezelhető dimenzióját vizsgálták: a zsidósággal összefüggő képzetek, tévhitek és összeesküvés-elméletek irányában tanúsított fogékonyság alapján kognitív, az általános érzelmi elutasítás, társadalmi távolságtartás mértékét szemlélve pedig affektív antiszemitizmust különböztettek meg. A kognitív antiszemitizmust vizsgálva a kutatók azt találták, hogy ez kis mértékben ugyan, mégis kimutathatóan nőtt az elmúlt három év során Magyarországon. Az erősen antiszemita kategóriába 2013 során a lakosság 11, 2014-ben 13, a tavalyi évben már 14 százaléka tartozott. Ugyanígy, a mérsékelt antiszemiták aránya a 2013-as 42 százalékról egy évvel később 41 százalékra lecsökkent értékről tavaly visszakúszott a 2013-ban mért 42 százalékos eredményre. Ezzel párhuzamosan a nem antiszemita népesség aránya is sajnálatosan apadni kezdett: a 2013-as 47 százalék 2014-re 46-ra, míg újabb egy év elteltével 44 százalékra esett vissza.

Az affektív antiszemitizmus vizsgálata során érdemes a zsidókkal kapcsolatos attitűd alakulását tágabb történelmi kontextusba helyezve értelmezni. Az elmúlt 12 évben a „zsidók ellenszenvesek” megállapítással egyetértők 9 százalékos aránya mára 26 százalékra emelkedett. Legalább ilyen fontos, hogy a növekedés nem egyenletesen következett be, hanem a 2010-es évhez kapcsolódik egy robbanásszerű változás: ekkor a zsidók érzelmi elutasítása az egy évvel korábbi 10 százalékos értékről hirtelen 28 százalékra ugrott fel. Ez, a Jobbiknak a 2010-es országgyűlési választáson elért eredményéhez gyaníthatóan erősen kapcsolódó fordulat a zsidókkal szembeni ellenszenv kifejezésének növekvő legitimációjával lehet összefüggésben.

Hozzá kell tenni azonban, hogy a zsidók negatív megítélése Magyarországon számos további etnikum fokozottabb elutasításával összehasonlítva nem számít kiemelkedőnek. Az elmúlt év meghatározó világpolitikai eseményeinek a hazai közéletet is erősen befolyásoló eredményeként Magyarországon is megjelenő migránstömegek a most elvégzett kutatás megállapításai szerint magasan az ellenszenv-index élén végeztek. Az antiszemitizmus és a politikai preferenciák összefüggéseinek vizsgálata alapján úgy tűnik, hogy a zsidóellenes vélekedésekben könnyebben és nagyobb gyakorisággal osztozók közelebb esnek a politikai spektrum jobb oldalához, azon belül is a radikális pólushoz, azonban a konzervatívhoz csak minimálisan kapcsolódnak.

A korábbi és az idei jelentéseket ide kattintva olvashatja.

Szigetszentmiklóson is törvénytelen a Nyirő József utca elnevezés

A Pest Megyei Kormányhivatal tájékoztatása szerint törvényességi felügyeleti szempontú vizsgálatuk lefolytatása után megállapították, hogy a szigetszentmiklósi Nyirő József utca elnevezése sérti a önkormányzati törvény 14. §. (2)-(3) bekezdését, ezért kezdeményezik az utcanév megváltoztatását.

Mint ismeretes, a Tett és Védelem Alapítvány három településen is törvényességi észrevételt tett Nyirő Józsefről elnevezett közterületekkel kapcsolatban.