Tombol a rasszizmus és a vallási feszültség Franciaországban
Soós Eszter Petronella írása (további cikkeit itt találja)
A laikus állam és a vallási ügyekért is felelős Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter a La Croix nevű katolikus napilapnak adott interjújában ismertette az antiszemita, iszlámellenes és rasszista cselekmények 2015-ös adatait, amelyek egyfajta annus horribilis képét festik fel a tavalyi évvel kapcsolatban.
2015-ben az antiszemita esetek száma 5%-kal csökkent, a Belügyminisztérium 806 ilyen esetet regisztrált. (Az antiszemita esetek száma az elmúlt tíz esztendőben ugyanakkor csak 2009-ben és 2014-ben haladta meg a 800-at, vagyis szó sincs megnyugtató 2015-ös tendenciáról.)
A muszlimellenes cselekmények száma egyenesen megháromszorozódott a tavalyi évben (a később bejelentett hivatalos szám 429 lett, ami a korábbiakhoz képest elképesztő, 223%-os növekedést jelent). A rasszista cselekmények 2015-ös száma 797 volt. Keresztény temetőket és templomokat 810 esetben ért valamilyen támadás, ami a miniszter elmondása szerint 20%-os növekedés jelent. Cazeneuve arról is beszámolt, hogy 40 radikális imámot utasítottak ki 2015 eleje óta az országból, és három radikális muszlim szervezetet is feloszlattak.
Antiszemita rongálás nyomai egy zsidó temetőben
Az év egészét nézve tehát meglehetősen szomorú a kép: a rasszista (rasszista, antiszemita és iszlámellenes) cselekmények száma 22%-kal nőtt, és először haladta meg a 2000-et (ebben a növekedésben komoly szerepe van a januári merényletek utáni muszlimellenes hullámnak). A zsidó közösség számára ezek a számok joggal nyugtalanítóak azért is, mert bár alig teszik ki a lakosság 1%-át, a rasszista, antiszemita és iszlámellenes támadások és fenyegetések jelentős része őket éri. A fizikai félelem, ahogy arról korábban beszámoltunk, 2016 elejére odáig ment, hogy a közösség tagjai jelenleg azon vitatkoznak, érdemes-e megszabadulni egy időre, a dolgok lenyugvásáig a zsidó identitás egyik fontos külső szimbólumától, a kipától.
Egy izraeli kormányjelentés szerint jelenleg az 500 ezres franciaországi zsidóság fele gondolkodik a távozáson, a közösség ügyeivel foglalkozó újságírók pedig azt mondják, a közösség harmada menne el az országból (ez utóbbi arány esetén is 200 ezer főről beszélünk). Ezek az adatok azt mutatják, igazuk van azoknak az elemzőknek, akik szerint a francia zsidóság elvándorlása még nem tetőzött.
A szerző további írásai itt olvashatók |
Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő, politológus (ELTE ÁJK, 2009), francia nyelv és irodalom szakos bölcsész (ELTE, BTK, 2008). Egyetemi tanulmányai alatt eltöltött egy évet a párizsi Sciences Po-n, az Eötvös Collegium tagja volt, illetve nemzetközi kapcsolatokat hallgatott a Mathias Corvinus Collegiumban. 2019-ben szerzett doktori fokozatot (PhD) az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Politikatudományi Doktori Iskolájában. A Milton Friedman Egyetem adjunktusa, a 
