Többet ér egy tett száz sóhajnál! – Tényleg vége az antiszemitizmus elleni zéró tolerancia korának?
A magyar kormányok hosszú ideje képviselik az antiszemitizmussal szembeni zéró tolerancia elvét, amelyet mindeddig következetesen érvényesítettek. Az elvi alapállás nem pusztán deklaratív politikai kinyilatkoztatás volt, a magyarországi zsidó közösség fizikai biztonságának, és szabad vallási és közösségi életének gyakorlati garanciáját jelentette.
Az áprilisi országgyűlési választásokat követően hivatalba lépett új kormányzattal szemben a magyarországi zsidóság részéről jogos elvárásként fogalmazódott meg a korábbi védelmi garanciák és az antiszemitizmus elleni zéró tolerancia elvéhez való ragaszkodás.
A megváltozott politikai környezetben nem kellett sokáig várni arra, hogy a magát progresszívnek mondó baloldali antiszemitizmus és az azzal szövetséges radikális iszlamista szerveződések próbára tegyék a magyarországi rendvédelmi szerveket és politikai döntéshozókat.
Amint arról beszámoltunk a Hamász ezredese melletti kiállásra buzdító felhívást tett közzé a Magyarországon Élő Palesztinok Közössége, amely szolidaritási kampányt kezdeményezett „a megszállt Palesztinában” fogvatartott palesztin foglyok és dr. Hussam Abu Safiya támogatására. Arról az orvosról van szó, aki a gázai háború idején az észak-gázai Kamal Adwan Kórházat vezette, amely a Hamász egyik terrorbázisaként működött. Abu Safiya – akiről később kiderült, hogy a Hamász ezredese – visszaélve pozíciójával, a polgári lakosságnak szánt humanitárius segélyeket és erőforrásokat terrorista célokra fordította. Az IDF gázai műveletei során segítette a Hamász izraeli csapatok elleni terrortevékenységét, közvetlen fenyegetést jelentve Izrael nemzetbiztonságára.
Illusztráció: Gemini
A tüntetést 2026. augusztus 21-én, 14 órától tartják Budapesten, a Vámház körúton, a Piaccal szemben.
A Tett és Védelem Alapítvány (TEV) korábban hivatalos megkereséssel fordult a Belügyminisztériumhoz, kezdeményezve annak vizsgálatát, hogy a bejelentett rendezvény kimeríti-e a gyülekezési jogról szóló törvényben rögzített tiltó feltételeket. A tény, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) mérlegelés nélkül tudomásul vette a bejelentett demonstrációt, éles fordulatot jelez az eddigi hatósági gyakorlathoz képest. A rendőrség a TEV-nek adott válaszában egyértelművé tette, hogy törvényi tiltó ok hiányában nem látja indokoltnak a demonstráció megtiltását.
Mindez azért különös, mert a rendezvény felhívása nyíltan a közel-keleti terrorszervezetek stílusjegyeit és jelmondatait hordozza. A „fogvatartott palesztin foglyok” a valóságban fegyveres terrorcselekményekért elítélt személyek, a „Dicsőség a mártíroknak! Szabadság a foglyoknak! Éljen sokáig Palesztina!” jelszavak pedig a Hamász és más iszlamista terrorszervezetek ideológiai eszköztárába tartoznak, amelyek célja a fegyveres erőszak legitimálása, a bűncselekmények elkövetőinek hőssé avatása, valamint a terrorakciók szabadságharcként való feltüntetése a nemzetközi közvélemény előtt.
Orbán Anita külügyminiszter korábban határozottan elítélte az Iránból, Libanonból és Jemenből indított Izrael elleni rakétatámadásokat és a zsidó állam központi területein elkövetett halálos terrortámadásokat, leszögezve: Magyarország elismeri és támogatja Izrael elidegeníthetetlen jogát az önvédelemhez és állampolgárai megóvásához.
A Tett és Védelem Alapítvány üdvözölte az egyértelmű és határozott nyilatkozatot.
A terrorizmussal szembeni határozott kiállás és a magyar–izraeli stratégiai szövetség fenntartása alapvető jelentőségű a közel-keleti régió stabilitása és a magyarországi zsidó közösség társadalmi békéje szempontjából.
Karácsony Gergely főpolgármester 2023 őszén szintén határozottan kijelentette, hogy Budapest vezetése nem ad teret a Hamászt közvetlenül vagy közvetve támogató megmozdulásoknak, ennek ellenére a városvezető egyelőre nem nyilvánult meg az ügyben.
A fentiek tükrében nehezen egyeztethető össze a nemzetközi és hazai kötelezettségvállalásokkal az a gyakorlat, amely a hazai nyilvánosságban teret enged olyan személyiségek nyilvános, köztéri méltatásának, akiknek a megítélése terrorista szervezetekhez fűződő kapcsolataik miatt nemzetközi szinten aggályos.
Magyarországra mindeddig a stabilitás és a közbiztonság szigeteként hivatkoztak, ahol ismeretlenek voltak a nyugati nagyvárosokra és egyetemi campusokra jellemző, sokszor emberéleteket is követelő progresszív antiszemita gyűlölet-bűncselekmények és azok kísérőjelenségei. Ahogy azokat a palesztinpárti megmozdulásokat is csak hírből ismertük, amelyek a terrorcselekmények elkövetőit szabadságharcosként és mártírként tüntetik fel, relativizálva a zsidó közösség elleni erőszakot, ami világszerte további antiszemita indíttatású agressziót eredményez.
A Vámház körúti demonstráció hatósági tudomásulvétele azt a reális veszélyt hordozza magában, hogy Magyarországon is hasonló jeleneteknek lehetünk szemtanúi és elszenvedői, mint Párizs, London, Berlin, New York, Sydney vagy Torontó utcáin. A TEV álláspontja szerint Vámház körútra meghirdetett palesztinpárti rendezvény célja, üzenete, a felhívás szimbólum- és fogalomkészlete jogsértő, az aktív Hamász-ezredes melletti demonstráció nyílt mártírkultusz, ami kimeríti a terrorszervezetek támogatásának fogalmát.
A kialakult helyzet ugyanakkor lehetőséget kínál a döntéshozók számára a zéró tolerancia elvének határozott megerősítésére.
A TEV továbbra is bízik abban, hogy a magyar kormányzat és a rendvédelmi szervek – felismerve az Európa-szerte tapasztalható antiszemitizmus súlyát és közvetlen fizikai kockázatait – osztják azt az alapvetést, miszerint a véleménynyilvánítás szabadsága nem terjedhet ki terrorszervezetek vagy azok képviselőinek méltatására.
Meggyőződésünk, hogy a terrorizmus elleni hatékony fellépés nem merülhet ki a közvetlen biztonsági fenyegetések fizikai elhárításában: a prevenció kulcseleme a szélsőséges erőszak társadalmi legitimációjának, a terroristák heroizálásának következetes megakadályozása a jogállami keretek között.
Ha nem tehetjük, amit akarunk, akkor azt kell akarnunk, amit tehetünk – tartja a zsidó bölcselet.
Ennek szellemében és a határozott jogalkalmazói fellépés hiányában felértékelődik a közösségi önszerveződés és a civil jogvédelem felelőssége, ezért a hazai zsidó közösség érdekvédelmi szervezeteként az összes törvényes eszközzel fel fogunk lépni a terrorszervezetek melletti szimpátiaakciókkal szemben, támogatva minden olyan békés és határozott választ, amely az antiszemitizmus elleni zéró tolerancia jegyében továbbra is kiáll az nyugatról importált antiszemitizmus magyarországi térnyerése ellen.
