Sólyom István: Hogyan ne váljunk a Hamász hasznos idiótáivá?
Egy csoport kolozsvári egyetemi oktató levelét megírta, kritikátlan palesztinpárti könnyeivel azt is telesírta.
Csak idő kérdése volt, hogy az angolszász egyetemeket jó két évtizede túszul ejtő identitáspolitika, a posztkoloniális diskurzus és a divatos radikális baloldali ideológiák mikor ütik fel a fejüket nyilvánosan is a romániai felsőoktatási intézményekben. Azért fontos kiemelni, hogy nyilvánosan, mivel az intézmények falai között, főként a bölcsészet- és társadalomtudományi karokon egy ideje már jelen van ez az eszmeegyveleg és a hozzá köthető terminológia.
Senkit sem ért váratlanul tehát, hogy a Bukaresti Egyetem, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem és a kolozsvári Műszaki Egyetem hallgatói csatlakoztak az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában zajló egyetemfoglaló akciókhoz, amelyek célja, hogy az intézmények szakítsák meg kapcsolataikat Izraellel és/vagy azokkal a vállalatokkal, amelyek szoros kapcsolatokat ápolnak Izraellel.
Mint ahogy az sem volt meglepő, hogy néhány héttel az egyetemi hallgatók fellépése után már a BBTE oktatóinak egy csoportja nyílt levélben szólította fel az akadémiai közösséget arra, hogy támogassák a diákok követeléseit és csatlakozzanak a tiltakozó megmozduláshoz. A nyílt levelet magyar egyetemi oktatók is aláírták, a levél és az aláírók listája itt olvasható.
A diákok bátorságról és becsületességről tettek tanúbizonyságot, amikor a gázai háború okozta válsággal és az általa okozott többszörös megosztottsággal foglalkoztak – írják az oktatók, akik hangsúlyozzák, hogy a hallgatókkal együtt elítélik a terrorista Hamász által 2023. október 7-én elkövetett „szörnyű bűnöket”. Egy mondatban megemlékeznek arról, hogy nyolcvan éve történt a kolozsvári zsidók deportálása, valamint megjegyzik, hogy a zsidóüldözést kiváltó antiszemitizmus számos országban, így Romániában is jelen van, ezért fontos megtenni mindent azért, hogy mindez ne ismétlődhessen meg.
Letudván ezzel a pártatlanság szerintük kötelező kritériumát, bekezdéseken keresztül tankönyvi példáját adják annak az identitáspolitikába oltott Izrael-ellenességnek, amelyet a pedigréjükre érzékeny zsidóállam-kritikusok anticionizmusnak hívnak, holott nem egyéb, mint progresszív baloldali antiszemitizmus.
