Manuel Valls: meg kell nevezni az ellenséget, a radikalizmust

Manuel Valls

Soós Eszter Petronella írása (további cikkeit itt találja)

A francia kormány (konkrétabban a vallási kérdésekért is felelős belügyminisztérium) 2015. június 15-én, hétfőn párbeszéd-fórumot tartott a franciaországi iszlám képviselőivel. A résztvevők a közösség aktuális problémáit boncolgatták két plenáris ülésen és négy zártkörű munkacsoportban. A kormányzat által kezdeményezett egyeztető fórum szélesebb kört mozgatott meg, mint a muszlimokat tömörítő Muzulmán Vallás Francia Tanácsa (CFCM), Hollande elnök szerint ugyanis utóbbi nem alkalmas arra, hogy a teljes francia közösségre hatást gyakoroljon.

Utóbbi persze nem meglepő, hiszen az iszlám nem egységes, szervezett vallás, ám ettől függetlenül számos kihívás ténylegesen a közösség egészét érinti. Manuel Valls miniszterelnök például megnyitó beszédében kijelentette, hogy az iszlámnak meg kell változtatnia az imázsát, mert az nemcsak kíváncsiságot, hanem aggodalmakat is szít. A kormányfő azt is mondta, az iszlámellenes, antiszemita és keresztényellenes cselekményeknek és véleményeknek „nincs helye a Köztársaságban”. Felhívta a jelenlévőket, hogy demonstrálják, a Köztársaság (vagyis annak a francia koncepciója) és az iszlám összeférnek egymással, illetve „nevezzék meg az ellenséget”, a „radikalizmust”, a dzsihadizmust, és határolódjanak el tőle.

A francia miniszerelnök szerint el kell utasítani „a gyűlöletbeszédet, az anticionizmus és Izrael gyűlölete mögött húzódó antiszemitizmust, a gyilkos prédikációkat és az önjelölt imámokat, akik a városainkban, a börtöneinkben mentegetik az erőszakot és a terrorizmust, akik részt vesznek ebben a bűnös vállalkozásban, akik elérik, hogy a fiatalok százával induljanak a dzsihádba”. Manuel Valls mindehhez azt is hozzátette, nem akarja, hogy Franciaországban azért félni kelljen, mert valaki zsidó vagy muszlim.

Soós Eszter Petronella politológus (ELTE ÁJK, 2009), francia nyelv és irodalom szakos bölcsész (ELTE, BTK, 2008). 2014-ben szerzett abszolutóriumot az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Politikatudományi Doktori Iskolájában. A kortárs gaulle-izmusról szóló doktori disszertációját várhatóan 2015-ben védi meg. Kutatói és oktatói munkái mellett politikai tanácsadóként dolgozik.
További elemzések a szerzőtől: www.sooseszter.com

A fórum megnyitása után a résztvevők négy munkacsoportba oszlottak, ám e munkacsoportok munkája vagy annak eredménye egyelőre nem sajtónyilvános (azt viszont tudjuk, hogy a kerekasztalok milyen témákról beszélgettek: iszlámellenes cselekmények és az iszlám imázsa, rituális kérdések, franciaországi építkezések és az épületek működtetése, valamint az imámok képzése). A minisztérium egyértelművé tette, hogy a radikalizálódás kérdését túl konfliktusosnak tartja, ezért – első körben legalábbis – nem javasolta a konzultáció napirendjére.

A nap zárásaként beszédet mondott viszont Bernard Cazeneuve belügyminiszter, aki a tudósítások szerint több fontos intézkedést is bejelentett, áttételesen érintve a radikalizálódás kérdését:

Ellenőrizni fogják a franciaországi, de nem francia állampolgárságú imámok francia nyelvismeretét. Akármilyen furcsa, ez eddig nem került napirendre, pedig az országban jelenleg szolgálatot teljesítő imámoknak 30%-a francia állampolgár, a többiek kiküldetést teljesítenek – vagyis nem Franciaország fizeti őket, mely egyébként efféle vallási tevékenységet nem is finanszírozhatna az 1905. évi, az állam és egyház radikális szétválasztásáról szóló törvény értelmében. A belügyminiszter azt is jelezte, hogy a Franciaország területén szolgálatot teljesítő külföldi állampolgárságú imámok képzésének a dolgában a kiküldő országokkal (Algéria, Marokkó, Törökország) kétoldalú megállapodások várhatók, ezekről jelenleg tárgyalások folynak.
Az imámoknak (elsősorban a kórházakban, börtönökben és a hadseregben) egy hamarosan elkészülő rendelet előírja azt is, hogy részt kell venniük egy kb. 200 órás, többek között az 1905. évi törvény által megalapozott laikus állameszményt is bemutató állampolgári képzésen, mely egyetemi szintű diplomát ad majd a résztvevőknek. A hírek szerint e célra a kormány további egyetemi központok kijelölésében gondolkodik.
A kormány azt is tervezi, hogy újabb lelkészeket vesznek fel a börtönökbe és a fizetésüket is megemelik. Gyakran emlegetett probléma, hogy a kisebb bűncselekmények miatt börtönbe kerülő fiatalok a rácsok mögött töltött idő alatt átesnek egy kisebb „kiképzésen”, vagyis szabadulásuk után gyakorlatilag nagyobb veszélyt jelentenek a társadalomra, mint előtte – korábbi bejelentésekből tudjuk, hogy ezt a problémát úgy is igyekeznek orvosolni, hogy az ismert radikálisokat tartósan elkülönítik majd a büntetés-végrehajtásban, hogy ne tudjanak „toborozni”.
Létrehoznak egy kisebb munkacsoportot, mely a „gyűlölet” ellen lép majd fel az Interneten, azt ugyanakkor nem pontosította a belügyminiszter, hogy ez pontosan mit is jelent.

A hétfői esemény az iszlám közösség és a kormány közötti párbeszéd-folyamatnak csak az első lépése volt, a tervek szerint hasonló beszélgetésre évente egyszer-kétszer kerül sor. Az új fórum létrehozását kifejezetten a franciaországi zsidó közösséget megrázó Charlie Hebdo-merényletek után jelentették be, s az első beszélgetésről szóló tudósítások alapján úgy tűnik, hogy a folyamatot az iszlamista radikalizmustól és antiszemitizmustól tartó zsidó közösségnek is érdemes figyelemmel kísérnie.

Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő, politológus (ELTE ÁJK, 2009), francia nyelv és irodalom szakos bölcsész (ELTE, BTK, 2008). Egyetemi tanulmányai alatt eltöltött egy évet a párizsi Sciences Po-n, az Eötvös Collegium tagja volt, illetve nemzetközi kapcsolatokat hallgatott a Mathias Corvinus Collegiumban. 2019-ben szerzett doktori fokozatot (PhD) az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Politikatudományi Doktori Iskolájában. A Milton Friedman Egyetem adjunktusa, a www.franciapolitika.com szerkesztője.