Egy zsidó fiatalember halála került a francia elnökválasztási kampány középpontjába

Öt nappal a francia elnökválasztás első fordulója előtt, kedden egy zsidó fiatalember tragikus halála került a kampány középpontjába, miközben a két fő esélyes, Emmanuel Macron államfő és Marine Le Pen, a szuverenista Nemzeti Tömörülés jelöltje között tovább csökkent a különbség.

A Párizshoz közeli Bobigny ügyészsége hétfő este jelentette be, hogy eljárást indított március 29-én “csoportosan elkövetett, nem szándékos halált okozó szándékos erőszak” gyanújával egy zsidó fiatalember halálnak ügyében – írja az MTI.

A 31 éves Jérémy Cohent február 16-án elgázolta egy villamos Bobignyben, s belehalt a sérüléseibe, ami miatt először gondatlan emberülés gyanújával indult vizsgálat. A közösségi oldalakon azonban a közelmúltban megjelent egy felvétel, amelyen az áldozat családja szerint jól látható, hogy a férfit egy fiatalokból álló társaság megtámadta, s emiatt menekülni kényszerült, mielőtt a villamos elgázolta. Az áldozat családja tanúfelhívást tett közzé, majd miután több szemtanú is jelentkezett a családnál, az ügyészség megindított egy második eljárást is a bántalmazás miatt.

“A feltételezés, miszerint az áldozat azért ment át a villamossíneken, mert a támadói elől menekült, természetesen megvizsgálandó” – írta az ügyészség. A hatóságok a támadást azonban egyelőre nem nyilvánították antiszemita jellegűnek, és a közleményükben nem is tettek utalást az áldozat zsidó vallására, az elkövetőket még keresik.

Az elmúlt 24 órában több elnökjelölt is felhívta a figyelmet a támadás feltételezhetően antiszemita jellegére.
Marine Le Pen a Twitteren kifogásolta a “hallgatást egy olyan ügyről és annak indítékairól”, amely “antiszemita gyilkosság lehet”. A felmérésekben negyedik helyre jelzett Eric Zemmour publicista négy Twitter-üzenetet is írt az ügyről.

“Azért halt meg, mert a csőcselék elől menekült? Azért halt meg, mert zsidó? Miért tussolják el ezt az ügyet?”

– tette fel a kérdéseit.

Yannick Jadot, a Zöldek jelöltje is a Twitteren követelte, hogy “fény derüljön Jérémy Cohen halálára, a támadásra, mielőtt elgázolta egy villamos”.

A harmadik helyre jelzett radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon szintén a Twitteren fejezte ki együttérzését az áldozat családjának. “A családhoz hasonlóan mi is az igazságot és igazságszolgáltatást szeretnénk” – írta.
Franck Serfati, az áldozat családjának az ügyvédje a BFM hírtévében elmondta: a család nem szeretné, ha bárki is politikai céljaira használná fel a tragédiát.

“A Cohen család nem állítja, hogy antiszemitizmusról van szó. Ez a tények kiforgatása és előzetes minősítése lenne. De egyelőre nem szabad kizárni, hogy az antiszemitizmus súlyosbító körülmény lehet”

– tette hozzá a jogi képviselő, utalva arra, hogy az elmúlt 15 évben több antiszemita indíttatású gyilkosság is történt Franciaországban.

A francia elnöki hivatal jelezte, hogy Emmanuel Macron kabinetje beszélt telefonon Cohen szüleivel annak érdekében, hogy “fény derüljön az igazságra”, s jelezte, hogy az államfő közelről figyeli az ügy fejleményeit.
Hírmagyarázók szerint nem lehet egyelőre megmondani, hogy a bűneset befolyásolhatja-e az elnökválasztás kimenetelét, de emlékeztettek arra, hogy 2002-ben három nappal az első forduló előtt egy idős férfi megtámadása a jelképe lett az akkori kampánynak, amelyet a közbiztonsági kérdések határoztak meg.

A felmérések szerint a vasárnapi első fordulóból Emmanuel Macronnak és Marine Le Pennek van továbbra is esélye továbbjutni az április 24-i második fordulóba. Ha most tartanák az első fordulót, a jelenlegi államfő az Ipsos közvélemény-kutató hétfőn közzétett felmérése szerint 27,5, míg Marine Le Pen 22 százalékot érne el. E szerint a mérés szerint a két jelölt között az erőviszony nem változott az elmúlt héten, Macron a második fordulót a szavazatok 53 százalékával nyerné meg most, míg Marine Le Penre a választók 47 százaléka adná a voksát. A Harris Interactive viszont a Nemzeti Tömörülés jelöltjének támogatottságát 48,5 százalékra, Macronét pedig 51,5 százalékra mérte, ami már a hibahatáron belül van.

A közvélemény-kutató intézetek a korábbi elnökválasztásokhoz képest alacsony, 75 százalékos részvételt és egyelőre nagyarányú bizonytalan szavazót jeleznek előre, ezért az utolsó héten elsősorban az ő megnyerésükért kampányolnak a jelöltek. Emmanuel Macron vidéki körútra indult, ahol az állam és a régiók viszonyáról, illetve az Európa Unió szerepéről, illetve az koronavírus-járvány kezeléséről és adóügyi kérdésekről vitázik lakossági fórumokon.