Újabb fenyegetések és támadások a Charlie Hebdo ellen

Miközben zajlik a 2015-ös merényletek pere, komoly fenyegetések miatt elhagyta otthonát a Charlie Hebdo HR-felelőse, Marika Bret, s úgy hírlik, hogy nem is tud már ott élni többé. A napokban pedig a Charlie Hebdo régi székhelyén estek hentesbárdos terrorcselekmény áldozatul egy produkciós cég dolgozói. A támadó ezúttal „csak” sérüléseket okozott, emberi életet kioltani szerencsére nem tudott.

A Charlie Hebdo új helyre költözött a szerkesztőségében történt 2015-ös vérengzés, illetve a kóser bolti túszejtés óta. A lap irodája most titkos helyszínen található, és a fenyegetések miatt erősen védett, ahogy maguk a munkatársak is. A régi szerkesztőségi helyszínen már csak emlékhely jelzi, hogy mi történt ott korábban. Az ügyészség az ott történt újabb támadás ügyében – a szimbolikus hely és az elkövetés jellege beszédes – azonnal terrorista cselekmény miatt indított nyomozást. Egy őrizetbe vett pakisztáni származású fiatalember be is ismerte a bűncselekmény elkövetését, kihallgatása során állítólag meg is mondta, a Charlie Hebdo szerkesztőségén akart bosszút állni a Mohamed-karikatúrák újbóli publikálása miatt (ezt a lépést a per kezdetére időzítették). Az őrizetbe vett támadó egyébként Hassan Ali néven mutatkozott be és 18 évesnek mondta magát. Évekkel korábban, kísérő nélküli kiskorúként érkezett az országba, de egy online videója és iratai alapján úgy tűnik, hazudhatott a koráról (25 éves lehet valójában), és nem utolsó sorban a nevéről is.

Ez a támadás azt jelenti, hogy középtávon sikertelen volt a muszlim ernyőszervezet, a CFCM felhívása, hogy a hívek hagyják figyelmen kívül a híres Mohamed-karikatúráknak a per kezdetén történt újraközlését. Rövid távon Franciaországból ugyan nem érkezett sajtójelentés komolyabb, országos jelentőségű atrocitásról, de tudjuk, éppen Pakisztánban tüntettek a gúnyrajzok ellen. A nyomozás nyilván majd arra is kitér, véletlen-e az egybeesés a pakisztáni felháborodás és tüntetések, illetve az elkövető származása között.

A köztársasági elnök hivatala jelezte, hogy ha a nyomozás hibákat tár fel az elhárítás, a védelem és a kockázatfelmérés terén, akkor intézkedések módosításai is elképzelhetőek. A belügyminiszter és a párizsi rendőrfőkapitány közötti nyilvános vita arról, hogy alulbecsülték-e ebben az utcában a veszélyt, jelzi, hogy ez érdemi jelzés lehet az elnökség részéről. Gérald Darmanin belügyminiszter mindenesetre a történtek nyomán bejelentette, megerősítik mindazon intézmények védelmét, amelyek szimbolikusak, és támadás célpontjai lehetnek, ideértve a zsinagógákét is. A hétvégén a miniszter egyébként egy zsinagógában (Boulogne-Billancourt) látogatást is tett, s a Jom Kipur ünnepére készülő zsidó közösség számára védelmet ígért.

Ami pedig a sajtószabadságot és a szentségtörő gúnyolódás Franciaországban védett jogát illeti: a most kezdődött Charlie Hebdo-perhez kapcsolódóan, a lap által megrendelve megjelent egy Ifop-kutatás, amely arra kereste a választ, hogy a franciák miként látják az elhíresült Mohamed-karikatúrák ügyét, milyen mértékben ítélik el a Charlie Hebdo szerkesztősége elleni 2015-ös támadást.

Az adatok szerint a megkérdezettek 59%-a úgy vélekedett a kutatók kérdésére, hogy helyesen járt el az újság azzal, hogy újrapublikálta a Mohamed-gúnyrajzokat. A muszlim vallásúakat faggató almintában 69% szerint „felesleges provokáció” az anyag publikálása, ezzel szemben csak 19% gondolta azt, hogy „a szólásszabadság jegyében” helyes volt az ismételt kinyomtatás. Érdemes megjegyezni, hogy a felháborodás megértése a vallásos keresztények körében is nagyobb volt, mint a teljes népesség körében. Ez arra utal, hogy a blaszfémia kérdése továbbra is ott áll az érzelmek középpontjában, noha 1881 óta a francia jog legálissá és a szólásszabadság részévé tette a szentségtörést. Adalék, hogy miközben a merényleteket a teljes népesség 92%-a, és a muszlimok 82%-a ítélte el a kérdőívben, a fiatalok, a fiatal muszlimok és a 15-17 éves tinik körében ez az adat jelentősen alacsonyabb volt.

Szeptember közepén – a fenti eseményektől talán nem függetlenül – a Charlie Hebdo kezdeményezésére a francia sajtó egy emberként jelentetett meg egy közös szöveget a sajtószabadság védelméről. A 2015-ös januári merényletek ügyében várhatóan 2020. november elején születhet első fokú ítélet. Macron elnök pedig október 2-án ebben a kontextusban ismerteti a közösségelvű szeparatizmussal – praktikusan az iszlamista elkülönüléssel – szembeni csomagját.

Soós Eszter Petronella 

Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő, politológus (ELTE ÁJK, 2009), francia nyelv és irodalom szakos bölcsész (ELTE, BTK, 2008). Egyetemi tanulmányai alatt eltöltött egy évet a párizsi Sciences Po-n, az Eötvös Collegium tagja volt, illetve nemzetközi kapcsolatokat hallgatott a Mathias Corvinus Collegiumban. 2019-ben szerzett doktori fokozatot (PhD) az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Politikatudományi Doktori Iskolájában. A Milton Friedman Egyetem adjunktusa, a www.franciapolitika.com szerkesztője.

A szerző további írásai itt olvashatók