Sokszor írok a TEV oldalain (is) arról, hogy a francia köztársasági gondolkodás mennyire egységes, individualista, mennyire nem különböztet meg vallási, helyi, nyelvi és egyéb csoportokat, s különösen nem támogat ilyen-olyan autonómiákat; mert azokat a köztársasági egyenlőség megbontójának tekinti. Márpedig ebben az egységes köztársaságban az állam az 1905-ös törvény értelmében nem ismer el, nem támogat, nem finanszíroz egyházi-vallási tevékenységeket. Ehhez képest a napokban hatalmas vihart kavart, hogy Strasbourg önkormányzata elvi döntésével pénzt – 2,5 millió eurót – ajánlott egy török-kötődésű mecset építésére, s hamarosan a végleges döntés is megszülethet. Adódik tehát a kérdés, hogy „és ezt így hogy?”. Nos, hát úgy, hogy mint minden szabály esetén, azért itt is van kivétel.

Read more

Folytatódik a francia egyetemeken az iszlám-vita

Ahogy arról a TEV oldalain korábban beszámoltunk, a Covid-járvány örvén komoly minipolémiát kavart a francia felsőoktatási minszter azon kérése, hogy induljon vizsgálat azó vitatott, ún. iszlamo-balosság egyetemi, kutatási jelenlétével kapcsolatban. Mint azt korábbi cikkünkben jeleztük, nem úgy tűnik, hogy a francia kormánytöbbség most mélységében akarná lefolytatni ezt a vitát. Ugyanakkor a vita ettől függetlenül is zajlik, most éppen Grenoble egyik elitegyetemén tört ki egy nagyon „tanulságos”, a helyzetet és felmerült kérdéseket elég jól illusztráló botrány.

Read more

Miközben a francia egyetemisták anyagi, pszichológiai nehézségeitől hangos a sajtó, Frédérique Vidal felsőoktatási miniszter el tudott indítani még egy minipolémiát a felsőoktatási szektorban. Arra szólított fel, hogy készüljön felmérés, kutatás az ún. iszlám-balosság ideológiai hatásáról a francia kutatásokban (ez annyira nem jött jól a kormányoldalnak, amely inkább a diákok nehéz helyzetéről fogalmazna meg üzeneteket). Az egyetemi-kutatási szektor haragos, a vitában magának a koncepciónak a léte is kérdőjeles. Az viszont érdekes, hogy a közvélemény-kutatásokban kik gondolják, hogy létezik / nem létezik iszlám-balosság, azaz islamo-gauchisme.

Read more

Korábban is lehetett arról hallani, hogy a komoly egyházak nagy része nem örülne az őket szabályozó 1905-ös rezsim átalakításának, mert félnek, hogy minden változtatás a szigor felé menne. A köztársasági elnök 2019-ben még úgy nyilatkozott, hogy nem is kíván változtatni az állam és egyház szétválasztásáról szóló klasszikus jogszabályon. Aztán az iszlamizmus elleni fellépés igénye csak elérte az egyházszabályozást is. Most az egyházak az eddigi status quo-t, szabadságaikat féltik a szeparatizmus elleni törvénycsomag által ajánlott változásoktól. Nem a csaomag alapvető céljával (az iszlamizmus és az iszlamista szeparatizmus elleni fellépéssel) van bajuk, de egyedül a zsidó közösség főrabbija tűnik a többieknél megengedőbbnek a megoldásokkal kapcsolatban.

Read more