Ahogy arról korábban a TEV oldalain beszámoltunk, Franciaországban erőre kapott az ún. iszlám-balossággal kapcsolatos vita, s e vitának egyik leágazása volt a grenoble-i Sciences Po-n zajló iszlamofóbia-botrány, melyről részletesen írtunk korábban. Emlékeztetőül, a grenoble-i eset középpontjában áll az Unef (Union nationale des étudiants de France) nevű diákszervezet: Read more
Folytatódik a francia egyetemeken az iszlám-vita
Ahogy arról a TEV oldalain korábban beszámoltunk, a Covid-járvány örvén komoly minipolémiát kavart a francia felsőoktatási minszter azon kérése, hogy induljon vizsgálat azó vitatott, ún. iszlamo-balosság egyetemi, kutatási jelenlétével kapcsolatban. Mint azt korábbi cikkünkben jeleztük, nem úgy tűnik, hogy a francia kormánytöbbség most mélységében akarná lefolytatni ezt a vitát. Ugyanakkor a vita ettől függetlenül is zajlik, most éppen Grenoble egyik elitegyetemén tört ki egy nagyon „tanulságos”, a helyzetet és felmerült kérdéseket elég jól illusztráló botrány.
Ahogy arról az MTI nyomán a magyar sajtó is beszámolt, francia keresztény egyházak tiltakoznak az iszlamizmussal, az iszlamista szepratizmussal szemben fellépő, hivatalos nevén a „köztársaság elveinek megerősítését” célzó törvényjavaslat jelenlegi formája ellen. Érdekesség, hogy a zsidó közösségek ezúttal sem állnak ott a tiltakozók között, pedig a törvényjavaslat adminisztratív szigorításai minden egyházra vonatkoznak majd.
Miközben a francia egyetemisták anyagi, pszichológiai nehézségeitől hangos a sajtó, Frédérique Vidal felsőoktatási miniszter el tudott indítani még egy minipolémiát a felsőoktatási szektorban. Arra szólított fel, hogy készüljön felmérés, kutatás az ún. iszlám-balosság ideológiai hatásáról a francia kutatásokban (ez annyira nem jött jól a kormányoldalnak, amely inkább a diákok nehéz helyzetéről fogalmazna meg üzeneteket). Az egyetemi-kutatási szektor haragos, a vitában magának a koncepciónak a léte is kérdőjeles. Az viszont érdekes, hogy a közvélemény-kutatásokban kik gondolják, hogy létezik / nem létezik iszlám-balosság, azaz islamo-gauchisme.
Fenyegetések érhettek egy filozófiatanárt Trappes (Yvelines-megye) városában, ahol megelőző járőrözéseket tartanak, s a tanár maga is védelmet kap (Gérald Darmanin belügyminiszter személyesen szigorított védelmet ajánlott neki). Didier Lemaire kísérettel jár dolgozni, s úgy véli, hogy nem tudja befejezni a félévet, áthelyezését kérte (más hírek szerint elhagyja a pályát). Lemaire, aki politikailag meglehetősen aktív, és a laikus állam radikális híve, több nyilatkozatban taglalta a településen zajló folyamatokat, s komoly vitába keveredett a baloldali Génération.s párthoz tartozó polgármesterrel. Azt azonban nemcsak az illető tanártól tudjuk, hogy ez a kisváros a franciaországi iszlamizmus-kommunotarizmus egyik melegágya. A Paty-gyilkosság nyomán kommunotarizmus- és iszlamizmus-ellenes közéleti véleményt megfogalmazó Didier Lemaire ügye ismét felkavarta a Trappes-vitát, bár az nem teljesen világos, hogy esetében milyen konkrét fenyegetésekről lehet szó.
Korábban is lehetett arról hallani, hogy a komoly egyházak nagy része nem örülne az őket szabályozó 1905-ös rezsim átalakításának, mert félnek, hogy minden változtatás a szigor felé menne. A köztársasági elnök 2019-ben még úgy nyilatkozott, hogy nem is kíván változtatni az állam és egyház szétválasztásáról szóló klasszikus jogszabályon. Aztán az iszlamizmus elleni fellépés igénye csak elérte az egyházszabályozást is. Most az egyházak az eddigi status quo-t, szabadságaikat féltik a szeparatizmus elleni törvénycsomag által ajánlott változásoktól. Nem a csaomag alapvető céljával (az iszlamizmus és az iszlamista szeparatizmus elleni fellépéssel) van bajuk, de egyedül a zsidó közösség főrabbija tűnik a többieknél megengedőbbnek a megoldásokkal kapcsolatban.
Hogy beszélhet egy arab közösségi rádió Izraelről? Ez a kérdés foglalkoztatja a francia nyilvánosság egy részét. A Beur FM nevű arab közösségi rádió két műsorvezetője ugyanis azt állította, hogy a vezetés megtiltotta nekik, hogy az izraeli-marokkói kapcsolatok normalizálásáról készítsenek műsort, s utána még az adásukat is kisebb hallgatottságú sávba tették. A rádió vezetése tagadja, hogy így történt, hogy a két dolog között összefüggés lett volna.
Nagy figyelmet kapott a sajtóban az az ún. charta, amelyet a CFCM (Muszlim Vallás Francia Tanácsa) nevű muszlim ernyőszervezet hozott nyilvánosságra a franciaországi iszlám alapértékeivel kapcsolatban. Az ernyőszervezet három tagszövetsége egyelőre nem hajlandó aláírni a dokumentumot (egy pedig nem vett részt a kidolgozásában). Úgy hírlik, a kimaradók vitáznak a politikai iszlám és a külföldi befolyás dolgának a megítélése ügyében. Eközben a kormányzat erőteljes nyomást gyakorol, hogy legyen egység a szöveg mögött. A cél az értékek rögzítésén túl az Imámok Országos Tanácsának a létrehozása lenne, amely végső soron felügyelné és igazolná, hogy ki prédikálhat Franciaországban, véget vetve a külföldről küldött és fizetett imámok rendszerének.
Gyorsított eljárásban négy hónap letöltendő börtönt és pénzbüntetést kapott egy algériai származású ételfutár, miután nem volt hajlandó elfogadni egy megbízást, mondván, „zsidóknak nem szállít”. Az eljárás során kiderült az is, hogy a futár szabályosan nem is dolgozhatott volna Franciaországban, mert jogcím nélkül, illegálisan él az országban. Most ki is toloncolják.
December végén megválasztották Franciaország szépét (Amandine Petit, azaz Miss Normandie nyerte el a címet 2021-re). De nem erre figyelt az ország, hanem arra, hogy az interneten, elsősorban a franciák által igen kedvelt Twitteren antiszemita áradat indult meg az első udvarhölgyével szemben, akinek az édesapja történetesen izraeli-olasz származású.