„Vallási és külföldi ideológiák” hívei követik el a legtöbb antiszemita bűncselekményt Németországban 

A Hamász október 7-i támadása óta több mint 4700 antiszemita bűncselekményt regisztráltak a német hatóságok. Az „importált antiszemitizmus” mellett a szélsőbal- és a szélsőjobboldal is érintett.  

A legújabb adatok is igazolják, hogy drámaian megugrott Németországban az antiszemita incidensek, bűncselekmények száma, és egyértelművé vált az is, hogy – bár ezt korábban igyekeztek bagatellizálni – a probléma elválaszthatatlan a migrációs hátterű polgárok beállítottságától. 

A Hamász által október 7-én Izrael ellen elkövetett terrortámadások óta Németországban eddig több mint 4700 bűncselekményt regisztráltak – erről a Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA) vezetője számolt be. „Ez új dimenzió ezeknek a bűncselekményeknek a területén” – fogalmazott Holger Münch, hangsúlyozva, hogy bár az antiszemitizmus a bal- és a jobboldali spektrumban is erősödött, de importált is. 

„Sokan olyan régiókból érkeztek hazánkba, ahol Izraelt ellenségnek tekintik, és ahol az az elképzelés uralkodik, hogy a zsidók ellen harcolni kell”

– mondta Münch, hozzátéve, hogy ezt a külföldről importált antiszemitizmust meg kell nevezni és le kell küzdeni. 

A szövetségi kormánynak a Bundestag AfD-frakciójának egy kérdésére adott válaszából kiderül, hogy

november végéig mintegy 1600 esetet regisztráltak politikai motivációjú bűncselekményként, ebből valamivel több mint 700-at minősítettek antiszemita bűncselekménynek.

A politikailag motivált bűncselekmények spektrumában ezek túlnyomórészt „idegen” vagy „vallási” ideológiának tulajdoníthatók, ami elsősorban az iszlamizmus és a szekuláris szélsőséges ideológiák híveinek körülírása. 

A rendőrség nyilvántartása szerint a legtöbb bűncselekmény vagyoni károkozás (405 eset) és gyűlöletkeltés (329) volt. Gyakori a „bűncselekmények jutalmazása és jóváhagyása” (211), valamint a „köznyugalom megzavarása bűncselekményekkel való fenyegetéssel” (129) és „idegen államok zászlóinak és jelvényeinek megsértése” (77) is. 

Az AfD a gyanúsítottak állampolgárságáról is kérdezte a kormányt, amire a válasz az volt, hogy az összesen 463 gyanúsított közül messze a legtöbb (259) német állampolgársággal rendelkezik – ebből az adatból azonban nem derül ki, hogy ezek a polgárok migrációs hátterűek-e. A második helyen a szíriai állampolgárságú (64), a harmadik helyen a török állampolgárságú gyanúsítottak (26) állnak. 

A német kormány szerint különösen nagy az eszkaláció lehetősége a „szélsőséges szereplők és szimpatizánsaik” körében, akik különböző táborokhoz tartoznak, de Izrael-ellenességük közös:

„Az iszlamisták, a szekuláris szélsőséges palesztinok, a török és német szélsőjobboldaliak, valamint a német és török baloldali szélsőségesek egy része közös ideológiával rendelkezik, amely az Izrael-ellenességtől az antiszemitizmusig terjed. Az Izraelről alkotott közös ellenségkép azt jelenti, hogy a fent említett, ideológiailag részben nagyon különböző szereplők olykor ugyanazon összejöveteleken vesznek részt anélkül, hogy további együttműködésre kerülne sor.” 

Az államnak az antiszemitizmusra az érintett egyesületek betiltásával és büntetőjogi felelősségre vonással kell válaszolnia – olvasható a német kormány válaszában. Így például „a hatályos jog szerint a tartózkodási jog alapján történő kiutasítás eszközei már rendelkezésre állnak”, ám ezek az intézkedések nem egy bizonyos fiktív miliő ellen irányulnak, hanem „konkrét személyekre, akik megfelelnek a bűncselekmény megfelelő feltételeinek”.  

A szövetségi kormány tehát, bár áttételesen elismeri, hogy Németorszában élő muszlimok (akár német állampolgárok, akár nem) külföldről importált antiszemitizmusa a probléma egyik gyökere, igyekszik elhatárolódni az AfD narratívájától, amely az antiszemitizmust elsősorban bevándorlási problémának tekinti. Szükségesnek látják külön hangsúlyozni, hogy „a kérdés alapjául szolgáló feltételezés, hogy a muszlim migráns közeget általában antiszemita tevékenységekkel vádolják, teljesen téves.” 

Válaszában Gottfried Curio, az AfD-frakció belpolitikai szóvivője elmondta: „A közel-keleti konfliktussal összefüggésben 2023. október 7. óta a szíriai gyanúsítottak 14 százalékos aránya jóval magasabb, mint az összlakosságon belüli arányuk, ami jól mutatja az összefüggést a most kirobbanó antiszemitizmus mértéke és a 2015 óta tartó migrációs mozgás között.”