Új német jelentés: egy év alatt 83 százalékkal nőtt a zsidóellenes atrocitások száma

Az antiszemita incidenseket regisztráló RIAS vezetője úgy látja, „a nyíltan zsidó élet október 7-e óta még kevésbé lehetséges, mint korábban.”

„A zsidókkal ellenségesen bánnak, fenyegetik és támadják őket az élet minden területén. Október 7-e óta a nyíltan zsidó élet még kevésbé lehetséges, mint korábban”

– ezt a riasztó következtetést vonta le Benjamin Steinitz, az Antiszemitizmus-kutató és Információs Központok Szövetsége (RIAS) ügyvezető igazgatója, amikor bemutatta a Németországban 2023-ban történt antiszemita incidensekről szóló éves jelentést.

A RIAS egy 11 bejelentő központból álló országos hálózatot tart fenn, ahol az áldozatok vagy tanúk dokumentálhatják az ilyen eseteket. Ezek közé tartoznak a támadások és fenyegetések, de a zaklatás vagy ellenségeskedés is. A jelenlegi éves jelentésben 4782 antiszemita incidenst dokumentáltak.

Ez majdnem 83 százalékkal több, mint az előző évben, és több, mint valaha – írja a Jüdische Allgemeine. Ennek hátterében az áll, hogy a Hamász október 7-i, Izrael elleni terrortámadása óta Németországban is jelentősen megnőtt a zsidóellenes támadások és ellenségeskedések száma, ahogy Európa más országaiban is. Csak október 7-étől az év végéig 2787 antiszemita incidens fordult elő Németországban.

A Németországi Zsidók Központi Tanácsának ügyvezető igazgatója, Daniel Botmann elmondta, hogy egy közelmúltbeli közösségi felmérésben a válaszadók a támadásoktól való félelmükről és nagyfokú bizonytalanságról számoltak be: 78 százalékuk állította, hogy életük Németországban negatív irányban változott meg.

Egy másik, a közösségi barométer részeként végzett friss felmérésből kiderült, hogy október 7-e óta a válaszadók 38 százaléka tartózkodik attól, hogy gyakrabban vegyen részt zsidó rendezvényeken. 76 százalékuk úgy látja, hogy kevésbé biztonságos zsidóként élni és láthatónak lenni a városukban.

„A zsidók egyre veszélyesebbnek érzik a nyilvános tereket, és gyakran félnek attól, hogy zsidónak mutatkozzanak. Sokakat aggaszt az a kérdés is, hogy a jövőben lehetséges lesz-e szabad és biztonságos zsidó élet Németországban”

– mondta Botmann a jelentés bemutatóján.

Különösen súlyos a helyzet az iskolákban és az egyetemeken, itt Benjamin Steinitz „mélyre nyúló problémáról” beszélt. Hangsúlyozta, hogy a németországi zsidó diákok számára biztosítani kell a megkülönböztetés-mentes tanulási légkört, „különben fennáll annak a veszélye, hogy az oktatáshoz való alapvető jogot már nem lehet gyakorolni.”

Felix Klein, a szövetségi kormány antiszemitizmus elleni biztosa arról beszélt, hogy a németországi zsidó élet minden eddiginél nagyobb veszélyben van a szövetségi köztársaság megalakulása óta, de ezt „a szövetségi kormány nem tudja és nem is fogja elfogadni.”

Mint mondta, a hatóságokat hatékony eszközökkel kell ellátni a zsidóellenes uszítás és erőszak elleni átfogó küzdelemhez, módosítani kell a büntető törvénykönyvet, és a más államok elpusztítására való felhívást valamint az antiszemita jelszavakat is a gyűlöletkeltés bűncselekménye alá kell vonni.