Soós Eszter Petronella: A franciaországi iszlám reformja: még tovább tolódik

A francia köztársasági elnök erőteljes iszlámmal kapcsolatos politikai programot fogalmazott meg legutóbbi, a sárga mellényesek követeléseire reagáló sajtótájékoztatóján. Emmanuel Macron szigorú fellépést ígért az ún. politikai iszlám ellen – különösen a külföldi finanszírozás erősebb kontrolljára utalva.

Hogy azonban ez a program a részletekben és döntésekben mint jelent majd, egyelőre nem teljesen világos. Csak a kontúrok látszanak. Emmanuel Macron egy márciusi bejelentéséből úgy tudjuk, hogy várhatóan nem kerül sor az 1905-ös államot és egyházat szétválasztó törvény, vagyis a francia laikus állam sarokköveinek a módosítására (ennek a lehetőségéről korábban a TEV oldalain is beszámoltunk). Ám egyes értelmezések szerint ez a kérdés még mindig nyitott, és később akár vissza is kerülhet a napirendre.

Ez egyben azt is jelenti, hogy most már nem hónapok, hanem évek óta húzódik az Emmanuel Macron által eredetileg tavalyra ígért „iszlám-reform”. A csúszásnak minden bizonnyal politikai okai vannak.

Egyrészt, írja a Le Monde, az 1905-ös törvény módosításának az ötlete nem nyerte el a többi nagy egyház támogatását sem, akik a hírek szerint aggodalommal fogadták a kormányzatnak az 1905-ös törvény módosítására vonatkozó, kiszivárgott terveit. Úgy hírlik továbbá, nem is konzultáltak velük a tervek készítésekor (szintén a fenti Le Monde-forrás szerint most inkább az egyesületi törvény és más törvények környékén igyekezne szabályokat módosítani a kormánytöbbség).

Másrészt, a muszlim közösség egyes vezetői egymással is rivalizálnak / rivalizáltak a „teljes közösség vezetésének” a lehetőségéért.

Harmadrészt, miközben a világ az – antiszemitizmus problémáját is felszínre hozó – sárga mellényes mozgalommal és következményeivel volt elfoglalva, a vezető kormánypárt, az LREM igyekezett pontosítani ellentmondásos nézeteit a laikus állam kapcsán. Miután a köztársasági elnök eldöntötte a „legfontosabb kérdést” (hogy nem az 1905-ös törvény módosítása a fő irány), a többségi párt a La République en marche képviselői és politikusai egymással vitatkoztak a kérdésben. Márpedig a vezető kormánypárt belső vitájának lezárása sok szempontból előfeltétele bármilyen döntésnek, a reformnak.

A Decathlon üzletlánc által piacra dobott futókendő – hidzsáb – kapcsán tett nyilatkozatokból a nagy nyilvánosság számára is kiderülhetettt, hogy a macronisták nem értenek egyet az iszlám és a laikus állam ügyében. Aurélien Taché LREM-képviselő és Marlène Schiappa női jogokért felelős államtitkár között például nyilvános vita kerekedett abból, amikor Taché a hidzsábot a katolikus nők fejkendőjéhez hasonlította – vagyis a hagyományosan szigorúbb francia értelmezéshez képest megengedőnek bizonyult a fejkendővel kapcsolatban.

A laikus államról konferencia-vitát is szerveztek a kormánypártnál, éppen a belső nézeteltérések csitítása érdekében. A konferencián nem jutottak döntésre, és a végén kisebb, kellemetlen politikai vitára is sor került éppen Aurélien Taché LREM-képviselőnek köszönhetően.

A jelek ebben a pillanatban arra utalnak, hogy nagy átfogó reform helyett a kis lépések taktikáját választhatja a kormányzat és a köztársasági elnök, ezzel részben megkerülve a házon belüli vitákat is. Vagyis az átfogó megoldás helyett egyesével zárja az ajtókat a „politikai iszlám” előtt, ott, ahol rendelkezésre áll a megfelelő vélemény-, párt-, és parlamenti többség. Ilyen intézkedés lehet például az internetes gyűlölet elleni erőteljesebb fellépést segítő, illetve anticionizmust bűncselekménnyé nyilvánító – ugyancsak vitatott – törvényjavaslat, amely az anticionizmusba bújtatott „új judeofóbia” büntetéséről szólhat.

A nagy és átfogó laicitás-reformoknak egyébként a politikai környezet sem kedvez – ebben a pillanatban legalábbis. A sárga mellényes mozgalom által jelképezett szociális elégedetlenség most ha nem is fontosabb, de sürgősebb polgári követelésnek tűnik, mint a franciaországi iszlám átfogó reformja. Két-három év alatt ilyen szempontból nagyot fordult a francia politika képe. Kérdés, hogy ez a helyzet változik-e a következp hetekben-hónapokban, illetve mennyire lehet erős egy nagy horderejű laicitás-reform végigviteléhez a téma szerint felelős belügyminiszter, Christophe Castaner. Ő ugyanis bár csak pár hónapja van hivatalban, komolyan kezd „elhasználódni” a sárga mellényes mozgalom és tüntetéssorozat rendőri kezelése okán.

Soós Eszter Petronella politológus (ELTE ÁJK, 2009), francia nyelv és irodalom szakos bölcsész (ELTE, BTK, 2008). 2014-ben szerzett abszolutóriumot az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Politikatudományi Doktori Iskolájában. Kutatói és oktatói munkái mellett politikai tanácsadóként dolgozik.

A szerző további írásai itt olvashatók