Tényleg antiszemiták a sárga mellényesek?

A sárga mellényesek egyes alakjai kapcsán komolyan felmerült a rasszizmus, továbbá az antiszemitizmus vádja.

Az egyik mozgalmi vezetőt, Frank Buhlert például úgy hírlik, rasszista megnyilvánulások miatt kizárni készültek a Nemzeti Tömörülésből, az egykori Nemzeti Frontból, amit nem várt meg, hanem inkább önként távozott a pártból. A CGT szakszervezet egyik szervezete is feljelentést tett novemberben sárga mellényes tüntetők ellen, mivel rasszista megnyilvánulásokat tapasztaltak. A magyar és nemzetközi sajtóban, zsidó közösségi honlapokon ugyancsak felmerült a gyanú, hogy egy rasszista, antiszemita, szélsőséges mozgalommal állhatunk szemben.

A kérdés kulcsfontosságú és sokakat érdekel. A francia fősodrú sajtó hosszan és részletesen tárgyalta (például itt, itt, itt és itt), hogy a francia “ultrajobboldali” antiszemiták, akik immáron jobbra állnak a Nemzeti Tömörüléstől, vagyis az egykori Nemzeti Fronttól, igyekeznek felhasználni a mozgalmat saját agendájuk, antiszemita nézeteik népszerűsítésére.

Tény: segítségükre vannak ebben azok a sárga mellényesek, akik antiszemita, vagy annak is tekinthető gesztusokat tesznek, illetve akik antiszemita üzeneteket fogalmaznak meg akár egy-egy tüntetés alkalmával, akár az interneten. A december 22-i tüntetés különösen nagy hullámokat vert ezen a téren. Ekkor antiszemitának tartott dalokat énekeltek és antiszemita gesztusokat tettek egyes felvonulók, illetve három férfi antiszemita performansz mellett és után inzultált – késő este – egy idős, zsidó asszonyt a 4-es metróvonalon. Az ügy hatalmas felháborodást váltott ki, s természetesen nyomozás is indult miatta.

Az ultrajobboldal mozgásterének növekedésében időnként partner volt a radikális baloldal is, melyet elsősorban a Jean-Luc Mélenchon vezette Lázadó Franciaország (La France insoumise, LFI) testesít meg a mai Franciaországban. A mozgalom egyik képviselője, François Ruffin például hosszan és többször is dicsérte az Alain Soral antiszemita esszéistához is köthető Étienne Chouard-t, elsősorban azért, mert Chouard régóta híve az ún. RIC-nek.

A RIC francia politikai közbeszédben a sárga mellényesek és az LFI által is támogatott, illetve követelt állampolgári népszavazási kezdeményezés intézményét takarja (a jelenlegi francia rendszerben az állampolgárok nem, pontosabban parlamenti támogatással tudnak népszavazást kezdeményezni). Chouard – lévén a sárga mellényesek is azt akarják a RIC kapcsán, amit ő – egyébként valóban nem áll távol a mozgalomtól. Erről is cikkezett a francia sajtó.

Börtönbe mehet az ismert francia antiszemita, Alain Soral, akinek a neve a sárga mellényesek kapcsán is reflektorfénybe került

Egy év letöltendő börtönbüntetést kapott Alain Soral, az ismert antiszemita provokátor-esszéista, méghozzá gyűlöletre uszítás miatt. Soral az Égalité et Réconciliation című oldalán publikálta a börtönt érő anyagokat. Nem először ítélték el, de először kapott letöltendőt. Soral ezúttal nemcsak manipulátornak, gyűlölködőnek és dominánsnak nevezte a zsidókat, de az egyik korábbi ügyében eljáró ügyésznőnek is nekiment. Soralról tudni érdemes, hogy a hírhedt antiszemita-anticionista humorista, Dieudonné M’bala M’bala üzlettársa és párttársa a Réconciliation national nevű pártban, melyet 2014-ben hívtak életre (a párt alapításáról itt írtunk bővebben).

Miközben az antiszemitizmus és a rasszizmus kérdése a fentiek alapján felmerül a sárga mellényes mozgalom kapcsán, nagyon kevés kézzelfogható és ellenőrizhető adatunk van arról, hogy pontosan kik vannak az utcán és össztársadalmilag kik támogatják a mozgalmat. Utóbbi kérdést egyszerűbb tárgyalni, hiszen a támogatók több, mint a társadalom felét teszik ki (január közepén 56%, s e szám ismeretében kimondható, minden bizonnyal nem az antiszemitizmus a közös ismertetőjelük). Az utcai tüntetők profiljának a felrajzolása még nehezebb, de nyilvánvalóan sokan tartoznak közülük radikális, szélsőséges, vagy éppen anarchista csoportokhoz jobbról és balról egyaránt, erra utalnak az immáron rendszeressé váló rendbontások is.

A lapok ugyanakkor beszámoltak arról az esetről is, amikor aktivisták antiszemita hívószavakkal jelentek meg egy sárga mellényes tüntetésen (a korábban a TEV oldalain is bemutatott ismert provokátor, Dieudonné hívei voltak), s a velük találkozó sárga mellényesek megkérték őket, hogy távozzanak, mivel úgy látták, ennek a viselkedésnek nincs helye egy szociális kérdésekkel foglalkozó tüntetésen. Mások a tudósítások szerint elküldték a “mocskos fasisztákat”, hangsúlyozva, hogy a mozgalomban “nem akarnak antiszemitákat”. Korábban ugyancsak a francia zsidó közösségi honlapokon keringett annak a férfinak a képe, aki kipában és sárga mellényben ment az utcára, ami arra utal, hogy a szociális követelések egy részével az alsó középosztálybeli zsidóság is tud akár azonosulni.

A mozgalomban tehát megjelennek antiszemita elemek, ami tagadhatatlan, sőt, teljesen logikus, látva, hogy a radikális baloldal és a radikális jobboldal ideológiai profiljához állnak a követelések a legközelebb – főleg gazdasági téren. Azt azonban túlzás lenne állítani, hogy echte antiszemita mozgalomról lenne szó, a helyzet ennél egy kicsit árnyaltabb. Így látja ezt Jean-Yves Camus francia radikális jobb-szakértő is. Inkább egy olyan politikai mozgalom a sárga mellényesek mozgalma, amely felkavarja a vizet, s ezzel nagyon sok mindent felszínre hoz. Időnként az antiszemitizmust és a rasszizmust is.

Soós Eszter Petronella politológus (ELTE ÁJK, 2009), francia nyelv és irodalom szakos bölcsész (ELTE, BTK, 2008). 2014-ben szerzett abszolutóriumot az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Politikatudományi Doktori Iskolájában. Kutatói és oktatói munkái mellett politikai tanácsadóként dolgozik.

A szerző további írásai itt olvashatók