Mégis erősödik a francia kivándorlás
Soós Eszter Petronella írása (további cikkeit itt találja)
Míg korábban úgy tűnt, hogy némileg lassult az Izraelbe irányuló francia kivándorlás, a várakozásoknak megfelelően a nyári szezonban megugrott az alijázók száma. Időarányosan 2015-ben máris többen költöztek Franciaországból Izraelbe, mint az önmagában rekordot jelentő, és a francia zsidó népesség egy százalékát (!) vándorlásra késztető 2014-es évben. A napokban 200 ember érkezett Izraelbe, és további csoportokat is várnak.
A belga zsidó közösség jóval kisebb, mint a francia, mintegy 40 000 főből áll, ugyanakkor a különböző antiszemita támadások és incidensek hatására a belgiumi érdeklődés is érezhetően megnőtt az alijázás iránt. Az erről szóló tájékoztatókon sokszorosára nőtt a látogatók száma. Az európai kontinensen továbbá jelentősen nőtt az Ukrajnából és Oroszországból átköltözők száma.
Ukrajnában és Oroszországban elsősorban a biztonsági és a gazdasági helyzet drámai romlása kényszeríti a közösség tagjait kivándorlásra, Belgiumra és Franciaországra viszont a különböző dzsihádista merényletek és az antiszemita erőszak növekedése miatt irányult nagy figyelem az elmúlt időszakban. Franciaországban például 2015 januárja és májusa között 84%-kal nőtt a az antiszemita támadások és incidensek száma az előző év azonos időszakához képest.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a különböző antiszemita indíttatású támadások nyomán többször szólított fel európai zsidó közösségeket arra, hogy tömegesen költözzenek Izraelbe, ezzel időnként diplomáciai és politikai vitákat kavarva, megszólalásra késztetve Angela Merkel német kancellárt, vagy éppen Hollande francia elnököt. Több politikai vezető is hangsúlyozta, mennyire fontosnak tartja a zsidó közösség jelenlétét és virágzását országában.
A felhívások és a kapcsolódó viták megosztják a zsidó közösségeket is. Dániában, az év eleji zsinagóga-támadás után a főrabbi visszautasította Netanyahu miniszterelnök felhívását, mondván a terror nem jó oka az Izraelbe költözésnek. Mindenesetre a számok alapján úgy tűnik, hogy 2015-re – az elsősorban iszlamista indíttatású erőszaktól tartva – az alija valóban érdemben felmerülő alternatívának tűnik az európai zsidó közösségeknek.
Izrael állam egyébként a gyakorlatban is aktívan bátorítja az aliját. Február közepén az izraeli kormány újabb akciótervet fogadott el a francia, belga, ukrán alija erősítésére és segítésére.
Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő, politológus (ELTE ÁJK, 2009), francia nyelv és irodalom szakos bölcsész (ELTE, BTK, 2008). Egyetemi tanulmányai alatt eltöltött egy évet a párizsi Sciences Po-n, az Eötvös Collegium tagja volt, illetve nemzetközi kapcsolatokat hallgatott a Mathias Corvinus Collegiumban. 2019-ben szerzett doktori fokozatot (PhD) az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Politikatudományi Doktori Iskolájában. A Milton Friedman Egyetem adjunktusa, a www.franciapolitika.com szerkesztője. A szerző további írásai itt olvashatók |