Manuel Valls újévi üzenete a francia zsidó közösségnek

Soós Eszter Petronella írása (további cikkeit itt találja)

Szeptember 8-án, hat nappal a zsidó újév, a Rós Hásáná előtt, Manuel Valls francia miniszterelnök beszédet mondott a zsidó közösségek előtt. A beszédet nagy várakozás előzte meg az antiszemita támadások, a bizonytalanság, a félelem, és különösen az antiszemita élű iszlamista terrorizmus miatt egyre aggódóbb közösség részéről.

A párizsi Názáret zsinagógában elmondott beszédében a miniszterelnök harciasan kiállt a laikus állam és a vallásszabadság mellett, illetve – immáron sokadszor – hitet tett az antiszemitizmus elleni küzdelem mellett is. Mint fogalmazott, „elfelejtettük”, hogy tovább kell harcolni, és a „figyelem sem lankadhat”. Valls külön utalt a külvárosokban elharapódzott, interneten terjedő antiszemitizmusra (ami virágnyelven a muszlim antiszemitizmust takarja), illetve az anticionizmusnak álcázott antiszemitizmusra. Kiemelte továbbá, hogy a „gyűlöletből tettek” is lettek, utalva a beszéd előtt néhány nappal megrongált Anish Kapoor-installációra.

A miniszterelnök hosszan sorolta kormányának az antiszemitizmus visszaszorítására irányuló lépéseit. Ezek közül kiemelten érdekes a rasszizmus és antiszemitizmus elleni, korábban bejelentett akcióterv, és a hozzá kapcsolódó, idén ősszel induló érzékenyítő kommunikációs kampány.

A miniszterelnök külön kitért az alijázókra, akiknek aránya immáron évről évre eléri a francia zsidó népesség 1%-át. Mint Valls fogalmazott, „a zsidó franciák nélkül Franciaország lényegi részét veszítené el”, és „senki nem ítélheti el azokat, akik Izraelbe akarnak távozni, de itt a helyük”.

A menekültkérdés kapcsán Valls arról beszélt, hogy a menekültek között vallási alapon nem szabad válogatni, mert a menedékjog emberi jog.

Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő, politológus (ELTE ÁJK, 2009), francia nyelv és irodalom szakos bölcsész (ELTE, BTK, 2008). Egyetemi tanulmányai alatt eltöltött egy évet a párizsi Sciences Po-n, az Eötvös Collegium tagja volt, illetve nemzetközi kapcsolatokat hallgatott a Mathias Corvinus Collegiumban. 2019-ben szerzett doktori fokozatot (PhD) az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Politikatudományi Doktori Iskolájában. A Milton Friedman Egyetem adjunktusa, a www.franciapolitika.com szerkesztője. A szerző további írásai itt olvashatók