Konok Péter a náci párt lapjához hasonlította a Neokohnt
Konok Péter az Izraellel kapcsolatos alapvető tényekkel és fogalmakkal sincs tisztában, mégis előszeretettel nyilvánít róla véleményt – írja Hende Olivér, a Neokohn szerzője.
Konok Péter történész egy Facebook-bejegyzésben hasonlította a legolvasottabb magyarországi zsidó híroldalt a Völkischer Beobachterhez.
Konok Izrael-fixációja
Amint arról a Neokohn is beszámolt, Konok Péter történész nemrég egy Facebook-bejegyzésében Donald Trump amerikai elnök Gázával kapcsolatos terveit Reinhard Heydrich 1942-es wannseei beszédéhez hasonlította, amelyben a náci vezető az Endlösung módszertanát vázolta fel.
Konok többek között azt állította, hogy Trump ezzel történelmileg Hitler és Sztálin mellé helyezi magát.
A történész szélsőséges álláspontját ebben a cikkben tételesen cáfoltuk pontról-pontra.
Konok a napokban újabb bejegyzést tett közzé, amelyben a Neokohn oldalán megjelent egyik hír (Vallásos cionista rabbik “Isten küldöttjének” nyilvánították Donald Trumpot) kapcsán hasonlította a zsidó oldalt a náci párt napilapjához.
„Vallásos cionista rabbik “Isten küldöttjének” nyilvánították Donald Trumpot” – írja lelkesen a Neokohn, ami régebben a Ludas Matyira hasonlított, csak kicsit viccesebb volt, mostanában inkább a Völkischer Beobachterre hajaz. – írta Konok.
A legnépszerűbb hazai zsidó híroldalnak a náci párt lapjához való hasonlítása különösen visszatetsző, tekintve, hogy a Völkischer Beobachter a náci propaganda egyik fő szócsöve volt,
amely éveken át hatalmas szerepet játszott a zsidók elleni gyűlöletkeltésben és a közösség dehumanizálásában.
Egy ilyen párhuzam még akkor is sértő és megalapozatlan, ha az illető történész nem ért egyet az adott híroldal által képviselt értékekkel és nézetekkel (például a Neokohn nyíltan vállalt cionizmusával). A történelmi kontextus figyelembevételével Konok összehasonlítása teljességgel elfogadhatatlan, hiszen egy, a demokratikus értékek és az alapvető emberi jogok védelme mellett elkötelezett zsidó médiumot tesz egyenlővé egy olyan lappal, amely kulcsszerepet játszott a holokauszt előkészítésében és igazolásában.
Egy történésznek pedig különösen tisztában kellene lennie a történelmi párhuzamok felelőtlen alkalmazásával, elkerülendő a felesleges feszültségkeltést a társadalom különböző csoportjai között – különösen, ha a cél csupán egy adott híroldal, jelen esetben a Neokohn, kritikája.
A történelmi analógiák felelősségteljes használata világszerte alapvető elvárás a történészektől, ám objektívan megállapítható, hogy Konok Péter összehasonlítása súlyosan megbukott ebben a tekintetben.
Konok esete a vallásos cionizmussal
Konok Péter bejegyzése úgy folytatódott, hogy megpróbált viccet csinálni a vallásos cionista rabbikból: “Tisztelettel kérdezném: mit szólnak ehhez a nem vallásos rabbik? (Nem, nem az istenhitre gondolok: biztosra veszem, hogy világszerte rengeteg pap, lelkész, rabbi, sámán, mullah, prédikátor és más vallásiparban dolgozó szakember nem hisz semmiféle istenben, hiszen ha hinnének, állandó rettegés lenne az életük. Én a vallásról beszélek)”.
A történész és követői bizonyára jól mulattak Konok vallásos/nem vallásos rabbikon való viccelődésén, bebizonyítva, hogy olyan alapvető fogalmakkal sincsenek tisztában mint a vallásos cionizmus.
A Neokohn cikkében szereplő vallásos cionista kifejezés ugyanis egy Izraelben nagyon népszerű és elterjedt irányzatot takar, sőt, a Knesszet egyik pártját is egyenesen így hívják.
A vallásos cionizmus a zsidó vallási hagyományokat a cionista eszmékkel ötvözi. Hívei hisznek abban, hogy a zsidó nép visszatérése Izrael földjére nemcsak nemzeti és világi törekvés, hanem vallási kötelesség is, amely összhangban áll a Tóra tanításaival és a próféciákkal. E nézet szerint a modern Izrael állam megalapítása az Örökkévaló tervének része, és a Messiás eljövetelének előkészítését szolgálja.
