Ahogy durvul Putyin háborúja, úgy szivárog be antiszemitizmus az orosz médiába

Most, hogy Oroszország ukrajnai háborús erőfeszítései tekintetében magasabb fokozatra kapcsol, a nyíltan zsidóellenes retorika egyre inkább megjelenik az ország fősodrú médiájában: egy népszerű talkshow-moderátor adásban a zsidókat nem eléggé hazafiasnak titulálta, egy ismert kommentátor pedig azzal vádolt meg egy neves zsidó filozófust, hogy kapzsiságból Ukrajna mellé állt jelenti a Jewish Telegraphic Agency.

 

 

 

Roman Bronfman, volt izraeli képviselő szerint, aki könyvet jelentetett meg a posztszovjet zsidóságról, a zsidókkal kapcsolatos retorika változása az orosz médiában körülbelül két hónappal ezelőtt kezdődött. Ez nagyjából akkor történt, amikor hírek jelentek meg arról, hogy az ukrán csapatok sikeresen megállították az orosz erők előrenyomulását ukrán területen.

„Abban a pillanatban, amikor a rendszer stabilitása veszélybe került, zsidó célpontot választottak” – mondta Bronfman.

„Sok szempontból ez az orosz történelem korábbi epizódjainak megismétlődése.”

Egy olyan országban, ahol a Szovjetunió 1990-es összeomlását megelőzően a zsidóüldözés sok évtizeden át a politika szerves része volt, az antiszemitáknak Putyin alatt kemény büntetésekkel – egy férfit 2019-ben két és fél évre börtönöztek be antiszemita graffitik firkálásáért – és erőteljes rendőri fellépéssel kellett szembenézniük. Egy másik figyelemre méltó esetben, 2020-ban a dél-oroszországi Krasznodar városának rendőrsége egy rabbival megrendeztette a saját halálát, hogy csapdába ejtsen két terrorgyanús személyt.

Ez a kemény hozzáállás, amely ellentétben áll elődje, Borisz Jelcin laissez-faire megközelítésével, politikailag hasznos volt Putyin számára, aki az ukránok állítólagos antiszemitizmusára hivatkozott Ukrajna februári inváziójának egyik okaként. (Persze az is elképzelhető, hogy Putyin személyesen is baráti érzelmeket táplál a zsidók vagy a zsidóság iránt.)

Putyin azonban Ukrajna lerohanása miatt elszigetelődött a világ színpadán, és az ukrajnai nácikról szóló állításait nagyrészt kitalációnak minősítették, így az antiszemitizmus elleni határozott állásfoglalása kevésbé szolgálta céljait.

És ahogy Oroszország háborús gépezete Ukrajnában megtorpan – Putyin a múlt héten bejelentette, hogy 300 ezer tartalékos katonát hívnak be a háborúba -, egyre több jel utal arra, hogy az antiszemitizmus megnyilvánulásaira vonatkozó Putyin-korabeli tabuk egyre inkább csökkennek.

Júliusban Vlagyimir Szolovjov, egy népszerű talk-show műsorvezető élő adásban sorolta fel azoknak a zsidóknak a nevét, akiket a hazafiasság hiánya miatt kifogásolt. Ez nagyjából ugyanabban az időben történt, amikor Oroszország elkezdett arra törekedni, hogy megszüntesse a zsidók Izraelbe való kivándorlását elősegítő Zsidó Ügynökség (ismert nevén a Szochnut) helyi tevékenységét. Az ügyben bírósági eljárás van folyamatban.

Az utóbbi hetekben a retorika felgyorsulni látszik. A Moszkovszkij Komszomolec című orosz napilap szeptember 18-i cikkében egy Dmitrij Popov nevű veterán író összeállított egy listát azokról a jól ismert zsidókról, akiket „külföldi ügynököknek” nevezett, egy olyan kifejezéssel, amelyet az orosz kormány gyakran alkalmaz a vélt ellenségeire.

Szarkasztikusan hozzátette, hogy a zsidók egy nap talán kormányt alakítanak „a jövő Oroszországában” –  Putyin távozása után.

A cikk sok olvasót megdöbbentett, köztük Julija Kalinyinát, a lap egykori, hosszú ideje a lapnál dolgozó íróját, aki szorosan együttműködött Popovval. (Később a cikket átdolgozták, hogy kihagyják belőle a nyilvánvalóan antiszemita részeket).

„Az antiszemitizmus visszatért: A zsidókat hibáztatják a „jövő Oroszországáért”” – írta Kalinina, aki maga is zsidó felmenőkkel rendelkezik, a Novi Izvestija honlapján múlt héten megjelent cikkében.

A Moszkovszkij Komszomolec egy másik volt vagy jelenlegi munkatársa név nélkül nyilatkozott a Novi Izvestija című lapnak:

„Az orosz antiszemitizmus sokkal régebbi, mint a Szovjetunió. A három orosz szó egyike, amely a vodka mellett nemzetközi kifejezéssé vált, a pogrom”.

Az antiszemita retorikával szembeni tolerancia eltolódásának újabb bizonyítéka, hogy a múlt héten Bernard-Henri Lévy, prominens francia-zsidó újságíró és filozófus, aki nyíltan szólalt fel számos ízben Ukrajna mellett, ellátogatott a háború sújtotta országba. A Stratégiai Kultúra Alapítvány, egy orosz konzervatív agytröszt, amelyet gyakran idéznek az oroszországi és a határokon túli mainstream médiában, pedig olyan írást tett közzé Lévyről, amely a 19. és 20. századi klasszikus antiszemitizmusra emlékeztető nyelvezetet használt.

„Ez a 74 éves francia állampolgár, aki algériai zsidók családjában született, orrával megérzi a vérszagot, és késedelem nélkül repül, hogy felnyalja azt – méghozzá jó pénzért”

– állt a cikkben, amelyet Agnia Krengel, az agytröszt népszerű munkatársa jegyez.