A Tett és Védelem Alapítvány működésével kapcsolatos ÁSZ megállapításokról
A sajtóban megjelent – az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentésre hivatkozó – állítások kapcsán mindenekelőtt fontos rögzíteni, hogy a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) a szervezet céljaival és küldetésével összhangban, valós és ténylegesen megvalósult tevékenységet végzett.
A feltárt problémák döntően adminisztratív és számviteli jellegű hiányosságokra vezethetők vissza, amelyek orvosolásához szükséges intézkedéseket megtettük. Az alapító több hónapon át folytatott belső vizsgálatának eredményét a TEV honlapján nyilvánosságra hoztuk,
a Belső Ellenőrzés jelentéstervezete ITT érhető el.
A Tett és Védelem Alapítvány (TEV) működését az elmúlt évben az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálta, majd ezt követően, 2025 októberében az alapító Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) átfogó vizsgálatot rendelt el, amelyet az EMIH Belső Ellenőrzési Osztálya folytatott le. A vizsgálat jelentéstervezete 2026 áprilisában elkészült, azt a TEV a honlapján közzétette. A vizsgálat megállapítása szerint a TEV a vizsgált időszakban valós, szakmailag indokolt és ténylegesen megvalósult tevékenységeket végzett, ugyanakkor az ÁSZ által feltárt problémák döntően adminisztratív és számviteli jellegű hiányosságokra vezethetők vissza, nem pedig valós teljesítések hiányára vagy forráskivonásra.
Fontos kiemelni a könyvelési kérdéseket, amelyek a félreértések fő forrását jelentették. A belső vizsgálat megállapította, hogy a Brüsszel Intézetnél keletkező forráskülönbözet könyvelése nem megfelelő módon történt: a különbözetet a gyakorlatban jövőbeni alvállalkozói költségekre és jogi kockázatok (liability) fedezetére képzett elhatárolt jövőbeni költségekként, valamint céltartalékként helyes könyvelni, azonban ez egyes esetekben más jogcímen került szerepeltetésre a könyvekben. Ez a hiba hozzájárult ahhoz, hogy a pénzügyi konstrukció kívülről nehezen átláthatónak tűnhetett.
Ugyanakkor hangsúlyozandó, hogy ez a különbözet nem került elvonásra, nem jelentett nyereségképzést, illetve az eredeti céltól eltérő felhasználást, hanem a rendszer működéséhez szükséges hosszabb távú költségek fedezetére szolgált, az antiszemitizmus elleni kutatási tevékenység finanszírozását támogatta. Azóta az érintett szervezetek a könyvelési hibákat korrigálták.
A cikkben kiemelt szoftverfejlesztéssel kapcsolatban fontos tisztázni, hogy egy európai összevetésben is egyedülálló technológia úttörő jellegű alkalmazásáról van szó. A fejlesztés célja egy olyan antiszemitizmus-monitoring platform létrehozása volt, amely képes több közösségi média felületen, több nyelven, valós időben azonosítani és elemezni a gyűlöletkeltő tartalmakat. A rendszer évente akár több milliárd bejegyzés feldolgozására alkalmas, és olyan technológiai megoldásokat alkalmaz (különösen a social media scraping területén), amelyek a piacon nem állnak készen elérhető formában rendelkezésre.
A fejlesztés jelentőségét jól mutatja, hogy a rendszert az Európai Zsidó Szövetség (EJA) konferenciáján mutatták be, ahol széles körű nemzetközi szakmai elismerést kapott, nemzetközi szinten alkalmazni fogják és vizsgálják annak lehetőségét, hogy a technológiát megvásárolják. Ez ügyben jelenleg is tárgyalások folynak az Alapítvánnyal.
A feltárt hiányosságokkal kapcsolatban az Alapítvány és az alapító szervezet a szükséges intézkedéseket – különösen a kontrollrendszer és a pénzügyi adminisztrációs fegyelem megerősítését – megtette.
