Köves Slomó: A magyarországi zsidó élet biztonsága és a magyar-izraeli szövetség a 2026-os kormányváltás után is megőrzendő értékek

A közelmúltbeli országgyűlési választások nyomán kialakult új helyzetet elemzi Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija, aki a The Jerusalem Postban publikált legfrissebb írásában felidézi a magyarországi zsidó közösség és a magyar állam kapcsolatának elmúlt másfél évtizedét, valamint kitér a jövőbeli kilátásokra is.

A rabbi szerint az elmúlt évek Magyarországot érő kritikái gyakran a múltbeli események szimbolikus vitáira – emlékművekre, retorikai elemekre és egymással versengő történelmi narratívákra – összpontosítottak. Elismeri, hogy ezek nem lényegtelen kérdések, hisz a zsidó történelem mély traumáinak emlékezetét komolyan és tisztelettel kell megőrizni, ugyanakkor óva int a múlt politikai célú felhasználásától.

„Amikor a múlt folyamatosan instrumentalizálódik és politikai eszközként használják a nemzeti identitás kívülről történő formálására vagy megkérdőjelezésére, az kontraproduktívvá válhat.”

Az elemzés kitér a társadalom érzékenyítésére tett kísérletekre is,

amelyek a rabbi szerint gyakran jó szándékú, de sokszor elidegenítő módon, morális nyomásgyakorlással párosultak. Ennek egyik legjellegzetesebb példájaként a Soros-kampányt említi. Köves Slomó rámutat, hogy bár a kampány bizonyos elemei sokak számára visszatetszőek voltak, annak eredendően antiszemita jellege a magyar közegben nem volt magától értetődő. A diskurzus azonban a nemzetközi és hazai nyomás hatására mégis zsidó kontextusba helyezte a kérdést, ami felesleges megosztottsághoz vezetett.

„Ami periférikus maradhatott volna, az központivá vált, mert azzá tették”

– írja a rabbi, hozzátéve, hogy ez a dinamika nem erősíti, hanem szimbolikus konfrontációkba kényszeríti a zsidó életet.

A vezető rabbi úgy véli, hogy a valóságot nem a diskurzusok, hanem az eredmények alapján kell megítélni, amelynek két döntő kritériuma a zsidó élet biztonsága és az Izrael Állammal fenntartott viszony. Köves Slomó rögzíti, hogy az elmúlt 15 évben a magyarországi zsidó élet láthatóan és magabiztosan fejlődött, zsinagógák nyíltak meg, intézmények bővültek, a közösség pedig félelem nélkül megélhette identitását.

Ezzel párhuzamosan Magyarország Izrael egyik legkövetkezetesebb európai szövetségesévé vált.

Ez a siker az EMIH stratégiájának is köszönhető, amely a szimbolikus viták helyett a mindennapi biztonságra és a vezetéssel való konstruktív munkakapcsolatra összpontosított. Jelenleg a szövetség egy kiterjedt hálózatot működtet, amely oktatási intézményeket és 14 zsinagógát foglal magában.

A 2026-os politikai átmenet kapcsán Köves Slomó leszögezi, hogy a lehetőségek nem maguktól jönnek létre, hanem párbeszéd, az elköteleződés és a bizalom kiépítésének türelmes munkája révén. Pontosan ez történt az elmúlt másfél évtizedben, és ennek kell folytatódnia most is.Hangsúlyozza, hogy a felelősségteljes zsidó vezetésnek nem a politikai realitásokon kívülről kell kommentálnia az eseményeket, hanem aktívan formálnia kell azokat.

„A közelmúltbeli választások vezetőségváltást hoztak, de nem törlik el azt a mélyebb átalakulást, amely a magyar társadalomban végbement”

– mutat rá az elemzés.

A rabbi szerint a legfontosabb vívmány, hogy a zsidó életet ma nem a félelem határozza meg, és Izraelt sem teherként kezelik Magyarországon.

Úgy véli, a jövő azon múlik, hogy az érintettek hajlandóak-e ugyanannyi energiát fektetni a kapcsolatok fenntartásába, mint az elmúlt másfél évtizedben, hiszen a helyzetek aktív formálása továbbra is a közösség kezében van.