A TEV saját fejlesztésű AI-alapú szoftvere alapjaiban változtathatja meg az online antiszemitizmus elleni küzdelmet

A közösségi média az antiszemitizmus új csatatere.

A magyarországi Tett és Védelem Alapítvány egy olyan mesterséges intelligenciára épülő monitoringrendszert dolgozott ki, amely képes valós időben követni és elemezni a közösségi médiában megjelenő antiszemita megnyilvánulásokat. A magyar fejlesztésű technológia célja egy egész Európára kiterjedő egységes mérési rendszer és szakmai módszertan meghonosítása – számolt be a The Jerusalem Postnak a TEV elnöke.

Szalai Kálmán elmondta: a 2012-ben életre hívott alapítvány az elmúlt évtizedben felismerte, hogy az antiszemitizmus elleni küzdelem súlypontja a nagyobbrészt önszabályozó hagyományos sajtótól a közösségi média irányába tolódott el, és a közösségi platformok váltak a modern gyűlöletbeszéd valamint a politikai antiszemitizmus elsődleges forrásává. Erre a kihívásra válaszul született meg a szervezet saját szoftvere.

Hogyan működik a technológia?

A rendszer alapját egy mesterséges intelligenciával támogatott adatgyűjtő (web-scraping) mechanizmus adja, amelyet kifejezetten antiszemita szövegkörnyezetek azonosítására tanítottak be. A szoftver folyamatosan pásztázza a Facebook, Instagram, YouTube, LinkedIn, TikTok, Reddit felületeit, és a bejegyzéseket nem csupán kulcsszavak, hanem a lájkok, kommentek és megosztások száma alapján is rangsorolja, a potenciálisan legveszélyesebb és legnagyobb elérésű tartalmakra fókuszálva.

A szoftver az IHRA (Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség) antiszemitizmus definícióját alkalmazza, így téve különbséget a legitim politikai kritika és a démonizáló, antiszemita gyűlöletbeszéd között. Szalai Kálmán hozzátette, hogy a jövőben már nem lesz szükség emberi elemzőkre, mivel az automatizáció már lehetővé teszi az antiszemita trendek mélyebb elemzését is.

A módszertan hatékonyságát az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) adatai is igazolják: Magyarország, amely 2013-ban még a legrosszabbul teljesítő államok közé tartozott az antiszemita zaklatások terén, 2018-ra az egyik legnagyobb javulást mutató országgá vált, és a magyar zsidóság biztonságérzete is jelentősen javult az elmúlt évtizedben.

Szalai egy sajátos Kelet-Nyugat paradoxonra is rámutat: míg Kelet-Európában gyakrabban hangoztatnak előítéleteket, a fizikai incidensek száma alacsony marad. Ezzel szemben Nyugat-Európában a politikai korrektség miatt az emberek sokszor elrejtik valódi véleményüket, ami torzítja a statisztikákat, miközben a tettleges atrocitások száma – részben a közel-keleti migráció és az Izrael-ellenes hangulat miatt – jóval magasabb. A TEV adatcentrikus megközelítése éppen ezen ellentmondások feloldását és a zsidó közösségek hatékonyabb védelmét szolgálja, hiszen hiteles adatok nélkül sem a jogalkotás, sem a társadalmi prevenció nem lehet célravezető.

Eltérő trendek: Klasszikus gyűlölet és Izrael-ellenesség

A TEV adatai rávilágítanak a modern antiszemitizmus összetett arcára. Az elemzések szerint a magyarországi online térben az Izrael-ellenes érzelmek némiképp népszerűbbé váltak a klasszikus antiszemitizmusnál. Míg a klasszikus antiszemita megnyilvánulások inkább a férfiak körében gyakoriak, az Izrael-ellenes retorika a nők és a fiatalabb generációk körében elterjedtebb.

Utóbbi csoportok gyakran a Gázából érkező, erős érzelmi töltetű képek hatására formálnak véleményt, és tudatosan kerülik a hagyományos zsidógyűlölethez kapcsolt kifejezéseket, helyettük a modern Izrael-ellenes szókincset használják.

A szoftvert jelenleg Franciaországban, Németországban, Romániában és Svédországban használják, de a TEV elnöke szerint a nemzetközi terjeszkedés komoly kihívásokkal jár. A rendszer adaptálása során nemcsak a magas technikai és humánerőforrás-költségekkel kell szembenézni, hanem az egyes országok eltérő adatvédelmi és jogi környezetével is. Szalai hangsúlyozza, hogy a projekt sikeréhez elengedhetetlen a helyi zsidó közösségek aktív részvétele, hogy ne érezzék külső kényszernek a definíciók alkalmazását.

Jogi fellépés és oktatás

A monitoringrendszer nem csupán statisztikai célokat szolgál. A TEV az összegyűjtött adatokat közvetlenül becsatornázza a gyakorlati munkába.

Az uszító tartalmakat és a holokauszttagadást közvetlenül a hatóságok elé terjesztik. A 2010-es jogszabályoknak köszönhetően például a holokauszttagadás aránya mára 0,01% alá esett a vizsgált magyar posztok között.

A TEV ugyanakkor meghatározó szerepet vállalt a magyar tankönyveknek a zsidóságra és a zsidók történetére vonatkozó tananyag felülvizsgálatában is. Harminckét általános iskolai tankönyv vonatkozásában 70 módosító javaslatot fogadtak el az oktatásügyért felelős illetékesek, míg 45 középiskolai tankönyvből 50 módosítási javaslatot vezettek át a gyakorlatban.

Továbbá szintén a TEV-hez köthető középiskolai program keretében rabbikkal találkozhatnak a diákok, akik így elsőkézből ismerkedhetnek meg a zsidó identitással és tradícióval.

A TEV elnöke hangsúlyozta: az antiszemitizmus elleni harc csak akkor lehet sikeres és eredményes, ha először mélyrehatóan, szakszerűen megértjük a zsidógyűlölet természetét és működését. Ebben a folyamatban pedig a mesterséges intelligencia nyújtotta adatvezérelt megközelítés mára megkerülhetetlen eszközzé vált.