Fél év letöltendő börtönbüntetésre ítéltek egy szilágysági férfit antiszemitizmus miatt
Első fokon hat hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélte a szilágysomlyói bíróság azt a férfit, aki Szilágysomlyó városa és az izraeli Petah Tikva közötti testvérvárosi kapcsolat ellen tiltakozva antiszemita kijelentéseket tett, és megrongálta a partnerség emlékhelyét.
A büntetőeljárás alapjául szolgáló incidens 2023 karácsonyán történt.
A vád szerint Valentin M. ellenezte Szilágysomlyó és Petah Tikva testvérvárosi megállapodását, ezért élő videót indított a Facebookon a település központi parkjából. A közvetítés során a férfi „gyilkosoknak” nevezte az izraeli népet, levizelte a két város kapcsolatának szentelt emléktáblát, majd letörte a testvérvárosi kapcsolatfelvétel emlékére ültetett fa ágait.
A szilágysomlyói bíróság 2026. július 22-én hozta meg elsőfokú ítéletét, amelyben az antiszemitizmus megelőzéséről és visszaszorításáról szóló 2018/157-es törvény 3. cikke alapján hat hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte a férfit antiszemita eszmék, nézetek és doktrínák nyilvános terjesztése miatt. A határozat értelmében a vádlottnak a szabadságvesztés mellett 1400 lej perköltséget is meg kell fizetnie az állam javára.
A férfi a tárgyaláson azzal védekezett, hogy fellépése nem az izraeli nép ellen irányult, csupán Izrael állam politikája elleni véleménynyilvánítás volt, a bíróság azonban elutasította ezt az érvelést. Az ítélet nem jogerős: a kézbesítéstől számított 10 napon belül mind a vádlott, mind az ügyészség fellebbezést nyújthat be ellene.
A szilágysomlyói zsidóság
Szilágysomlyó zsidó közössége a 19. század közepétől a második világháborúig a Szilágyság gazdasági, kulturális és hitéletének egyik meghatározó tényezője volt. Az első családok a 18. század végén és a 19. század elején telepedtek le a Kraszna és a Berettyó völgyének kereskedelmi útvonalai mentén.
Az 1840-es évektől fokozatosan intézményesülő hitközség erejét és gyarapodását mutatta az 1876-ban felépített, mór stílusjegyeket viselő nagyzsinagóga is. A helyi zsidóság kulcsszerepet vállalt a település polgárosodásában, a fafeldolgozásban, a malomiparban, a kis- és nagykereskedelemben, valamint a híres somlyói szőlő- és gyümölcstermesztés értékesítésében.
A város az ortodoxia és a haszid hagyományok egyik fontos erdélyi bástyájává vált.
A helyi zsidóság kiemelkedő korszaka 1899-ben kezdődött, amikor a nemzetközileg elismert tóratudós, Ehrenreich Salamon Zalman rabbi vette át a közösség és a helyi jesiva vezetését. Iskolája egész Kelet-Közép-Európából vonzotta a növendékeket. A két világháború közötti időszakra a helyi zsidóság létszáma elérte a mintegy 1500 főt, ami a város lakosságának 20-25 százalékát tette ki.
A közösség történetét a holokauszt törte derékba. A német megszállást követően, 1944 májusában a hatóságok a Somlyócsehi melletti Klein-féle téglagyárban állították fel a térségi gyűjtőgettót, ahová a somlyói, zilahi, tasnádi és a környező falvakból származó zsidó lakosságot – mintegy 8500 embert – zsúfolták be embertelen körülmények közé. 1944. május 31. és június 6. között több transzporttal valamennyiüket Auschwitz-Birkenauba deportálták. Túlnyomó többségük, köztük Ehrenreich rabbi és családja, életét vesztette a megsemmisítőtáborban.
A világháborút követően a visszatérő maroknyi túlélő megpróbálta újjászervezni a hitéletet, ám a kommunista államosítások és a politikai környezet miatt a családok többsége az 1950–1970-es években kivándorolt Izraelbe és Észak-Amerikába. A helyi zsidó jelenlét a 20. század végére teljesen eltűnt, ám a pusztulásra ítélt zsinagógaépületet nemzetközi összefogással megmentették. 2005-ben itt nyílt meg az Észak-erdélyi Holokauszt Emlékmúzeum, amely az elpusztított zsidó közösség emlékét őrzi.
