Rekordhosszúságú taps Velencében, óriási felháborodás Izraelben: bemutatták az IDF állítólagos gázai tömeggyilkosságairól szóló dokumentumfilmet

A 83. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál történetének leghosszabb, huszonöt perces álló tapsát kapta a NAZA című, nyolcvanperces izraeli dokumentumfilm a csütörtöki bemutatón, majd a szombati díjátadón elnyerte a hivatalos versenyprogram zsűrijének különdíját is.

A vörös szőnyegen bevonuló rendezőpárost, a 2025-ben a ciszjordániai telepes erőszakról szóló No Other Land című filmmel Oscar-díjat nyert Yuval Abrahamot és Rachel Szort egyszerre fogadták Velencében a „Szabad Palesztinát!” és „Szabad Izraelt!” skandálások. Az ováció időtartama felülmúlta a fesztivál eddigi rekordját is, amelyet a tunéziai Kaouther Ben Hania, The Voice of Hind Rajab című, egy hatéves kislány és a megmentésére siető mentősök halálát feldolgozó dokumentumdrámájának huszonkét perces vastapsa tartott.

Rachel Szor és Yuval Abrahamot a Velencei Filmfesztiválon

A film vezető producere az a brit zsidó rendező, Jonathan Glazer, aki a holokauszttémájú, The Zone of Interest című alkotásáért kapott 2024-es Oscar-díj átvételekor elmondott, a gázai háborút elítélő beszédével váltott ki heves nemzetközi vitát.

A film címe a héber katonai szlengből származó Nezek Agavi mozaikszóra utal, amely a légicsapások során várható civil járulékos veszteséget jelöli.

Az alkotás huszonnégy izraeli katonával és katonai hírszerzővel készített mélyinterjúra épül, akiket a gázai háború idején, teljes titokban, éjszaka, tel-avivi háztetőkön szólaltattak meg, arcukat és hangjukat digitálisan eltorzítva.

A megszólalók arról beszélnek, hogy munkájuk során úgy érezték magukat, mintha egy gyilkoló üzemben vagy egy halálos videójátékban dolgoznának, mivel a felderítés és a célpontok kijelölése teljesen távolról történt. Egyikük úgy fogalmazott, hogy a folyamat „őrülten szórakoztató” volt.

A dokumentumfilm részletesen tárgyalja a Lavender elnevezésű mesterségesintelligencia-rendszert, amely a gázai távközlési hálózat izraeli tömeges megfigyeléséből származó adatok – telefonhívások, mozgások és kapcsolati hálók – alapján azonosította a megsemmisítendő célpontokat.

A megszólalók a polgári otthonok szisztematikus rombolásáról, a humanitárius és háborús jog figyelmen kívül hagyásáról, valamint a palesztinokkal szembeni általános gyűlölet légköréről számoltak be a baloldali +972 Magazine, a héber Local Call és a brit The Guardian korábbi oknyomozásaira támaszkodó filmben.

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) hivatalos közleményben kategorikusan visszautasította a dokumentumfilm állításait, különösen a mesterséges intelligencia által vezérelt tömeges emberölés vádját.

A hadsereg leszögezte, hogy a csapások célpontjainak kiválasztását és jóváhagyását kizárólag hús-vér katonai személyzet végzi, nem pedig mesterséges intelligencia, és a műveletek a nemzetközi jog, valamint a fegyveres konfliktusok szabályai szerint, a Hamász és más terrorszervezetek ellen irányulnak, miközben példátlan erőfeszítéseket tesznek a civil károk elkerülésére.

A hadvezetés élesen bírálta a névtelen beszámolók felhasználását, hangsúlyozva, hogy a források katonai háttere nem ellenőrizhető, az általuk tett stratégiai szintű állítások pedig nyilvánvalóan meghaladják az alacsony beosztású katonák ismereteit.

A bemutató nyomán súlyos belpolitikai felháborodás robbant ki Izraelben.

Naftali Bennett korábbi miniszterelnök az X-en közzétett bejegyzésében modern vérvádnak minősítette a filmet, rendkívül fájdalmasnak és felháborítónak nevezve, hogy egy ilyen hazugság éppen izraeli filmesektől származik és járja be a világot; kiemelte, hogy ha Izrael ártani akarna a gázai lakosságnak, nem küldené a fiait és lányait házról házra, sikátorokba és alagutakba harcolni, súlyos saját veszteségeket szenvedve, hozzátéve, hogy a háború szörnyűsége nem egyenlő a népirtással.

Naftali Bennett נפתלי בנט on X (formerly Twitter): „Yesterday, a film accusing Israel of genocide premiered.It’s a horrific blood libel against our sons and daughters. What makes it especially painful and infuriating is that this lie comes from Israeli filmmakers and is now being spread around the world.Let’s get the facts… / X”

Yesterday, a film accusing Israel of genocide premiered.It’s a horrific blood libel against our sons and daughters. What makes it especially painful and infuriating is that this lie comes from Israeli filmmakers and is now being spread around the world.Let’s get the facts…

Miki Zohar izraeli kulturális miniszter aljasnak nevezte a produkciót és sokkolónak mondta a velencei díjazást, egyben bejelentette, hogy haladéktalanul kezdeményezi az alkotók izraeli állampolgárságának megvonását hazaárulás miatt, mivel a rendezőkben tomboló önutálat odáig vezetett, hogy a nemzetközi antiszemiták tapsáért hajlandók ártani saját hazájuknak. Zohar emlékeztetett arra is, hogy éppen az ilyen esetek megelőzésére indított filmtámogatási reformot.

Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter az egész izraeli nép szégyenének nevezte a rendezőket.

איתמר בן גביר on X (formerly Twitter): „״מהרסייך ומחריבייך ממך ייצאו״ – רחל שור ויובל אברהם יוצרי הסרט האנטישמי ״נזק אגבי״, הם הנזק הישיר של עם ישראל.למוציאי דיבתם של לוחמינו הגיבורים, שמחרפים את נפשם, כדי שנוכל לחיות בשקט ובבטחה אני אומר: אתם בושה וחרפה לעם ישראל כולו. תסתלקו.אני בטוח שחבריכם, אויבינו בחמאס בעזה… pic.twitter.com/uTjF0Ms8Ci / X”

״מהרסייך ומחריבייך ממך ייצאו״ – רחל שור ויובל אברהם יוצרי הסרט האנטישמי ״נזק אגבי״, הם הנזק הישיר של עם ישראל.למוציאי דיבתם של לוחמינו הגיבורים, שמחרפים את נפשם, כדי שנוכל לחיות בשקט ובבטחה אני אומר: אתם בושה וחרפה לעם ישראל כולו. תסתלקו.אני בטוח שחבריכם, אויבינו בחמאס בעזה… pic.twitter.com/uTjF0Ms8Ci

„Szégyent és gyalázatot hoztok egész Izrael népére. Tűnjetek el innen! Biztos vagyok benne, hogy a barátaitok, vagyis a mi ellenségeink, a Hamász Gázában tárt karokkal fogad majd benneteket.”

A jobboldali parlamenti képviselők is kíméletlenül elutasították a dokumentumfilm állításait.

Tally Gotliv korábbi Likud-képviselő, aki nemrég csatlakozott az Otzma Jehudit párthoz, felháborító hazugságnak és a hadsereg ellenálló képességét sértő belső Izrael-gyűlölők kitalációjának nevezte a produkciót, kijelentve, hogy az nem valós katonai vallomásokra, hanem „Playmobil-katonákra” épül. Gotliv egyúttal élesen bírálta Jiszráel Katz védelmi minisztert és Eyal Zamir vezérkari főnököt a szerinte elfogadhatatlan hallgatásukért, amely csak felerősíti az országnak okozott károkat.

Ezzel párhuzamosan az izraeli hadsereg ismét megerősítette korábbi elutasító álláspontját, hangsúlyozva, hogy a film névtelen forrásokra támaszkodik, akiknek személyazonossága, katonai beosztása és tényleges érintettsége nem ellenőrizhető, az általuk hangoztatott stratégiai vádak pedig jóval meghaladják az alacsonyabb beosztású állomány hatáskörét.

Avigdor Liberman, a Jiszráel Béténu elnöke rágalomhadjáratnak és vérvádnak minősítette a projektet, amellyel a készítők az október 7-i mészárlás után rákényszerített háborút a saját országuk és katonáik ellen fordították, csupán azért, hogy nemzetközi fesztiválokon tapsot és hírnevet arassanak egy olyan közegben, amely kizárólag az Izrael-ellenes műveket díjazza tehetség híján.

Gadi Eisenkot korábbi vezérkari főnök és a Jasar párt vezetője erkölcsi vakságnak és a valóságtól való teljes elszakadásnak nevezte a rendezők döntését, hangsúlyozva, hogy az izraeli katonák lassan három éve vívnak rendkívül nehéz és igazságos háborút egy kegyetlen ellenséggel szemben, a bírálat legitim joga és a katonák külföldi fesztiválokon történő besározása között pedig óriási távolság feszül. Ezt követően Becalel Szmotrics pénzügyminiszter Eisenkotot is támadta, amiért szerinte politikai megfontolásból nem határolódik el határozottabban saját köreitől.

A közéleti tiltakozáshoz neves polgári aktivisták is csatlakoztak.

Yoseph Haddad arab-izraeli aktivista kijelentette, hogy a velencei díj nem izraeli, hanem Izrael-ellenes büszkeség egy olyan visszataszító filmért, amelynek egyetlen célja az IDF megvádolása népirtással, miközben a hadsereg példátlan módon igyekszik védeni a civileket a terrorista infrastruktúrával sűrűn átszőtt városi harcokban. Haddad hangsúlyozta, hogy az alkotók a nemzetközi díjak biztos receptjét követve járulékos veszteségként kezelték az országnak okozott nemzetközi károkat, és méltatlanná váltak a katonák hősiességére és az állampolgárságra.

Volt, aki üdvözölte a filmet

Ezzel éles ellentétben az ellenzéki Demokraták parlamenti képviselője, Naama Lazimi nem a filmet, hanem Miki Zohar miniszter lépését bírálta hevesen, tiszta őrületnek nevezve az állampolgárság megvonására tett kísérletet. Lazimi rámutatott, hogy az ilyen kormányzati megnyilvánulások önmagukban felérnek egy diplomáciai merénylettel, és felidézte a vezetés felelősségét az október 7-i tragédiában, a katonák elvesztésében, a nemzetközi presztízsveszteségben és a társadalmi traumák kezelésének kudarcában. A képviselő úgy fogalmazott: a saját állampolgárait magára hagyó kormánynak távoznia kell az emberek életéből, és a változás hamarosan megérkezik, mert Izrael végül győzni fog.

A baloldali Hadas párt vezetője, Yousef Jabareen volt parlamenti képviselő ugyanakkor szívélyesen gratulált az alkotóknak, megköszönve, hogy fényt derítettek a szörnyű bűnökre és a brutális gázai valóságra, míg a Haaretz című napilap szerkesztőségi cikkében úgy fogalmazott: a rendezők arra kényszerítik az izraelieket, hogy szembesüljenek azzal a sötét folttal, amely a gázai hadviselést kíséri.

A film vetítése egybeesik az ENSZ független vizsgálóbizottságának, valamint az Amnesty International és a Human Rights Watch jelentéseivel, amelyek népirtással és háborús bűnökkel vádolják a zsidó államot, hivatkozva a gázai egészségügyi hatóságok által jelentett több mint 73 ezer áldozatra.

A francia MK2 Films által nemzetközileg forgalmazott NAZA-t Velence után szeptember 23-án a San Sebastián-i, majd szeptember 26-án a New York-i Nemzetközi Filmfesztiválon mutatják be.