Bejegyzések

Friss francia antiszemitizmus-adatok: értelmezés kérdése

Két tudósítás érkezett a postaládámba, gyakorlatilag egyszerre: az első hír szerint 2021-ben – 2019-hez képest – Franciaországban 14%-kal csökkent az antiszemita események száma. A másik közlemény szerint viszont a zsidóellenes cselekmények száma 75%-kal ugrott meg („robbant be”) a tavalyi évben. Mindkét szöveg ugyanarra, a francia Belügyminisztérium, és az SPCJ (Service de protection de la communauté juive), a Zsidó Közösség Védelmi Szolgálata által publikált számsorra, vagyis tökéletesen ugyanarra vonatkozik.Bővebben

Az ablakon kidobott nő esete felzaklatta a francia zsidó közösséget

Soós Eszter Petronella írása. További cikkeit itt találja.

Egy 27 éves muszlim fiatalember kidobott az ablakon egy 65 év körüli zsidó asszonyt – a szomszédját – a párizsi 11. kerületben. A borzasztó eset annyira felzaklatta a francia zsidóságot, hogy a párizsi főügyész is fogadta a közösség vezetőit, hogy tájékoztassa őket a nyomozás állásáról.Bővebben

Botrány egy fiatal külvárosi író ordenáré tweetjei körül

Soós Eszter Petronella írása (további cikkeit itt találja)

24 éves, újságíró, író, az oly sokszor szidott külvárosból tört ki és népszerű: ezt lehetett tudni a francia Mehdi Meklatról, aki írótársával, Badroudine Saïd Abdallahhal ért el sikereket. Sikereket, egészen addig, amíg az internet bugyraiból elő nem kerültek Meklat antiszemita, homofób és rasszista tweetjei, amelyek teljesen új megvilágításba helyezték a a dolgokat.Bővebben

Nemzeti Front: az ördög a részletekben lakik

Soós Eszter Petronella írása (további cikkeit itt találja)

A Nemzeti Front (FN) híres ördögűzési (enyhülési) stratégiája kapcsán sokszor elmondtam már, hogy egy egész pártot nehéz lecserélni pár év alatt a pincétől a padlásig, bár Marine Le Pen elnökké választása óta alapvetően tudatosan dolgozik ezen.Bővebben

Miről szól a burkini-vita?

Soós Eszter Petronella írása (további cikkeit itt találja)

A világsajtó komoly érdeklődéssel figyeli a francia burkini-vitát, illetve azoknak az önkormányzati tiltásoknak a sorsát, amelyek e ruhadarab használatát korlátozzák. Egy dolog biztos: az iszlám franciaországi helyzetével kapcsolatos vita ismét a nők öltözködése kapcsán érte el politikai csúcspontját.Bővebben

Szavazhat-e zsidó Le Pen pártjára?

Soós Eszter Petronella írása (további cikkeit itt találja)

Az idősebb Le Penhez és pártjához, a Nemzeti Fronthoz (FN) kapcsolódó legjelentősebb „márkajellemző” évtizedeken keresztül az antiszemitizmus és a rasszizmus volt. Jean-Marie Le Pen még távoztában is zsidózással múlatta az időt, sőt, éppen ez volt 2015-ös eltávolításának az ürügye.Bővebben

Zsidó áldozatokon vitatkoznak a franciák

Soós Eszter Petronella írása (további cikkeit itt találja)

A nizza merényet és a katolikus pap meggyilkolása után a francia muszlim közösség látványosan kiállt a terrorizmus és az iszlamizmus ellen. E kiállás leginkább idézett – és valóban megható, szimbolikus – pillanata az volt, amikor muszlimok mentek vasárnapi misére, hogy kifejezzék szolidaritásukat a katolikus közösséggel.Bővebben

Kérdések Franciaországnak: Nizza apropóján

Soós Eszter Petronella írása (további cikkeit itt találja)

84 embert megölt, százakat pedig megsebesített a piti ügyeiről ismert Mohamed Lahouaiej Bouhlel tunéziai állampolgár, amikor többtonnás teherautójával a békésen ünneplő nizzai tömegbe hajtott július 14-én, a francia nemzeti ünnep estéjén.Bővebben

Zsinagógából lesz mecset Marseille-ben

Soós Eszter Petronella írása (további cikkeit itt találja)

Marseille városközpontjában, az I. kerületben áll egy elhagyott, graffitivel mocskolt épület, amely 1962-től egészen mostanáig az Or Thora zsinagógaként volt ismert. Ahogy azonban a zsidó közösség tagjai más, gazdagabb városrészekbe költöztek, a zsinagóga gyakorlatilag elvesztette funkcióját, hiszen hívek már alig-alig látogatták.… Bővebben

Szekuláris állam – de pontosan milyen?

Soós Eszter Petronella írása (további cikkeit itt találja)

Amikor állam és egyház szétválasztásáról beszélünk, gyakran elfelejtjük, hogy azt sokféleképpen meg lehet oldani. A szigorú francia modell csak az egyik lehetséges változat – méghozzá talán az egyik leginkább radikális. Ezt a francia modellt sokan és gyakran vádolják, hogy nemcsak szétválasztja az államot és az egyházat, hanem egyenesen vallás- és hitellenes, amennyiben a saját eszméjét és laikus értékrendjét kívánja a hit helyébe állítani (ez a – nem teljesen alaptalanul emlegetett – jelenség szorosan összefügg a francia köztársasági eszmével).Bővebben