Visszaszorult a vallási-etnikai erőszak Franciaországban
(Soós Eszter Petronella cikke)
A rekordnak számító 2015-ös év után 2016-ban jelentősen visszaszorult a vallási-etnikai jellegű erőszak Franciaországban.
A tavalyi év során a zsidó közösséggel szembeni erőszak 65%-kal csökkent, az iszlamofób erőszak pedig 60%-kal, adta hírül előzetes adatok alapján a Le Figaro. A lap kormányzati forrásokból úgy tudja, hogy a 2015-ös 808 antiszemita támadás és fenyegetés tavaly 294 esetre, a muszlimellenes esetek száma pedig 429-ről 173-ra csökkent.
Az adatok prezentálásánál mindig megjegyzik, hogy azok módszertani problémák miatt nem adnak teljes képet a vallásközi erőszak franciaországi helyzetéről, ugyanakkor tény, hogy az összehasonlíthatóság és az idősoros (évről évre megjelenő) jelleg miatt sok minden kiderül az adatokból (a mérések módszertani hiányosságairól, nehézségeiről már korábban is beszámoltam a TEV oldalain).
Ami a 2016-os előzetes adatokat illeti, a számok az erőszakos esetek örvendetes csökkenése ellenére továbbra is azt mutatják, hogy becsült létszámához viszonyítva a zsidó közösséget nagyobb arányban éri erőszak, mint a muszlim közösséget, hiszen a becslések szerint a muszlim közösség nagyságrendileg tízszer akkora Franciaországban, mint a zsidó közösség.
Az említett cikk megjegyzi, hogy a vallási erőszak visszaszorulásának oka lehet a 2015-ös antiszemitizmus és rasszizmus elleni akcióterv és annak végrehajtása, amely úgy tűnik, valóban tud eredményeket felmutatni (a súlyos ítéleteket úgy értékelik, hogy visszatartó erőt jelenthetnek a rasszista erőszak esetében). A 100 millió eurós akciótervet 2015 áprilisában mutatták be, egy kommunikációs kampány mellett azaz újdonság is beletartozik, hogy a büntetőjogban a rasszista és antiszemita indíték minden egyes bűncselekmény esetében súlyosbító tényezőnek minősül.
A jobboldali lap egy másik cikke szerint az antiszemita erőszak (és a muszlimellenes erőszak) Franciaországban sokszor konkrét eseményekhez kötődik, legalábbis az adatok elemzése azt mutatja, hogy időről időre eléri a maximumát, majd visszacsökken egy alacsonyabb szintre.
Ezt erősíti meg a 2015-2016-os tendencia is. A 2016-os csökkenés jelentős része annak köszönhető, hogy év/év alapon az év első felében jelentősen csökkent a vallásközi erőszak, ami a Charlie Hebdo-merényletek (így a Hyper Kacher bolt elleni merénylet) után 2015 januárjában ugrott meg, így a „bázis” is nagyon magas volt.
Úgy tűnik, hogy a sokat emlegetett nagy alija-hullám is csökkenőben volt 2016-ban. Míg 2015-ben ezen a téren is rekordról beszélhetünk, 2016 visszafogottabb kivándorlást mutatott, mint a megelőző év: tavaly „mindössze” 5000 fő hagyta el az országot Izrael felé, ami mintegy 30%-os csökkenést jelent a korábbiakhoz képest. A beszámolók azonban (például itt) aláhúzzák, hogy az elmúlt évtizedben a félmilliósra becsült zsidóság mintegy 40 000 elvándorlót vesztett.
[:]
A szerző további írásai itt olvashatók |
Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő, politológus (ELTE ÁJK, 2009), francia nyelv és irodalom szakos bölcsész (ELTE, BTK, 2008). Egyetemi tanulmányai alatt eltöltött egy évet a párizsi Sciences Po-n, az Eötvös Collegium tagja volt, illetve nemzetközi kapcsolatokat hallgatott a Mathias Corvinus Collegiumban. 2019-ben szerzett doktori fokozatot (PhD) az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Politikatudományi Doktori Iskolájában. A Milton Friedman Egyetem adjunktusa, a 