Soós Eszter Petronella: Kongatják a vészharangot az iskolák miatt a francia titkosszolgálatok
Futótűzként szaladt végig a francia sajtón egy, a francia titkosszolgálatoktól kiszivárgott elemzés tartalma. Eszerint a francia iskolákban aggasztó mértéket öltenek a vallásközi feszültségek, illetve a vallással kapcsolatos problémás viselkedésminták (a beszámolók szerint elsősorban nem mennyiségileg, hanem minőségileg értve az aggasztó mértéket). A szöveg – mely teljes egészében nem került nyilvánosságra – elsősorban a muszlim kisebbség „kommunotarista”, vagyis a köztársasági attitűdtől elkülönülő, csoport- és közösségelvű viselkedési mintáit vizsgálhatja a közoktatásban.
A szóban forgó elemzést a köztársasági elnök, a miniszterelnök és az oktatási miniszter kapta meg, azt azonban nem tudni (és valószínűleg soha nem is fog kiderülni), honnan került ki az Europe1-hoz, amely először számolt be a jelentés létezéséről.
Az anyag szerint volt olyan iskola, ahol a vörös bútorok okoztak gondot, mivel a diákok szerint az iszlám tanításában az tiltott. Máshol a zenehallgatás, esetleg rajzórán az emberábrázolás tiltott volta keltett feszültséget. Volt, hogy a diákok nem akartak uszodába menni, amíg a böjt tartott, nehogy véletlenül vizet nyeljenek. Az étkezés egyébként is gyakori konfliktus-forrás, derült ki a jelentésből, főleg, ha az étel nem halal (ezzel szemben az is előfordult egy iskolában, hogy zaklatták azt a diákot, aki nem halal ételt evett – vagy éppen a halal ételt evő gyerek nem volt hajlandó leülni a disznóhúst fogyasztó társa mellé).
Egyébként amennyiben a jelentés valóban ilyen eseteket tartalmaz – s ismét hangsúlyozom, hogy a teljes szöveget nem közölte a sajtó, az Europe1 is csak azt jelezte, hogy beletekinthetett az anyagba –, igazuk van azoknak a kommentátoroknak, amelyek azt húzták alá, hogy a megnevezett jelenségek semmiképpen sem újak, de legalábbis biztosan nem döbbenetesen újak. Valóban: hosszú évek óta közismert – és semmi esetre sem új – esetek azok például, amikor lányok nem hajlandók levetkőzni-átöltözni a testnevelés órán, vagy pedig az uszodában úszásoktatáson részt venni, vallási megyőződéseikre hivatkozva. Az azonban teljesen új információnak tűnik, hogy a szigorú vallásgyakorlást valószínűleg egyre korábban kezdik el a gyerekek, vélhetően családi hatásra.
A minisztérium egyébként – egy, a laikus államot erősíteni kívánó terv keretében – „segélyszolgálatot” hozott létre a tanároknak és intézményeknek, ahol 24 órán belüli segítséget, tanácsot kérhetnek egy központi munkatárstól, ha vallási jellegű kérdésük, problémájuk akad. Az iskolák az előző félévben egy sorvezetőt is kaptak a vallási feszültségek kezelésére, a laikus értékrend erősítésére. Mint kiderült a hivatalos közlésekből, nemzeti szinten gyűjtött adatok a laikus államot érő iskolai ügyek kapcsán csak 2018 április-június között állnak rendelkezésre – ebben az időszakban azonban több, mint 400 esetről tudni. Ezek ugyanakkor nemcsak muszlimokat érintenek. A minisztérium tehát átlag harminc esetről értesül – naponta. Az ügyek nagy részét, jelezte a kormányzat, a tankerület rendezni tudta, 60 esetben ugyanakkor a tankerült munkatársai személyesen siettek a helyszínre. Sajtóelemzések szerint is egyébként az esetek túlnyomó többsége – párbeszéddel – az intézményen belül valóban megoldódik.
Az iskola az előző évtizedekben is a franciaországi vallási viták középpontjában állt, különös tekintettel a látható vallási jelképek hordására, megjelenítésére. 2004-ben e vita nyomán be is tiltották az iskolában a látható vallási jelképek hordását nemcsak a tanárok, hanem a diákok számára is. A szabályozás a gyakorlatban a muszlim fejkendő ellen szólt, de a törvény az egyenlőség-eszme miatt természetesen nem csak a muszlimokra vonatkozott, hanem például egy-egy nagyobb kereszt vagy Dávid-csillag is a hatálya alá esett.
A francia szabályozásban a vallásgyakorlás egyetlen érdemi korlátja a közrend védelme, ideértve a közszolgáltatásokat is – márpedig a laikus köztársasági iskola annak számít, s különösen közrendi probléma, ha valamilyen vallási okból a közszolgáltatás, mondjuk a tornaóra, meghiúsul. Így nem lenne meglepő, ha az újabb vallási viták és feszültségek ismét az iskola körül csúcsosodnának ki a közeljövő Franciaországában. Mivel azonban a jelentés döbbenetes újdonságokat nem tartalmaz, illetve a közéletet leköti az elhúzódó kormányátalakítás dolga, nem az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy erre a kicsúcsosodásra most kerül sor.
A szerző további írásai itt olvashatók |
Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő, politológus (ELTE ÁJK, 2009), francia nyelv és irodalom szakos bölcsész (ELTE, BTK, 2008). Egyetemi tanulmányai alatt eltöltött egy évet a párizsi Sciences Po-n, az Eötvös Collegium tagja volt, illetve nemzetközi kapcsolatokat hallgatott a Mathias Corvinus Collegiumban. 2019-ben szerzett doktori fokozatot (PhD) az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Politikatudományi Doktori Iskolájában. A Milton Friedman Egyetem adjunktusa, a 
