Se kipa, se kereszt: bekeményít a francia házelnök
(Soós Eszter Petronella írása)
A francia házelnök elővette a szigorú arcát. Először is lecsap a renitens képviselőkre: a távolmaradókra, a szavazásokban részt nem vevőkre bírság vár a már most is létező, de eddig nem igazán alkalmazott szabályok alapján. A Nemzetgyűlés elnöke javaslatára a házbizottság (Bureau) szabályozta továbbá az ülésteremben viselhető ruházatot is, s ennek keretében azt is megtiltotta, hogy a képviselők látható vallási jelképeket (keresztet, kipát, fejkendőt stb.) viseljenek.
A szavazások kevesebb mint kétharmadán részt vevő képviselőkre pénzügyi bírság várhat a házelnöktől, François de Rugy-től, aki úgy vélekedett, hogy a létező szabályokat alkalmazni kell, és a pénztárcánál támadva kell fegyelmezni azokat a képviselőket, akik nem vesznek részt tisztességesen a Nemzetgyűlés munkájában. Ez természetesen az igazolatlan hiányzásokra vonatkozik. Amikor valaki két egymás után következő bizottsági ülésről is hiányzik, szintén büntetésre számíthat – viszont az erre vonatkozó szankciós rendszert már most is alkalmazzák.
A képviselők távolmaradása hetek óta izgatja a házelnököt, mivel a német kollégája, Wolfgang Schäuble januári látogatásán, amikor az Élysée-szerződés megkötésének 55 évfordulóját ünnepelték, alig lézengtek az ülésteremben. Ezzel szemben a német Bundestag sorai sokkal inkább tele voltak, amikor a testület elfogadta ugyanazt az ünnepélyes határozatot, amelyet később a francia Nemzetgyűlés is. A házelnök továbbá kikelt azon képviselők ellen is, akik nem az emberek napi problémáival foglalkoznak, hanem a média-sikerrel és a Youtube-nézettségükkel foglalkoznak – a sajtó szerint ez egy François Ruffinnek, a radikális baloldali Lázadó Franciaország képviselőjének szóló beszólás volt, akinek a parlamenti fellépése hozzájárult az üléstermi öltözködési szabályok szigorításához is.
A képviselők megregulázásának másik fontos lépése ugyanis az üléstermi öltözködés szigorítása. A kötelező nyakkendő-viselési hagyományt éppen a radikális baloldalra tekintettel szüntették meg az új Nemzetgyűlés tavalyi hivatalba lépésekor, ám miután Ruffin egyik parlamenti beszédét egy futball-mezben mondta el, a házbizottság (Bureau) lépett: a képviselőknek mostantól ugyan nem kötelező nyakkendőt hordani, de semleges öltöztben kell megjelenniük, tilos reklám- vagy politikai szlogenekkel, egyenruhával, logókkal megjelenni, látható vallási jelképeket hordani, vagyis bármi olyat felmutatni, megmutatni, ami nem szóban, hanem vizuálisan fejezi ki a megszólaló képviselő véleményét. Az is tilos, ami miatt a magyar parlamentben is sok vita zajlik: bármiféle tárgyi segédeszközt használni.
Ami a látható vallási jelképeket illeti, azok tiltása minden bizonnyal „járulékos” költsége a szabályozásnak, mivel a képviselők egy-két kivételtől eltekintve (egy-egy kereszt, egy-egy fejkendő, illetve egy-egy szimbolikus kipa-viselés) nem igazán jelenítettek meg vallási jelképeket a Nemzetgyűlésben eddig sem. Az új szabályozás átveszi az iskolákra vonatkozó törvény kifejezéseit. A lényeg: ing és blúz alatt diszkréten lehet – a szabály a látványosan elhelyezett szimbólumokat tiltja.
Ezzel kapcsolatban az elégedetlenek egyébként azt a jogos kérdést vetik fel, hogy a képviselőkre miért kell az állami alkalmazottakhoz hasonlóan vonatkoztatni a világnézeti semlegesség követelményét, mikor éppen azért küldték őket a választók a Nemzetgyűlésbe, hogy egy bizonyos világnézetet képviseljenek. Az ellenoldal mellett szóló érv azonban, hogy a képviselő nem részérdekeket, hanem az egész nemzetet, a közérdeket képviseli a köztársaságban, az pedig a francia gondolkodás szerint oszthatatlan… Mindenesetre úgy vélem, azoknak van igazuk, akik úgy látják, hogy a francia laikus gondolkodás radikalizálódásának, állampolgárokra való kiterjesztésének vagyunk folyamatosan a tanúi – ez a szabályozás pedig ennek a radikalizálódásnak egy újabb lépéseként értelmezhető.
A szerző további írásai itt olvashatók |
Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő, politológus (ELTE ÁJK, 2009), francia nyelv és irodalom szakos bölcsész (ELTE, BTK, 2008). Egyetemi tanulmányai alatt eltöltött egy évet a párizsi Sciences Po-n, az Eötvös Collegium tagja volt, illetve nemzetközi kapcsolatokat hallgatott a Mathias Corvinus Collegiumban. 2019-ben szerzett doktori fokozatot (PhD) az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Politikatudományi Doktori Iskolájában. A Milton Friedman Egyetem adjunktusa, a 
