Párosulnak-e antiszemitizmussal a franciaországi zavargások?
A franciaországi zavargások uralják a legtöbb európai lap címoldalát. Az ember természetesen elvárná, hogy a nagy hírcsatornák tudósításai igyekezzenek átfogóan beszámolni róluk, és pontosan elemezni őket. Ezért tanulságos megfigyelni azt az űrt, amely e tudósítás középpontjában áll — írja véleménycikkében Thomas Stern Németországban élő brit-német író, aki számtalanszor írt mér az antiszemitizmus témájában olyan lapoknak, mint a Frankfurter Allgemeine Zeitung és a Jüdische Rundschau.
photo credit:FLICKR
Ha a zavargások egy holokauszt-emlékmű szándékos megrongálásával járnak, és ha az említett megrongálása a zsidók ismételt holokauszttal való fenyegetésének formáját ölti, mint ahogyan az Párizs Nanterre nevű külvárosában történt múlt csütörtökön, ahol a deportálás mártírjainak emlékművére az „On va faire une shoah” (Megismételjük a soát) feliratot firkálták, nehéz elképzelni, hogyan lehetne azt állítani, hogy ezek a zavargások – bármi is volt azk eredeti ok – ne minősülnének antiszemitának.
Mi történik azonban, ha rákeresünk a Google News-ban az „antiszemita zavargások” kifejezésre, akár több nappal a történtek után?
Találunk ugyan beszámolókat a nanterre-i incidensről – ám egyvalami közös. Az olyan izraeli újságoktól kezdve, mint a The Jerusalem Post vagy a Times of Israel, a The Jewish Chronicle az Egyesült Királyságban vagy az Algemeiner az Egyesült Államokban, minden találat zsidó kiadványoktól származik.
Csak a következő oldalakon bukkannak fel találatok az ABC News vagy a USA Today oldaláról is – de ezek egyáltalán nem a közelmúlt franciaországi eseményeihez kapcsolódnak, hanem hónapokkal ezelőtti cikkek a január 6-i washingtoni zavargásokban részt vevő személyekről.
Ha a franciaországi zavargásokról szóló összes információ esetén a New York Timeshoz vagy a Guardianhoz hasonló újságokra, illetve a CNN-re vagy a BBC honlapjára hagyatkozunk – még akkor is, ha a fent említett négy forrást kombináljuk, hogy átfogó képet kapjuk -, akkor semmit nem találunk, így aki antiszemita zavargásokat említ, paranoiásnak fog tűnni
Mintha egy holokauszt-emlékmű megrongálása és egy új holokauszttal való fenyegetés hiánypótló hírnek számítana, amelynek hírértéke azokra korlátozódik, akiket zsidóságuk révén közvetlenül érint; nincs itt semmi látnivaló, ez amolyan „zsidó hír”.
Egy olyan médiatérben, ahol a legkisebb rasszizmusról szóló hír is címlapokat generálhat, ez legalábbis meglepő.
Persze a zavargások szinte eleve kaotikus, decentralizált ügyek, ami miatt nehéz lehet egyetlen incidenst reprezentálónak meghatározni. De nehéz elképzelni, hogy például Trump támogatóit vagy oltásellenes tüntetők zavargásait, ha azok esetén egy holokauszt-emlékművet is megrongáltak volna vagy új holokauszttal fenyegetőztek volna, a legtöbb nagy médium ne írná le antiszemitaként.
És még ha el is tekintünk attól a gondolattól, hogy meghatározó szerepet tulajdonítsunk neki a zavargásokban, és csak elszigetelt incidensként tekintünk rá, az azt övező hallgatás akkor is szembetűnő, és arra utal, hogy egy bizonyos narratíva megőrzése érdekében el akarják kerülni a zavargások „beszennyezését”.
