Németország se lenyelni, se kiköpni nem tudja a BDS-t

Haladó német értelmiségiek állnak ki a bojkottmozgalom mellett, holott számtalan bizonyíték van rá, hogy a BDS nem csupán gazdaságilag lehetetlenítené el a zsidó államot, hanem magát a létét tartja illegitimnek.

Miközben Izrael terroristaként határozta meg az országa elleni bojkottmozgalmat hirdető, antiszemita BDS-hez köthető Samidoun nevű szervezetet (mivel annak közvetlen kapcsolata van a PFLP palesztin terroristáihoz), Németország (ahol szintén aktív a Samidoun) évek óta küszködik a BDS megítélésével.

Tavaly év végén német értelmiségiek egy csoportja nagy nyilvánosságot kapott felhívást tett közzé, amelyben kifogásolják, hogy 2019 májusában a Bundestag antiszemitának minősítette a BDS-t – írja a Jerusalem Post. A német szövetségi parlament akkori indoklása szerint “a BDS módszerei és érvrendszere antiszemita, és a náci Németországra emlékeztető”, ráadásul a BDS “radikalizmusával megbélyegzi az izraeli állampolgárokat, akárcsak a világ más zsidó hitű embereit.” A határozat felszólítja a kormányt, hogy függessze fel az anyagi támogatását az olyan szervezeteknek, amelyek megkérdőjelezik Izrael állam létjogosultságát.

Néhány hónapra rá azonban kiderült, hogy a berlini kormány valójában semmilyen lépést nem tervez a BDS ellen, a gazdasági tárca legalábbis azzal érvelt, hogy az Izraellel szemben kritikus vagy ellenséges magatartás büntetőjogi megítélése nem a szövetségi kormány, hanem az illetékes nyomozó hatóságok feladata.

A szaktárca azonban akkor sem a májusi Bundestag-határozatra nem hivatkozott, sem azt nem említette, hogy nemcsak a gazdaságról van szó: szoros a kapcsolat a BDS-mozgalom és palesztin terrorszervezetek között is, az izraeli Stratégiai Ügyek Minisztériuma több mint száz kapcsolatot talált két ismert palesztin terrorszervezet és a zsidó állam elszigeteléséért küzdő nemzetközi bojkottmozgalom között. Nem véletlen, hogy a Trump-adminisztráció tavaly antiszemita szervezetként vette nyilvántartásba a BDS-t.

A 2020. decemberi értelmiségi felhívás tehát (amely a német alaptörvény szólásszabadságot biztosító paragrafusára hivatkozva magát “Alaptörvény 5.3 világra való nyitottság kezdeményezésnek” nevezi) még egy olyan, konszenzussal elfogadott parlamenti határozatot is sokall, amelynek láthatóan semmilyen gyakorlati következménye nincs. Nem véletlenül írta az Israel Hayom berlini tudósítója januárban, hogy a döntés “valójában azt a célt szolgálta, hogy megakadályozza a BDS tevékenységének teljes tiltását az országban.”

A “világra való nyitottság” nevű értelmiségi kezdeményezés sérelmezi, hogy “ennek az állásfoglalásnak az alkalmazásával az antiszemitizmus vádját arra használják, hogy fontos hangokat félretoljanak és eltorzítsák a kritikus álláspontokat.” Magyarán: német értelmiségiek ismét Izrael állam “bírálatának” jogáért harcolnak, és logikus, hogy küzdöttek az IHRA antiszemitizmus-definiciójának elfogadása ellen is, hiszen az a zsidó állam létjogosultságnak megkérdőjelezését is antiszemitizmusnak tartja. Nem véletlen, hogy az IHRA definicióját még csak nem is említi a felhívás.

A felhívás pro forma elítéli ugyan Izrael bojkottját, ám üzenete az, hogy a BDS nem antiszemita, csupán Izrael politikáját bírálja, az pedig bele kell hogy férjen a szólásszabadságba. Ez utóbbit természetesen senki nem vitatja, de a BDS jóval túlmegy ezen, hiszen számtalan bizonyíték van rá, hogy nem csupán gazdaságilag lehetetlenítené el a zsidó államot, hanem magát a létét tartja illegitimnek.

“A német kulturális aktivisták ugyanakkor teljesen – és talán szándékosan – figyelmen kívül hagyják az antiszemitizmus veszélyes valóságát, beleértve az Izrael és az izraeliek elleni uszítást, és beleértve a háborús bűnök és a rasszizmus hamis vádjaira alapuló bojkottokat is. Ez az uszítás közvetlenül kapcsolódik a zsinagógák, múzeumok és egyes zsidók elleni erőszakos támadásokhoz” – állapítja meg a Jerusalem Post szerzője, megjegyezve: a kampányt láthatóan jól megfinanszírozták, az azonban nem transzparens, hogy ki által.