Folytatódik a francia egyetemeken az iszlám-vita

Folytatódik a francia egyetemeken az iszlám-vita

Ahogy arról a TEV oldalain korábban beszámoltunk, a Covid-járvány örvén komoly minipolémiát kavart a francia felsőoktatási minszter azon kérése, hogy induljon vizsgálat azó vitatott, ún. iszlamo-balosság egyetemi, kutatási jelenlétével kapcsolatban. Mint azt korábbi cikkünkben jeleztük, nem úgy tűnik, hogy a francia kormánytöbbség most mélységében akarná lefolytatni ezt a vitát. Ugyanakkor a vita ettől függetlenül is zajlik, most éppen Grenoble egyik elitegyetemén tört ki egy nagyon „tanulságos”, a helyzetet és felmerült kérdéseket elég jól illusztráló botrány.

Az eset tehát a grenoble-i Institut d’études politiques (Sciences Po, politikatudományi iskola) falai között kavart vitát. Az intézményben plakátok, falragaszok jelentek meg, amelyek fasizmussal és iszlamofóbiával vádolnak két oktatót. Méghozzá név szerint. A ragaszok képeit az egyik legnagyobb diákszakszervezet, az Unef helyi csoportja is megosztotta a közösségi médiában, mjad törölte, és visszakozott. Miközben egyes – inkább baloldali – szakszervezetek inkább a diákokkal szimpatizálnak és a médiát vádolják az eset felfújásával, az intézmény igazgatótanácsa elítélte a plakátolást és feljelentést is tett (továbbá országos lapban is megjelentetett egy nyilatkozatot). A nyomozás elindult, a tanárok védelmet kaptak.

Sajtóhírek szerint a grenoble-i intézményben egyes hallgatói érdekcsoportok, szervezetek és egyes tanárok között hetek óta paprikás a hangulat. Úgy tudni, az egyik érintett, iszlámmal kapcsolatos órát tartó oktató megírta a Union syndicale Sciences Po Grenoble nevű szervezethez tartozóknak, hogy ne látogassák soha többé az óráit (ezért feljelentették, de lezárták a nyomozást). Ennek az előzménye az, hogy az iszlámról szóló óráját a hallgatók tulajdonképpen iszlamofóbiával gyanúsították, és ezen esetek, tanári megnyilatkozások jelentésére szólítottak fel, hogy szükség esetén töröltethessék a kurzust a kínálatból (a diákszervezet hallgatói közvélemény-kutatásról beszél). A másik oktatóval, egy némettanárral az ő állítása szerint novemberben alakulhatott ki feszültség, amikor egy diszkriminációellenes hét programjait készítették elő, és a tanár kétségbe vonta az iszlamofóbia fogalmának a létjogosultságát, szélsőségesek eszközének nevezve azt. Egyes hírek szerint az első kolléga itt csatlakozott a második álláspontjához, így ért össze a konfliktus.

A grenoble-i eset nem önmagában érdekes (bár úgy is bőven izgalmas), hanem a kontextus miatt. Néhány fontos szempont az értelmezéshez:

• Egyrészt zajlik a már említett iszlamo-balosságról szóló vita. E vitának tökéletes illusztrációja a grenoble-i polémia. Az biztos, hogy az iszlamofóbia és / vagy az iszlamo-balosság robbanásveszélyes témának számítanak, tárgyalásuk láthatóan nehézkessé vált a francia közéletben és egyetemeken. Az egyes tanári és diák-érdekcsoportok kölcsönösen tudománytalansággal, ideologizálásással, illetve elhallgattatással, cenzúrázással vádolják egymást.

• A grenoble-i eset gyakorlatilag annyira bonyolult, hogy beletelik egy kis időbe, mire az olvasó ki tudja silabizálni, hogy „ki kezdte” a másik minősítését, elhallgattatását, a másik kiküldését stb. A megoldás hagyományos, eljárásjogilag is értelmezhető útja minden bizonnyal nem sajtóhírek értelmezése, hanem egy belső vizsgálat (esetleg egy többekre kiterjedő, komplex fegyelmi eljárás, vagy legutolsó esetben egy rendőrségi nyomozás) lenne. A közösségi média korában azonban egyre nehezebb az efféle intézményi konfliktusokat az intézmények falain belül tartani. A sajtóhírek elkerühetetlenek. Elég egy megosztás, és országos jelentőségű ügy lesz a belső vitából. Különösen, ha az a belső vita kapcsolódik az amúgy is napirenden lévő országos témákhoz.

• A Nemzetgyűlés előtt már elfogadott szeparatizmus elleni törvénycsomag része egy olyan módosító javaslat, amellyel a kormányoldal éppen az olyan személyeket felismerhetővé tevő netes kiszerkesztések ellen lépne fel, mint amelyek Samuel Paty halálához vezettek 2020 októberében. Felmerül a kérdés, hogy ez az eset, amikor az adott személyek munkahelye és neve nyilvánossá vált, nem esne-e a szabályozás hatálya alá, ha a módosítás már hatályos lenne. (Nem hatályos, mert a felsőház, a Szenátus még nem tárgyalta. A francia parlamenti munka bonyolultabb és hosszadalmasabb, mint az egykamarás magyar parlament működése.)

• Látszik, hogy a francia fiatalok, így az egyetemisták értékrendjében a személyes és csoportalapú tisztelet követelése – ahogy azt a közvélemény-kutatások és azok elemzései egy idő óta sugallják – egyre fontosabbá válik, sokszor a vitánál is fontosabbá. Ez nyilvánvalóan a szólásszabadság kérdésének a felvetéséhez vezet, elméletben és gyakorlatban is. Természetesen a most zajló iszlamo-balosság-vita is részben erről szól.

Végül, a grenoble-i eset rámutat a francia egyetemi közeg rendkívül rossz hangulatára. A járvány kitörése óta lehet tudni, hogy a hallgatók nagyon rossz anyagi és mentális helyzetben vannak a bezártság és az anyagi erőforrásaik, a diákmunkalehetőségek beszűkülése miatt. Ilyen környezetben nyilvánvaló, hogy a düh, a feszültség is nő, ami természetesen táptalaja lehet a hasonló egymásnak eséseknek.

 

Soós Eszter Petronella 

Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő, politológus (ELTE ÁJK, 2009), francia nyelv és irodalom szakos bölcsész (ELTE, BTK, 2008). Egyetemi tanulmányai alatt eltöltött egy évet a párizsi Sciences Po-n, az Eötvös Collegium tagja volt, illetve nemzetközi kapcsolatokat hallgatott a Mathias Corvinus Collegiumban. 2019-ben szerzett doktori fokozatot (PhD) az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Politikatudományi Doktori Iskolájában. A Milton Friedman Egyetem adjunktusa, a www.franciapolitika.com szerkesztője. A szerző további írásai itt olvashatók