Finnországot megrótták a terjedő antiszemita gyűlöletbeszéd miatt

Finnországnak többet kell tennie a gyűlöletbeszéd ellen, amellyel az ország kis zsidó közösségének szembe kell néznie – mondta az Európai Bizottság és annak antiszemitizmust figyelő szerve.

Katharina von Schnurbein, az EU antiszemitizmus-figyelője nemrégiben Finnországban tett látogatást, ahol rámutatott, hogy sem a hatóságok, sem a finn közvélemény nincs teljesen tisztában a lappangó antiszemita érzelmekkel. Állítását egy felmérésre alapozta, amely szerint minden második európai állampolgár problémának tartja az antiszemitizmust hazájában. Ez a szám a finnek körében mindössze 17 százalék volt.

A zsidókat bűnbakként találták meg az olyan válságok során, mint a Covid-járvány. A TEV is beszámolt róla, hogy az antiszemitizmus a járvány idején Finnországban is egyre nagyobb méreteket öltött, különösen az interneten, ráadásul a legtöbb incidenst be sem jelentették.

A helsinki zsinagóga

A mintegy 2000 tagot számláló kis finnországi zsidó közösségnek tavaly 450 ezer euróra kellett növelnie biztonsági költségvetését, ez az összeg 2017–ben még 200 ezer euró volt. A finn zsidó közösség elnöke tavaly arról panaszkodott, hogy Finnországban nincs világos, strukturált stratégia a gyűlölet-bűncselekmények elleni küzdelemre. Szerinte ezért több befektetésre lenne szükség a felismerésük és nyomon követésük terén. A kiszabott büntetések túl alacsonyak, ráadásul hosszú időbe telhet, mire egy gyűlölet-bűncselekménynél egyáltalán felismerik, hogy megtörtént.

Az antiszemitizmus vagy a holokauszt tagadása Finnországban nem számít bűncselekménynek, csak a gyűlöletkeltés. Az Yle finn lapnak adott interjújában von Schnurbein ezért a törvényhozókat a jogszabályok szigorítására buzdította. Szerinte a kérdés és a fenyegetettség bagatellizálása veszélyes következményekkel járhat.

Példaként a holokauszt történetének eltorzítására Oroszországot hozta fel, amely az inváziót Ukrajna “nácitlanításával” indokolja. Mint elmondta, az EU új digitális szolgáltatásokról szóló törvényének célja az online dezinformáció és gyűlöletbeszéd, köztük az antiszemitizmus elleni küzdelem.

“Finnország kis nyelvterület, ezért finn nyelvű szakértőkre is szükségünk van az antiszemita tartalmak felkutatásához” – mondta.
Von Schnurbein állást foglalt az állatjóléti jogszabályok tervezett módosításával kapcsolatban is, a zsidó közösség ugyanis aggódik amiatt, hogy Finnországban betiltanák a kóser vágást, a kábítás nélküli vágást. Von Schnurbein védelmébe vette a vallásos vágási módszert: “A rituális vágás fontos a zsidók és a tatárok számára. Nem sok állatról van szó” – jelentette ki.