Emlékezéssel és oktatással a gyűlölet ellen
Nagyon nehéz szembeszállni a Holokauszt démonaival, ezért az oktatás lehetőségeit is ki kell aknáznunk, hogy rávilágítsunk a gyűlölet és az előítéletek okaira. A tapasztalatok és a tudományos kutatások is azt bizonyítják, hogy az előítéletesség kialakulásában elsődleges szerepet játszik a tudatlanság és az ismerethiány. Ezt igazolta a Tett és Védelem Alapítvány megbízásából a Medián Közvélemény – és Piackutató Intézet által 2013. novemberében készített tanulmány is.
Június 10-11-én a világ minden tájáról érkeztek szakemberek a Közép-európai Egyetem (CEU) „A Holokauszt emlékezetének jövője” című konferenciájára, mely Pető Andrea (professzor, CEU), Helga Thorson (professzor, University of Victoria), és Bíró Anna-Mária (igazgató, Tom Lantos Intézet) közös szervezésében, valamint az USA, Norvégia és Svédország nagykövetségei, az Izraeli Kulturális Intézet, Friedrich Ebert Alapítvány, és az iWitness Holocaust Field School Project támogatásával került megrendezésre. Az esemény része a CEU Holokausztról folytatott nyilvános vitájának, melynek célja a történelmi igazság megőrzése és tisztelete. Ahogy a konferencia szervező
John Shattuck, a CEU elnöke és rektora személyes tapasztalatairól számolt be a népirtásokkal kapcsolatban. Shattuck nemzetközi diplomataként találkozott szerbekkel akik boszniai menekülteket bújtattak és mentettek, illetve Ruandában olyan hutukkal, akik megtagadták, hogy részt vegyenek tuszi szomszédaik meggyilkolásában. Shattuck aláhúzta, hogy az ilyen hétköznapi emberek emlékét és örökségét példaként kell állítani a Holokauszt oktatás fókuszába, akik bátran szembeszálltak a sátánnal.
Paul Shapiro, az amerikai Holokauszt Emlékmúzeum egyik oktatási vezetője rámutatott, hogy múzeuma nemcsak a zsidók üldözését mutatja be, hanem azt is, hogy a nácik és csatlósaik mit műveltek a többi áldozattal is. Ezzel teszik mindenki számára nyilvánvalóvá, hogy adott esetben bármelyikünk üldöztetés áldozatává válhat. Intézményében a Holokauszt oktatás és emlékezés révén rávilágítanak, hogy egy művelt társadalom, majd vele együtt egy egész kontinens milyen szélsebesen hagyott maga mögött minden etikai normát és civilizációs értéket, amit több mint 2000 éves történelme során felhalmozott. Ez fontos figyelmeztetés számunkra, akik elég szerencsések vagyunk ahhoz, hogy demokráciában élhessünk. A Holokauszt oktatás pajzsként szolgálhat a szélsőségek és autoriter tendenciák ellen is, melyek elsőként a szabad média és vélemény-nyilvánítás korlátozásában, az igazságszolgáltatás függetlenségének kikezdésében, a választási szabályok manipulatív „reformjában” nyilvánulnak meg.
Norvégia és Svédország nagykövetei aggodalmukat fejezték ki a saját országaikban és egész Európában tapasztalható rasszizmus, xenofóbia és antiszemitizmus növekedésével kapcsolatban.
Keményen kell dolgoznunk, hogy megőrizzük toleráns társadalmainkat – mondta a norvég nagykövet. Nem szabad megismételnünk Európa XX. századi hibáit, biztosítanunk kell, hogy a jövő generációi megértsék ennek konzekvenciáit.
Barna Ildikó az ELTE professzora a magyar lakosság antiszemitizmusra és 
romaellenességre való fogékonyságát jelző, riasztó felmérésekről beszélt. A Tett és Védelem Alapítvány megbízásából Bodó Kristóffal (jogász, TEV) közösen a saját esettanulmányaikra alapozva tananyagot fejlesztettek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Rendészettudományi Kar hallgatói számára a gyűlölet-bűncselekmények hátteréről, és társadalmi következményeiről. Ezek a diákok, későbbi karrierjük során gyakran találkozhatnak gyűlölet-bűncselekményekkel, különösen a rendőrségi munkában, ezért nagyon fontos számukra az előítéletek szociálpszichológiai és szociológiai hátterének ismerete – mutatott rá Barna Ildikó. A tananyag – a tervek szerint – akreditált képzés formájánam beépül a NKE tanrendjébe.
A konferencia Ilan Mor izraeli nagykövet beszédével zárult.
