Egy brit tanulmány szerint az iszlamista antiszemitizmus nem szűkíthető le az izraeli–palesztin konfliktusra

A Counter Extremism Group (CEG) hétfőn megjelent legújabb jelentése arra figyelmeztet, hogy az iszlamista antiszemitizmus komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelent az Egyesült Királyság számára.

A kutatás alapját William Shawcross vizsgálata adta, aki a brit kormány Prevent elnevezésű terrorelhárító programjának független felülvizsgálója, és aki már korábban javasolta, hogy a brit kormánynak jobban kellene foglalkoznia az antiszemitizmus iszlamista és szélsőjobboldali megnyilvánulásaival.

A CEG kutatása 2023-ban indult, de a 2023. október 7-i Hamász terrortámadás jelentősen befolyásolta annak fókuszát.

Radikalizáció és a sérelemtörténetek

A kutatás során hat szakértőt kérdeztek meg, köztük volt iszlamista aktivistákat, kutatókat és zsidó szervezetek képviselőit. Bár nézeteik különböztek, mindannyian hangsúlyozták a sérelemtörténetek központi szerepét a radikalizációban. A palesztin–izraeli konfliktus az egyik ilyen hivatkozási alap, ám nem az egyetlen vagy legfontosabb: a muszlim szenvedés ábrázolása és a „védekezésre szólító narratíva” sokkal nagyobb szerepet játszik a toborzásban.

Az egyik megszólaló szerint a konfliktus azért válik hangsúlyossá, mert

„könnyen leegyszerűsíthető jók és rosszak harcára: szegény muszlim áldozatok az ördögi zsidók ellen”.

Ez a leegyszerűsített képlet jól alkalmazható a radikalizáló propaganda céljaira, amely gyakran a nyugati antiszemita összeesküvés-elméletek elemeit is beépíti.

A konfliktus eszkaláló hatása

A jelentés szerint az izraeli–Hamász fegyveres összecsapások mindig antiszemita fellángolásokhoz vezetnek, majd a gyűlöletkifejezések szintje sosem tér vissza a korábbi szintre, hanem egy új, magasabb „normális szint” áll be.

Több interjúalany is megjegyezte: sok muszlim számára Izrael létrejötte önmagában sértő, mivel a zsidók történelmileg másodrendű státuszban élhettek csak a muszlim világban, nem pedig szuverén államként. Ez a feszültség „védelmi dzsiháddá” formálható, ahol Izrael visszafoglalása „iszlám földként” jelenik meg.

Koalíciók az iszlamizmus és a nyugati baloldal között

A jelentés hangsúlyozza: az iszlamista retorika teológiai érveket és emberi jogi, antikolonialista nyelvezetet vegyít, hogy szövetségeket építsen ki a nyugati baloldallal. Az egyik példaként idézett szervezet, a „Palestinian Scholars Organisation” állítólag modellprédikációkat terjesztett a 2023. október 7-i támadások után, amelyeket brit mecsetek vettek át.

Az antiszemitizmus felismerésének nehézségei

A tanulmány kiemeli, hogy az iszlamista antiszemitizmust sok hivatalos intézmény nem ismeri fel vagy nem érti, szemben a szélsőjobboldali antiszemitizmussal. Egy interjúalany úgy fogalmazott:

„Ha valaki nyíltan csodálja Hitlert, az egyértelmű antiszemitizmus. De ha valaki ugyanezt iszlamista kontextusban teszi, gyakran nem ismerik fel, hogy miről van szó.”

Ez a jelenség a brit rendőrség gyakorlatában is megjelenik: több megmozdulást engedélyeznek, és csak utólag történik intézkedés, mert a rendőrök „nem tudják, mit kell figyelniük”.

Az EDI-programok visszahatása

A társadalmi egyenlőség, sokszínűség és befogadás (EDI) kezdeményezések ironikus módon néha alátámasztják antiszemita toposzok és összeesküvés-elméletek terjedését – mondják a kutatók. Egy megkérdezett szerint:

„Az EDI gyakran megerősíti a ‘fehér elnyomók kontra elnyomottak’ bináris gondolkodást. Így Izraelt a fehér elnyomóval, a zsidókat pedig a fehér elnyomók hálózatával azonosítják – ami antiszemita összeesküvés-elméletekhez vezet.”

A jelentés arra figyelmeztet: ha az antiszemitizmust kizárólag a fehér brit szélsőjobboldalhoz kötjük, az torz képet ad a fenyegetés valódi természetéről. A brit zsidó közösség sokkal nagyobb veszélyt lát az iszlamista antiszemitizmusban, és a jelentés szerint jó okuk van erre.

Felmérések szerint a brit muszlimok körében lényegesen magasabb az antiszemita és Izrael-ellenes attitűd, mint az általános lakosságban, és ez a tényező erősebb előrejelzője az extremizmus iránti nyitottságnak, mint bármilyen más demográfiai adat.