Elítélték a Jobbik Csongrád megyei sajtófőnökét holokauszttagadás miatt

A nemzeti szocialista rendszer által elkövetett népirtás tagadása miatt ítélték el a Jobbik üllési elnökét, Dobi Zsoltot. A szegedi járásbíróság a politikust 100 óra jóvátételi munkára, valamint – ahogy a hasonló ítéleteknél már-már szokásossá vált – a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont meglátogatására kötelezte, utóbbiról köteles lesz beszámolót írni pártfogójának.

Az Árpád Népe egyik címlapja (forrás: mandiner.hu)

Az Árpád Népe egyik címlapja (forrás: mandiner.hu)

Az ítélet tárgyát képező írás a Jobbik Magyarországért Mozgalom üllési alapszervezetének hivatalos lapjában, az Árpád Népében jelent meg 2011-ben. A cikkben (amely korábban az alapszervezet honlapján is elérhető volt, de a nyomozás elindulása óta lekerült onnan) többek között ilyen és ehhez hasonló állítások olvashatók: „Semmilyen tárgyi bizonyítékot nem találtak, amely alátámaszthatta volna a zsidók tömeges legyilkolását. Se képeket, se terveket, se dokumentumokat. Semmit.”, illetve, „a többi, utólag gázkamrának kikiáltott épületben, ahol állítólag több millió zsidót gyilkoltak meg, nem találtak ciánnyomokat, sem pedig bármiféle olyan bizonyítékot, amely alátámasztotta volna a szemtanúk zavaros beszámolóit”. Az írásra Bodnár Dániel, a Tett és Védelem Alapítvány kuratóriumi elnöke hívta fel a hatóságok figyelmét még 2013-ban.

Dobi Zsolt egyébként jelenleg is a Jobbik üllési alapszervezetének elnöke, saját elmondása szerint a Csongrád megyei Jobbik sajtófőnöke, illetve a szervezet lapjának a szerkesztője, a párt színeiben egyéni listás képviselőként indult a 2014-es önkormányzati választásokon.

Az ítélet kihirdetésekor a bíró közölte, nem volt kétség afelől, hogy az újságot az alapszervezeti elnök szerkesztette, és a jobbikos alapszervezet terjesztette (a pártszervezet 1 200 címre juttatta el a kiadványt), abban az alapszervezet más tagjai is részt vettek. Az ítéletben a bíróság nem írta elő, hogy hol szükséges a jóvátételi munkát végezni, a hirdetéskor a bíró javasolta, hogy valamelyik zsidó egyházi szervezetnél végezze. Az ítélet nem jogerős, az ügyész és a vádlott is fellebbez.

A napokban több jobbikos alelnök, köztük Novák Előd leváltása kapcsán ismét a sajtó érdeklődésének középpontjába került a Jobbik úgynevezett néppártosodása. Egyes vélemények szerint Vona Gábor leszámolna a párton belüli szélsőségesekkel, hogy a pártját eladhatóbbá tegye a szélesebb szavazórétegek és a külföldi diplomácia előtt, bár Vona Gábor azt nyilatkozta, nem a radikalizmus visszaszorításáról szól a döntés. Az eddigi tapasztalatok alapján valóban úgy tűnik, hogy a Jobbik mérséklődése nem tekinthető többnek egy kommunikációs stratégiánál: bár a néppártosodás elvileg már évek óta tart, eddig a Jobbikban lényegében semmilyen szankció nem ért senkit szélsőséges megnyilvánulásokért. Sőt, időközben egy újabb szélsőséges irányzat is a képbe került, ráadásul Vona Gábor közvetlen környezetében. A Jobbik néppártosodásának ellentmondásairól tavaly háromrészes cikksorozatban írtunk:

https://tev.hu/a-fordulat-es-ami-mogotte-van/

https://tev.hu/a-fordulat-es-ami-mogotte-van-2/

https://tev.hu/sikertelen-probalkozas/