Száz évvel ezelőtt, amikor 1920-ban a nemzetgyűlés megszavazta a numerus clausus törvényét, a zsidó fiatalok ezrei szorultak ki a felsőoktatásból. A szomorú eset megoldására egy szűk réteg egy zsidó egyetem felállítását gondolta ki. A terv nem valósult meg, de elképzeljük, milyen lett volna…
„Magyarország valószínűleg a zsidók számára legbiztonságosabb hely jelenleg Európában” – mondta Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) főrabbija a Magyarország Barátai Alapítvány által szervezett nemzetközi „Hungary at First »Site« (Magyarország első „helyen”) Konferencián”, melyet a pandémia miatt online rendeztek meg. „Annak ellenére, hogy a társadalom egy részének vannak antiszemita érzései, nincs az országban fizikai atrocitás, ellentétben néhány nyugat-európai országgal” – mondta az EMIH vezető rabbija.
Köves Slomó rabbi előadásában megemlítette a Tett és Védelem Alapítványt (TEV), melynek létrejöttében a szélsőjobboldal megjelenése, a Jobbik növekvő népszerűsége és egyes politikusok ellentmondásos kijelentései játszottak főszerepet az elmúlt évtized közepe táján, valamint abból a gondolatból táplálkozott, hogy a zsidó közösségek felelősek önmagukért .
Az alapítvány jogi segítséget nyújt az áldozatok számára, foglalkozik a holokauszt-tagadás ügyeivel, illetve jogszabály előkészítésben működik közre. Az alapítvány kutatással és monitorozással is foglalkozik, mely tevékenységüket az utóbbi időben további nyolc országra terjesztettek ki. A harmadik pillér, az oktatás (programok, tankönyvek, tanfolyamok), amelyet Köves Slomó a legfontosabbnak tart.
„Ami az antiszemita tendenciákat illeti, Magyarország nemzetközi összehasonlításban mindenképpen biztonságosnak számít” –mondja Köves. A TEV felmérése szerint 2019-ben csupán 35 esetben történtek antiszemita incidensek Magyarországon. Ez az adat lényegesen jobb, mint a nyugati országok (Hollandia, Franciaország, USA vagy Nagy-Britannia) hasonló adatai, ráadásul még a szomszédos Ausztriában is több esetet regisztráltak a korábbi években.
„Ennek ellenére az antiszemita érzések mindenképpen jelen vannak a magyar társadalomban.” – mutatott rá Köves Slomó. A „mérsékelten antiszemiták” száma 10-18%, az „erős antiszemita attitűdök” aránya 18-27% között mozog. A magyar társadalom körülbelül kétharmadának egyáltalán nincsenek antiszemita érzései. Aggasztó azonban – mutatott rá a rabbi –, hogy a mérsékelt antiszemitákban a zsidóellenes érzések erősödni látszanak, amit Köves a Jobbik megerősödésének tulajdonít, mely elfogadhatóbbá tette a szélsőjobboldali nézeteket.
Köves Slomó szerint mindezen jelenségek mellet, míg a világ számos részén a zsidó embereknek gyakran túlélési stratégiákra van szükségük, amikor kimennek az utcára, addig Magyarországon ez nincs így. „Magyarország ugyanakkor még mindig egy olyan ország, ahol a lakosság nagy része valóban hisz antiszemita ideológiában, de ez nem csak a magyarokra jellemző” – állítja a rabbi.
Köves Slomó elismerte, hogy a Jobbik a centrum irányába mozdult 2016 után, és most magát néppártnak nevezi, de úgy véli, a Jobbikból továbbra is hiányzik korábbi kijelentéseik magyarázata, oka, és az egyértelmű elhatárolódás korábbi „elfogadhatatlan” kijelentéseiktől és álláspontjaiktól. A rabbi szerint nincsenek látható erőfeszítések egy alapokat érintő változásra. Rámutatott a TEV közvélemény-kutatásaira, amelyek során kimutatták, hogy míg a többi párt „antiszemita beállítottságú” szavazóinak aránya 15-40% között mozog, addig ez a Jobbik esetében még mindig 60-70% körül ingadozik, ami az elmúlt öt évben sem változott.
Arra a kérdésre, hogy az Orbán-kormány Soros-ellenes kampánya negatív hatással volt-e az országban tapasztalható antiszemitizmusra és a zsidó közösség életére, Köves elismerte, hogy bár nem találta „elegánsnak” a kampányt, ugyanakkor ismét hivatkozott a korábbi közvélemény-kutatásukra. „Elég megdöbbentő megállapításaik” szerint a politikai felhangok ellenére a válaszadók általában nem kötötték össze Soros Györgyöt a zsidósággal, és a kampánynak nem volt számottevő hatása az antiszemitizmusra. Az antiszemita incidensek száma sem emelkedett a kampány és az óriásplakátok megjelenése óta – állította.
A Sorsok Háza projektet 2013-ban jelentették be a magyar holokauszt 70. évfordulójára. Miután azonban a koncepcióért felelős Schmidt Mária történész és a zsidó közösségek közötti nézeteltérések miatt megtorpant a kivitelezés 2017-ben, a következő évben felkérték az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséget, hogy vállalja a projekt vezetését. Köves Slomó szerint keményen dolgoznak rajta, de „az ilyen nagyszabású projektekhez mindenképpen időre van szükség”.
„Jelenleg ismert tervezőcégek és a holokauszt leghíresebb történészei dolgoznak a kiállításon” – mutatott Köves Slomó az asztalán heverő, publikálatlan tervekre. A lehetséges nyitást még a 80. évforduló (2024) előttre jósolja.
Mohamed Gnabaly, Île-Saint-Denis (Seine-Saint-Denis) színesbőrű polgármestere november 10-én arra ébredt, hogy ismeretlenek halálos fenyegetéssel kísért horogkereszteket pingáltak a házára. Aznap a szomszédok értesítették, hogy nézzen már ki, mi van az ajtaján. Az eset nemcsak az önkényuralmi jelkép használata miatt figyelemre méltó, hanem azért is, mert rámutat egy szélesebbb tendenciára és egy igen hangos franciaországi vitára.
Bár Mindenszentekkor még lehetett misézni, s a zárás előtti utolsó pillanatokban a muszlimok is megünnepelhették a ,Mohamed próféta születése napját, azonban az újabb „karantén” a franciaországi egyházi közösségeket összességében nehéz helyzetbe hozta. Hatalmas vita és tiltakozás tört ki, különösen a katolikusok köreiben, hogy azt újabb korlátozások hozta tiltás nem sérti-e aránytalanul és igazságtalanul a vallás- és lelkiismereti szabadságot.
Emmanuel Macron október elején egy nagyívű beszédben rajzolta fel, hogy mit kíván tenni az iszlamista szeparatizmus ellen. A beszédben a francia köztársasági elnök többek között az iskola jelentőségét hangsúlyozta, mutatva, hogy a gyerekek egyre nehezebben fogják tudni elkerülni az állami oktatást, és a francia köznevelés keretében elsajátítandó értékeket. Mint ahogy a potenciálisan térítést végző, de civilként megjelenő szervezetek ügyeibe is aktívabban szólnának bele, s komolyabban kontrollálnák a finanszírozás ügyét, a pénz útját is. A hatósági keménységet mindenesetre már demonstrálták, amikor októberben elkezdtek célzottan ellenőrizni, illetve feloszlatni ismert, radikalizmussal gyanúsított szervezeteket. Ugyanakkor az elnök által kitűzött cél nem könnyen elérhető, számos nehézség áll az útban.
A sokadik olyan elemzés jelent meg, melyből az derül ki, hogy a fiatal muszlimok egy része – ebben a felmérésben 10-ből mintegy 6 fő – a Köztársaság törvényei elé helyezné a vallási törvényt. Ezúttal az IFOP közvélemény-kutató adatai mutatják azt, hogy elvi táptalaja bőven lehet az ideológiai térítésnek. Még akkor is, ha tudjuk, hogy a szigorúan vett vallási radikalizmus és a terrorista radikalizáció (egyelőre?) keveseket érint.
Bizarr vandalizmusra hívta fel a figyelmet kedd reggel a miabonyunk.hu Facebook-oldala, melynek bejegyzése szerint valaki péntek éjjel horogkeresztet fújt egy közlekedési táblára, a közelben lévő bolt falát is elcsúfította, egy kerítésre pedig az alább látható feliratot festette fel.
Az elmúlt évek radikális iszlamista hátterű európai terrorcselekményeinél vagy egyértelmű volt, vagy rendre felmerült a kérdés, hogy van-e antiszemita motivációjuk. Az európai zsidóságot és egész Európát megrázta a 2012-es toulouse-i merénylet: egy szélsőséges szalafista terrorista motorról rálőtt egy zsidó iskola előtt várakozó csoportra. Három gyermek és egy tanár meghalt. Ez a véres esemény is hozzájárult ahhoz, hogy az európai zsidóság most minden eddiginél körültekintőbben figyeljen oda közösségei védelmére.