A nyilas író helyett a híres orvos nevét viselheti a kecskeméti Nyírő utca

A Tett és Védelem Alapítvány (TEV) január végén kereste meg a Bács-Kiskun Megyei- és a Pest Megyei Kormányhivatalokat, mert Kecskeméten és Szigetszentmiklóson egyaránt Nyirő József nevét viseli egy-egy utca, illetve köz, holott a hatályos törvények szerint magyarországi közterület nem viselheti olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett. Márpedig a Szálasi-kormányt a Nagynémet Birodalomba is követő író a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása szerint is tevékeny részt vállalt önkényuralmi rendszer fenntartásában, így nevének közterület-elnevezésként való felhasználása törvényileg tilos. Kecskeméten viszont úgy döntöttek, hogy megtartják a helyi Nyírő köz elnevezését, ám a közterület neve ezentúl nem Nyirő Józsefre, hanem a híres orvosra, Nyírő Gyulára fog utalni. A TEV üdvözli, hogy a kiváló tudósra a fővárosi kórház után közterület is emlékezik majd Magyarországon, de ezzel párhuzamosan reméli, hogy Horthy István gépészmérnök, repülő főhadnagy, esetleg Rákosi Béla, ismert rendőrorvos nem fog hasonló „megtiszteltetésben” részesülni ilyen okokból.

Nyirő József

Nyirő József

A Tett és Védelem Alapítvány az év elején levélben kereste meg a Bács-Kiskun Megyei- és a Pest Megyei Kormányhivatalokat, annak érdekében, hogy felhívja a figyelmüket Kecskemét és Szigetszentmiklós tilalom alá eső utcanévhasználatára. A két városban ugyanis továbbra is Nyirő Jószef nevét viselheti közterület, miközben az egyes törvényeknek a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXVII. törvény hatálybalépésével Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény rendelkezései közé iktatta azon kógens szabályt, mely szerint közterület nern viselheti olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett.

Az Mötv.13. §. (1) bekezdés 3. pontja szerint a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok közé tartozik. Azaz a hatályos jogszabályok szerint mindenhol az önkormányzati képviselőtestületnek kell döntenie a közterületek elnevezését illetően. Abban az esetben pedig, ha a törvényességet illetően kételyei merülnének fel valamely névhasználat kapcsán, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) állásfoglalása alapján szükséges eljárnia. Így történt ez ebben az esetben is, és mivel az MTA honlapján is hozzáférhető állásfoglalásainak az összefoglaló gyűjteménye is kitér az erdélyi magyar író személyére, aki mint írják: „tagadhatatlanul tevékenyen részt vett az egyik XX. századi önkényuralmi rendszer fenntartásában, így nevének közterület-elnevezésként való felhasználása – kétségbevonhatatlan írói erényei ellenére – a törvény betűje szerinti tilalom alá esik”, a két önkormányzatnak nem sok választása maradt.

Mint ismeretes, az 1944-es nyilas hatalomátvételt követően a nyíltan antiszemita Nyírő József tagja volt a nemzetiszocialista törvényhozásnak, annak munkájában rendszeresen részt vett. Ezen időszakban más módon is aktív szerepet vállalt az önkényuralmi rendszer fenntartásában, ugyanis a Törvényhozók Nemzeti Szövetsége felkérésére az Eleven Újság szerkesztése révén nernzetiszocialista propagandatevékenységet folytatott, majd a Nagynémet Birodalomba is követte a Szálasi-kormányt. Ennek megfelelően teljesen helytálló a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása, amely Magyarország hatályos törvényeivel összhangban a Nyírő Józsefről elnevezett utcákat nemkívánatosnak nyilvánította.

Kecskeméten úgy döntöttek, hogy megtartják a helyi Nyírő köz elnevezését, ám a közterület neve ezentúl nem Nyirő Józsefre, hanem a híres orvosra, Nyírő Gyulára fog utalni. A helyi képviselőtestület tehát a népmesei eszes leányra példaként tekintve, aki fel is volt öltözve meg nem is, vitt is ajándékot Mátyás király udvarába, meg nem is, ha erkölcsös cselekvésből talán kevésbé fényesen, kreativitásból vitán felül jelesre vizsgázott.

A TEV mindenesetre üdvözli a döntést, amely Nyírő Gyula, a neves elme- és ideggyógyász, az orvostudományok kandidátusa előtt a budapesti kórház után Bács-Kiskun megyében közterülettel tiszteleg majd. Mindezen túl, a Tett és Védelem Alapítvány reméli, hogy nem terjednek el a jövőben már eleve csak vezetékneveket használó közterületi elnevezések, és Horthy István kiváló gépészmérnök, repülő főhadnagy, esetleg Rákosi Béla, ismert rendőrorvos után Horthy vagy Rákosi nevet sem kap majd valamely hazai közterületünk.