Ön zsidó? Tud róla, hogy tyúktolvaj is?

(Soós Eszter Petronella írása. További cikkeit itt találja.)

Ha valaki nem gondolta volna halálosan komolyan, talán még vicces is lehetne egy napokban felröppent hír, miszerint a zsidó és a muszlim közösség tagjai kollektíven jószágtolvajok. A Párizs-közeli Hauts-de-Seine megyében a Népességvédelmi Megyei Igazgatóság figyelmeztető leveleket küldött az állattartóknak: legyenek óvatosak, mert a közelgő – vagyis szeptemberi – muszlim és zsidó vallási ünnepek alkalmával megnövekedhet az állatlopások száma.

Ahogy azt az intézmény vezetője magyarázta a Le Parisien című lapnak, a figyelmeztetést azért küldték ki, mert tartanak a lopott állatokon végrehajtott illegális rituális vágásoktól. A lap a korábbi évek tapasztalatai alapján úgy ítélte meg, hogy az állatlopás kockázata „valós”.

A muszlimok szeptember első napjaiban ünneplik az Íd al-Adhát, vagyis az áldozati ünnepet, mely arról emlékszik meg, hogy Ábrahám hajlandó lett volna feláldozni a fiát, ám végül egy birkát áldozott végül fel, ezért az ünnepi emlékezés során általában birkát, vagy valamilyen négylábú áldozati állatot vágnak, s a hús egy részét szétosztják a szegények között. Ez az ünnep egyben a mekkai zarándoklat (a haddzs) végét is jelenti. A francia bevándorlás- és iszlámellenes folklórban egyébként régóta létezik a fürdőkádban, illegálisan levágott bárány képe, melyet a fenti érvelés minden bizonnyal sokakban felidéz.

A zsidó közösség szeptember végén (szeptember 29-30.) ünnepli Jom Kipurt, azaz az engesztelés és a  bűnbánat napját, mely arra is emlékezik, hogy Isten megbocsájtotta a zsidóknak az aranyborjú imádatát. Ez egyben az év legfontosabb napja is, mivel a halandók jövőjéről dönt az Örökkévaló, aki a Tórában utasította a zsidókat az ünnep tartására: „…a hetedik hónap (tisri) tizedikén van az engesztelés napja, szent gyülekezés legyen ez nektek és sanyargassátok lelketeket; és mutassatok be tűzáldozatot az Ö.valónak”. A 25 órás böjti ünnepet – melyet jórészt a zsinagógában töltenek a hívők – hosszú felkészülés vezeti fel, melynek során a zsidóknak bocsánatot kell kérniük bűneikért és haragosaikkal is meg kell békülniük, mert az Örökkévaló csak így bocsájtja meg az emberek ellen elkövetett vétkeket. Az ünnep része egy szimbolikus aktus (a kápárá szertartása) is, melynek során egy tyúkot vagy egy kakast a magasba emelnek és megforgatnak a fejük felett, hogy az ember vétkei átszálljanak az állatra. A francia hatóságok e miatt a szertartás miatt tartanak attól, hogy a zsidó közösség tagjai esetleg tyúklopásra adják a fejüket.

Joël Mergui, a Központi Konzisztórium elnöke a Le Monde napilapnak küldött cikkében felháborodottan nyugtázta, hogy minden hittársával együtt potenciális tyúktolvaj lett, s felhívta a figyelmet a körlevélben található kollektív megbélyegzésre, valamint arra, hogy a zsidókat „összemosták” a muzulmánokkal, hogy – sugallta – ne csak a muszlimokról „kelljen” beszélni, noha tényleges „zsidó tyúklopásról” nem lehet tudni. Ugyanezt a jelenséget kritizálta kritizálta Francis Kalifat, a Franciaországi Zsidó Intézmények Reprezentatív Tanácsának, a Crif-nek az elnöke is. A prefektúra ugyanis kizárólag egyetlen 2013-as illegális (s hogy még egy közösség beemelődjön az ügybe: roma) birkakereskedő hálózat lefülelésével magyarázta a körlevél kiküldését.