Zsidó szervezetek bírálják Biden antiszemitizmus elleni stratégiáját
Több szervezet is aggodalmát fejezte ki az antiszemitizmusnak a 60 oldalas nemzeti stratégiai tervben szereplő definíciója miatt.
Bár a legtöbb zsidó szervezet és zsidó vezető támogatja Joe Biden amerikai elnök múlt héten bejelentett, példátlanul széleskörű stratégiáját az antiszemitizmus elleni küzdelemről, néhányan egy csipetnyi kritikával fűszerezték a hozzászólásaikat.
Az olyan szervezetek mellett, mint például a Republikánus Zsidó Koalíció, amely szerint „Joe Bidennek esélye volt arra, hogy határozottan fellépjen az antiszemitizmus ellen, és elszúrta”, több, inkább középpárti vagy apolitikus jellegű szervezet azt mondta, hogy aggódik az a 60 oldalas nemzeti stratégiai tervben szereplő antiszemitizmus definíció miatt.
Az egyik legbefolyásosabb zsidó szervezet, a Ronald Lauder elnök által vezetett Zsidó Világkongresszus (WJC) megköszönte a Fehér Háznak az új tervet, de némi célzott kritikát is megfogalmazott:
„Konkrét tettekre van szükség, nem csak szavakra”
– fogalmaz a WJC a Fehér Ház stratégiájára reagáló közleménye.
„Az antiszemitizmus Nemzetközi Holokauszt Emlékezet Szövetség (IHRA) munkadefiníciója mellé még egy másodlagos definíció felvétele szükségtelenül elvonja a figyelmet a valódi munkáról, amelyet el kell végezni”
– fogalmaztak a Nexus definícióról, amely az antiszemitizmus különböző típusaira utaló szövegben szerepelt.
A stratégia kifejezetten elismeri az IHRA meghatározását, mint az antiszemitizmus fő definícióját, de elismeri más definíciók létezését is, mint például a Nexus dokumentum, amely az Izraelhez és az antiszemitizmushoz való hozzáállás tekintetében inkább a politikai térkép bal oldalán helyezkedik el.
Egy másik befolyásos zsidó szervezet, a B’nai B’rith úgy reagált az új tervre, hogy ők is problémát látnak a Nexus definíció hozzáadásában. A B’nai B’rith elnöke, Seth J. Riklin, és vezérigazgatója, Daniel S. Mariaschin közleményében úgy fogalmazott, hogy
„csalódottak, amiért a dokumentum megemlíti az antiszemitizmus Nexus definícióját”.
Hozzátették, hogy
„úgy gondoljuk, hogy ez a definíció lehetővé teszi Izrael gyűlölködőbb nemezisei számára, hogy ellenségeskedésüket Izrael „éles kritikája” mögé rejtsék. A fontos és jól bevált IHRA definíció sokkal praktikusabban foglalkozik ezzel a kérdéssel”.
Hangsúlyozták, hogy
„még ezen aggályok ellenére is mélységesen elégedettek vagyunk azzal, hogy az antiszemitizmus elleni küzdelem nemzeti stratégiája felbecsülhetetlen értékű befektetést jelent a tolerancia, a biztonság és a zsidók biztonságának előmozdításában és megvalósításában az egész országban”.
Hasonlóképpen reagált a COMBAT ANTISEMITISM Movement (CAM), az antiszemitizmusról szóló párbeszéd előmozdításának egyik legújabb, de — különösen az online térben — befolyásos csoportja. Ők is üdvözölték az új stratégiát, hozzátéve, hogy
„miközben a stratégia joggal kelt aggodalmat a fehér felsőbbrendűségi ideológiában gyökerező antiszemitizmus miatt, nem emeli ki eléggé a zsidógyűlölet más, ugyanolyan fenyegető és erőteljes megnyilvánulásai által jelentett veszélyeket, beleértve a szélsőbaloldali és az amerikai radikális iszlamista közösségeket”
– mondta a CAM, hozzátéve, hogy
„a kortárs antiszemitizmus minden formája ellen ugyanolyan erővel és eszközökkel kell fellépni”.
A CAM azt is kiemelte, hogy nekik is problémájuk van azzal, hogy az IHRA-tól eltérő, másik antiszemitizmus definíciót is hozzácsaptak.
„Az IHRA antiszemitizmus munkadefiníciója mellett a stratégia méltatja az alternatív definíciókat is, leginkább a ‘Nexus dokumentumot’.
„Ha a Fehér Ház azt akarja, hogy stratégiája sikeres legyen, akkor a végrehajtási erőfeszítéseket kizárólag az IHRA definíciója köré kell összpontosítania, amely a leghitelesebb és legszélesebb körben elfogadott eszköz a modern kori antiszemitizmus minden változatának körülhatárolására.”.
A CAM arra is rámutatott, hogy a stratégia egy részének végrehajtására kiválasztott egyik szervezet a The Council on American-Islamic Relations (CAIR), egy magát muszlim polgárjogi és érdekvédelmi szervezetnek valló szervezet, amellyel az FBI néhány éve megszakította a kapcsolatot.
„Az iránymutatás kifejezetten kimondta, hogy amíg az FBI nem tudja megállapítani, hogy továbbra is van-e kapcsolat a CAIR vagy annak vezetői és a Hamász között, „az FBI nem tekinti a CAIR-t megfelelő kapcsolattartó partnernek” a nem nyomozati tevékenységekhez”
– állt egy hivatalos igazságügyi minisztériumi dokumentumban 2013-ban.
A CAM szerint
„a CAIR a zsidó nép és állam rendszeres rágalmazásával és démonizálásával kapcsolatos múltját tekintve nem legitim partner az antiszemitizmus elleni közös erőfeszítésben”.
Hozzátették, hogy bár ők maguk nem szerepelnek a jelentésben,
„a CAM, 740 vallásközi partnerével és több millió elkötelezett, alulról jövő követőjével együtt készen áll arra, hogy kivegye a részét ebből a létfontosságú erőfeszítésből, hogy visszafordítsuk az antiszemitizmus hullámzó áradatát mind az Egyesült Államokban, mind világszerte”.
A 2019-ben alapított CAM az antiszemitizmus elleni küzdelem hangadójaként tűnt fel. Tanácsadó testületükben helyet foglal Natan Saranszkij, a Zsidó Ügynökség korábbi elnöke, Joe Liberman szenátor, Johnnie Moore tiszteletes, Stuart Weinblatt konzervatív rabbi, Dr. Irwin Cotler, Kanada holokausztoktatással és antiszemitizmussal foglalkozó különmegbízottja és Dina Porat professzor, az antiszemitizmus egyik legtekintélyesebb szakértője.
A STOP ANTISEMITISM szervezet csak a Fehér Ház új stratégiájának kritikájára összpontosított. Közölték, hogy
„rendkívül zavarja őket a Fehér Ház antiszemitizmus elleni stratégiájának több kulcsfontosságú aspektusa. Az országunkban tapasztalható zsidógyűlölet válságát világosan, teljes körűen és önálló jelenségként kell kezelni, és a Biden-kormányzat terve minden tekintetben alulmarad”.
A STOP ANTISEMITISM hozzátette, hogy
ez a stratégia „a legnagyobb, antiszemitizmus ellen küzdő szervezetek tanácsai ellenére íródott”, és hogy „a terv nem használja az IHRA definícióját annak körülhatárolására, hogy mi számít antiszemitizmusnak, ehelyett egy rövid bekezdésbe szorítja azt, amely tartalmazza az alsóbbrendű, konkurrens Nexus definíciót is”.
Kifejtették, hogy
„az IHRA alapelvként való használatának mellőzése tátongó lyukat okoz; miközben a terv elismeri, hogy a zsidókat Izraelhez fűződő kapcsolatuk miatt támadások célpontjává tették, nem nevezi meg az anticionizmust az antiszemitizmus elsődleges formájaként.
„A terv még az antiszemitizmust sem engedi önállóan keretezni, többször említi az „antiszemitizmus, az iszlamofóbia és az előítéletek és a diszkrimináció kapcsolódó formái” elleni küzdelemre tervezett végrehajtó intézkedéseket. Az iszlamofóbia és más bigottságok elleni küzdelem kiváló cél, de nem tartozik ebbe a konkrét antiszemitizmus-stratégiába”
– szögezi le a STOP ANTISEMITISM közleménye.
A STOP ANTISEMITISM egy alulról szerveződő megfigyelő szervezet, amely „a zsidó nép és állam ellen uszító és antiszemita magatartást tanúsító csoportok és egyének leleplezését tűzte ki célul” – olvasható a honlapjukon. A 2018-ban alapított STOP ANTISEMITISM „válaszul az Egyesült Államokban egyre növekvő antiszemita erőszakra és érzelmekre” született.
Az amerikai központi zsidó szervezetek vezető tisztségviselői méltatták, hogy a Fehér Ház stratégiája „minden várakozást felülmúl”, ugyanakkor „aggódnak amiatt, hogy az antiszemitizmus Nexus-definíciója bekerült”, és hogy
„az anticionizmust nem feltétlenül tekintik antiszemitizmusnak” az új terv szerint.
Magas rangú izraeli tisztviselők szerint már az is siker, hogy az antiszemitizmus progresszív „jeruzsálemi definíciója” nem került bele.
Hozzátették, hogy
„az a tény, hogy az IHRA az antiszemitizmus fő definíciójaként szerepel, azt jelenti, hogy az anticionizmust antiszemitizmusnak tekintik”.
Az izraeliek szerint az a tény, hogy az amerikai külügyminisztérium, valamint maga a kormányzat is az IHRA-t használja az antiszemitizmus hivatalos definíciójaként, és nem tervezik ennek megváltoztatását. Ráadásul – magyarázták – „az amerikai államok több mint fele már elfogadta az IHRA-t”, ezért „az IHRA az egyetlen definíció, amelyet a bűnüldöző szervek használnak” az Egyesült Államokban.
Mi a különbség az IHRA és a Nexus antiszemitizmus definíciói között?
Az IHRA definíció egy nem jogilag kötelező érvényű nyilatkozat, amely az antiszemitizmus tág és általános leírását adja, 11 szemléltető példával kísérve, amelyek között szerepel Izrael bírálata, mint az antiszemitizmus lehetséges megnyilvánulása. A Nexus definíció egy újabb és alternatív definíció, amelynek célja az antiszemitizmus világosabb és pontosabb leírása, az antiszemitizmus és Izrael vagy a cionizmus közötti kapcsolatra összpontosítva. A Nexus definíció iránymutatást is ad annak meghatározására, hogy mikor lépi át az Izraellel szembeni kritika vagy ellenállás az antiszemitizmus határát, anélkül, hogy elfojtaná a legitim vitát vagy véleménynyilvánítást.
Egy másik különbség, hogy az IHRA definícióját széles körben elfogadták és támogatták a világ különböző kormányai, intézményei és szervezetei, míg a Nexus definíciót néhány akadémikus és aktivista támogatta, akik kritizálják az IHRA definícióját, mivel az szerintük homályos, kétértelmű és visszaélésekre ad alkalmat. A két meghatározás vitát és vitát váltott ki a különböző zsidó közösségek és csoportok között arról, hogy miként lehetne a legjobban meghatározni és leküzdeni az antiszemitizmust a 21. században.
Az Egyesült Államokban működő valamennyi főáramú zsidó szervezet azt szorgalmazta, hogy a kormányzat kizárólag az IHRA definícióját fogadja el.
