WSJ: Kiválnának a Palesztin Hatóságból a hebroni törzsfők és békét kötnének Izraellel

Új békejavaslat Izraelnek: a hebroni sejkek elhagynák a Palesztin Hatóságot és csatlakoznának az Ábrahám-egyezményekhez – olvasható a Wall Street Journal véleménycikkében, amelyet Elliot Kaufman jegyez.

Példátlan lépésre szánták el magukat Hebron befolyásos arab klánjainak vezetői – hivatalos levélben ajánlottak teljes békét Izraelnek, és jelezték, hogy elismerik Izrael Állam zsidó jellegét. A dokumentum aláírói – élükön a város legismertebb törzsi vezetőjével, a 48 éves Wadee’ (Abu Sanad) Jaabari sejkkel – azt javasolják, hogy Hebron térsége váljon ki a Palesztin Hatóság alól, alakítson önálló emirátust, és csatlakozzon az Ábrahám-egyezményekhez. A 2020-ban létrejött diplomáciai megállapodássorozat keretében több arab állam (például Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Marokkó) normalizálta kapcsolatait Izraellel.

A levél címzettje Nir Barkat izraeli gazdasági miniszter, aki évek óta kapcsolatban áll a hebroni klánokkal, és most is ő közvetíti a kezdeményezést Benjamin Netanjahu miniszterelnök felé. A dokumentum hangsúlyozza, hogy az emirátus elismeri Izraelt mint a zsidó nép nemzetállamát, ugyanakkor elvárja, hogy Izrael is elismerje az emirátust a hebroni arab lakosság legitim képviselőjeként.

A sejkek egyértelműen elutasítják a Palesztin Hatóságot, amelyet „korrupt, népképviselet nélküli szervezetként” írnak le. A 90-es évek oslói megállapodásait teljes kudarcnak nevezik, és egy alternatívát kínálnak, amelyik a helyi arab vezetésen alapul, és a történelmi klánstruktúrákra épít.

Terveik szerint az új emirátus gazdasági zónát is létesítene az izraeli határ mentén, amely több tízezer hebroni arabnak kínálna munkalehetőséget. A sejkek egyben „zéró toleranciát” ígérnek a terrorizmussal szemben, és külön hangsúlyozzák, hogy munkavállalóik nem jelentenének biztonsági fenyegetést Izrael számára – ellentétben a Palesztin Hatósággal, amely szerintük „mártírpénzeket” fizet a terrorista bűncselekményeket elkövetők családjainak.

A dokumentum szerint az első körben nyolc, majd egy további lépésben 13 jelentős hebroni sejk csatlakozna a kezdeményezéshez, akik így összesen több mint 550 ezer helyi arab lakost képviselnének. A klánok politikai és társadalmi súlya jelentős: a Palesztin Hatóság helyi szervei is gyakran ezekre a családokra támaszkodnak, így lojalitásuk megváltozása alapjaiban rengetheti meg a Palesztin Hatóság hatalmát a térségben – jegyzi meg Elliot Kaufman.

A Jaabari sejk által vezetett kezdeményezés szellemi hátteréül Mordechai Kedar izraeli arabológus régóta szorgalmazott „emirátus-modellje” szolgál. E szerint Ciszjordánia nagyvárosait (Hebron, Nablusz, Betlehem) saját klánvezetés alatt, önálló arab közigazgatási egységekként kellene megszervezni, nem pedig egy központi palesztin államban egyesíteni. Kedar úgy véli a nyugati típusú nemzetállam-modell megbukott a térségben, a valódi stabilitást a hagyományos törzsi rendszerek hozhatják el.

Izrael részéről a kezdeményezést egyelőre óvatos érdeklődés övezi. A hírszerzés (Sin Bet) és a hadsereg aggályosnak tartja a Palesztin Hatóság szerepének gyengítését Ciszjordániában, és instabilitástól tart más városokban. Ugyanakkor egyes jobboldali körök és telepes vezetők – például Yossi Dagan – támogatják az elképzelést, amely megerősíthetné Izrael de facto jelenlétét az úgynevezett C-övezetben. Ez a ciszjordániai területek azon részét jelöli, amely teljes egészében izraeli ellenőrzés alatt áll, beleértve a zsidó telepeket és a stratégiailag fontos, nagyrészt lakatlan területeket is.

A sejkek egyértelművé tették azt is, hogy nem kívánnak önálló palesztin államot:

„Nem lesz palesztin állam, még ezer év múlva sem”

– mondta Jaabari.

Szerinte az október 7-i Hamasz-támadás óta Izrael végleg elvetette ezt az opciót. Ehelyett Dubai-típusú gazdasági együttműködést és biztonsági stabilitást ajánlanak.